Azt már ezer infografikán, felsorolásban, listán láthattad, hogy mekkora a számbeli különbség az Ukrajnában egymásnak feszülő két hadsereg különféle hadi eszköze, járműve között. (Katonák tekintetében 850 ezer ember áll szemben 200 ezerrel, tankból 12,4 ezer a 2600-zal, páncélozott járműveknél pedig a 30,1 ezer orosz eszközre jut 12,3 ezer ukrán, de harci repülőkben még rosszabb az arány, ott 11-, míg helikopterek számában 16-szoros az orosz túlerő.) Azt azonban nem biztos, hogy tudod, hogy az ukrán hadsereg nemcsak a Szovjetunió felbomlása után megörökölt hadi eszközökkel rendelkezik, hanem az elmúlt évtizedben alaposan belehúztak a fegyverfejlesztésbe és gyártásba is. Kiválasztottunk párat közülük, kifejezetten az érdekesebbekre koncentrálva, és ha volt a kategóriában orosz, illetve ukrán gyártású eszköz is, akkor egymás mellé kerültek. Mivel azonban nem politikai, vagy hadászati szaklap vagyunk, sem elemzés, sem összehasonlítás nem lesz az alábbi szövegben.
T-84
Úgy látszik, az autógyártáshoz hasonlóan a hadiiparban is van ráncfelvarrás, a képen látható ukrán gyártmányú T-84-es is egy korábbi, még 1976-ban bemutatott, szovjet gyártmányú T80-asra épül, annak modernizált változata. Ellendugattyús dízelmotorja 16,3 literes, és 1200 lóerős, hatótávja 540 kilométer. Aránylag jó lóerő/kg arányával ez a 46 tonnás harckocsi a világ leggyorsabbjai közé tartozik, a maga 65-70 km/órás csúcssebességével. Létezik 1500 lóerős változata is, és mindegyik motor működik gázolajjal, kerozinnal, és benzinnel, illetve ezek keverékével is.
T-90
T-90-es parádézik Moszkvában – kép: wikipedia.org, – Vitaly V. Kuzmin
Orosz oldalon a T-90-es hasonló, aminek tervezését még a szovjet időkben kezdték el, és a tervek szerint egymaga lett volna a T-64-es, a T72-es és a T-80-as utódja. Szerkezetileg a T-72-eshez áll legközelebb, annak az alapjaira épül, 12 hengeres dízelmotor hajtja, ami kiviteltől függően lehet 840, 1000 és 1130 lóerős is. Egy tankolással 550 kilométert képes megtenni a 46 tonnás harckocsi, csúcssebessége 60 km/óra.
BTR-3
Ukrán fejlesztés a BTR-3 – kép: wikipedia.org By Bob Adams
Bár megjelenése kísértetiesen hasonlít a szovjet BTR sorozat tagjaira, az ukrán változat mégsem a korábbi, 8×8-as egy frissített változata, hanem teljesen új, nemzetközi tervezőmunka eredménye. A 2001-től gyártott, 16,4 tonnás csapatszállító – a háromfős személyzeten felül 6 ember utazhat a belsejében – első négy kereke kormányzott, képes vízen is haladni. Motorja 326 lóerős és a Deutz szállítja, automatikus váltója pedig az Allisontól érkezik, és Michelin abroncsokon gurul. Legnagyobb sebessége 85 km/óra, hatótávja 600 kilométer.
BTR-90
A BTR-90 8×8-as, kétéltű páncélozott csapatszállító jármű kép: wikipedia.org By Vitaly V. Kuzmin
Az oroszok 8×8-asát 1994-ben mutatták be, és 2005-től 2011-ig gyártották. Ukrán társához hasonlóan ez is kétéltű, vízen 9 km/órás sebességre képes, míg szárazföldön 100 km/óra a csúcssebessége. Hidro-hajtásának köszönhetően a jobb és bal oldali kerekek különböző sebességgel is hajthatóak, ezzel a képességgel a kormányozható első négy kerékkel elérhető 14 méteres fordulókör akár 6 méteresre is javítható. A 20,9 tonnás járműben a háromfős személyzeten kívül még heten utazhatnak, hajtásáról 510 lóerős turbódízel motor gondoskodik, ami benzinnel és gázolajjal is tankolható.
KrAZ Spartan
KrAZ Spartan, 6,7-es V8-as Ford motorral
Kétfős személyzete mellett hat további ember utazhat az ukrán páncélozott terepjáróban, amelyben 6,7-es, 400 lóerős v8-as Ford dízelmotor dolgozik. Hatfokozatú automata váltó kapcsolja benne a fokozatokat, és 110 km/órás csúcssebességre képes. Páncélját úgy tervezték, hogy bármilyen szögből ellenálljon több 7,62 × 51 mm-es NATO gépkarabély-lövedéknek, alja pedig védelmet nyújtson a kézigránát robbanása ellen is. A Spartannak létezik vezető nélküli változata is, amit 2016-ban mutattak be és a harci területre utánpótlást lehet vele így biztonságosan szállítani, de sebesültek kimentésére is használható. Persze ilyenkor nem önmagát vezeti, hanem egy tabletről vagy vezérlőállomásról távirányítható a jármű, 10-50 kilométeres távolságból.
GAZ-Tigr
2005 óta van szolgálatban a GAZ 4×4-es, páncélozott csapatszállítója. A differenciálzárral, terepváltóval, elektromos csörlővel, keréknyomás-állító berendezéssel felszerelt orosz járműben kiviteltől függően a kétfős személyzeten kívül 9, 10 és 11 katona is utazhat. Motorválasztéka is nagy, a Cummins dízeltől – amik 5,9 literből 180, 215 lóerőt hoznak ki – a kisebb, szintén hathengeres, 3,2 GAZ motoron át a négyhengeres YaMZ erőforrásig tart a lista. Váltója lehet automatikus – ezt az Allison gyártja – vagy ötfokozatú, GAZ gyártmányú manuális is. Úton 140 km-es csúcssebességre képes, hatótávja 1000 km.
KrAZ 6322
A 6×6-os Kraz Ford motorral az orrában
A hadakozáshoz utánpótlásra is szükség van, erre a feladatra a Krazhoz hasonló 6×6-os terepjáró teherautók alkalmasak a leginkább. A 6322-es széria 1994-től van szolgálatban, 2014-ig YaMZ 15,9 literes V8-as dízelmotorral, később 9 literes Ford motor került a teherautó orrába. 330 lóerős teljesítményével 12 tonnát képes szállítani, legfeljebb 100 km/órás sebességgel.
Ural 4320
A csapatszállító Ural hátuljában 27-en is elférnek – kép: wikipedia.org, Vitaly V. Kuzmin
Aki ma Magyarországon bármiféle kapcsolatban volt a hadsereggel, annak biztos van emléke az Ural-ról. Vagy a platóján utazott, vagy vezette, de valahol biztos találkozott vele. Ami nem véletlen, hiszen 1976 óta folyamatosan, látható változtatás nélkül gyártják ezt a 6×6-os, terepjáró teherautót. Idősebbek a benzines változatával is összefuthattak, de már korán átálltak a V8-as, 10 literes Kamaz dízelmotorok használatára a gyárban, amit később 11,2-es V6-os, és a 14,9-es V8-as motorok váltottak. Váltója ötfokozatú, manuális, de terepváltó és differenciálzár is segíti a terepi használatot. 240 lóerős motorjával 85 km/órás csúcssebességre képes.
