Biztos, hogy naponta több száz darab mellett elmész, valószínűleg olyan is van köztük, melynek a jelentéséről fogalmad sincs, egyesektől kiver a víz, míg mások utasításaival esetleg nem is foglalkozol. De tudod-e, hogy hol, miből és hogyan, készülnek a közlekedési táblák? Mekkorák, milyen előírásoknak kell megfelelniük és ki, hova telepítheti őket? Felkerestünk egy budapesti táblagyártó üzemet, ahol a lemezszabástól a matricázásig megnézhettük, hogyan születnek a közlekedési táblák.
Hogy készül?
Mivel a környező országok közül egyedül Magyarországon nem kell hajlított peremet készíteni a közlekedési tábláknak, így azok egyszerű, horganyzott sík lemezből készülnek. A folyamat első részében a nyers lemez bekerül a lézervágóba, ahol az aktuális igényeknek megfelelő szabásminta alapján néhány perc alatt végez is a kivágással a gép. Szabásminta többféle van, attól függően, hogy kör, négyzet, vagy éppen háromszög, nyolcszög alakú táblákra van-e igény, és a formák között kimaradó részek sem vesznek kárba, ha elég nagyok, akkor kiegészítő táblának való alap készül belőlük.
Pár perc alatt végez az egész lemezzel
A lézervágóból szabályos, lekerekített sarkú formák kerülnek elő, de a vágási felületet még sorjátlanítani kell, mielőtt mehet a polcra a többi táblaalap közé. Innen egy másik helyiségbe visz majd az útja, ahol a fényvisszavető alap felragasztása után különböző színes, fényáteresztő fóliák kerülnek majd a felületre.
De álljunk meg egy kicsit a fényvisszavető, – igen, t-vel, ez a hivatalos megnevezése – anyagnál. Ebből háromféle létezik, RA1, RA2 és RA3 jelölésűek, amik az alábbi képen Engineer Grade, High Intensity és Diamond Grade néven szerepelnek, és remekül látszik, hogy azonos fényerővel megvilágítva mennyi fényt vetnek, vagy vernek vissza.
kép: 3M.co.uk
Mivel minden szabványos közlekedési táblának fényvisszaverőnek kell lennie, de csak ezek lehetnek reflektív felületűek, más út szélére kerülő táblák nem, így az összes közlekedési tábla a fenti tulajdonságú alapra készül. A felhasznált fólia minősége határozza meg, hogy hol használható az adott tábla. Az RA1-es táblák jelentik az alapszintet, de a szabályozás szerint vannak olyan táblák, amelyeknek minimum RA2-eseknek kell lenniük, ezek az elsőbbséget szabályzó, gyalogátkelőhelyet jelző és vasúti átjárót előjelző táblák.
Jön a piros fólia a fényvisszavető alapra
Fényjelző berendezések – magyarul közlekedési lámpák – mellett ennél szigorúbb az előírás, ott RA3-as az elvárt, amelyben nyolcszög alapú apró prizmák gondoskodnak róla, hogy a rájuk akár kis beesési szögből vetődő fény legalább 58 százalékát tükrözzék vissza a vezető felé. Legalábbis a CSP Trade által is használt prémium minőségű 3M fólia ezt garantálja. Van még egy fontos előírás: egy oszlopon csak azonos típusú fényvisszavető anyaggal ellátott tábla használható.
Érdemes jó minőségű fóliát használni, mert a táblákra legalább 7 év garanciát kell vállalnia a gyártónak
Készülhet nyomtatással is egy tábla, ilyenkor a fényvisszavető alapra egyszerűen rányomtatják a mintát, majd laminálják az egészet. Ha kész, akkor 3,5 méteres oszlopokra rögzítik a táblákat, oszloponként maximum hármat, amibe néha a kiegészítő táblákat nem számolják bele. Persze az út mellett sem lehet akárhol egy tábla, meghatározzák, milyen messze kell lennie legalább az út szélétől, és azt is, hogy ahol gyalogosforgalom is van, ott legalább 250 cm magasan kell lennie a tábla legalacsonyabb pontjának.
Ki és hová tehet közlekedési táblát?
Alapvetően mindenki a saját kezelésű útjára rakhat közlekedési táblát. Magánútra mehet bármi, amit indokoltnak érez a tulajdonos, a többin pedig a Magyar Közút, a Budapest Közút, illetve a helyi önkormányzat gondoskodik arról, hogy hova és milyen táblát kell, lehet kihelyezni. A táblák telepítését nem feltétlenül ezek a szervezetek végzik, általában pontos dokumentáció alapján szakkivitelező céggel végeztetik ezt a munkát, sokszor a szükséges útburkolati jelek felfestésével együtt.
Ilyen rajzok alapján kerülnek a helyükre a táblák
Az eltűnt, megrongálódott táblákat mindig a tulajdonosnak kell bejelenteni, a pótlásról is ők gondoskodnak majd. A táblák hátulján kötelező feltüntetni a gyártó cég nevét, elérhetőségét, a táblához használt fényvisszavető fólia besorolását, és a gyártási időt is – minimum hét év kötelező garancia érvényes egy-egy táblára, bár jó minőségű fóliával ennél jóval tovább is bírhatja – de rongáláskor az út tulajdonosát, kezelőjét kell megkeresni, nem a táblát gyártó céget.
Ezeket az adatokat kell tartalmaznia a táblákra ragasztandó információs matricáknak
Sérült, kopott táblát nem nagyon lehet felújítani, a felhasznált fólia szinte leszedhetetlen a fém alapról, és az újrafóliázás sem megoldás, hiszen az előző tábla mintája átüthet az új rétegen is, így a kopott, megrongált táblát jobban megéri újra cserélni.
Melyik tábla fogy a legjobban?
Jellemzően a 20-as, 30-as sebességkorlátozó táblák szoktak a leggyakrabban eltűnni. Igen, a 20-as, 30-as szülinapokra jó ötletnek tűnik ilyet lopni – a 40-es, 50-es korosztály már nem ennyire bevállalós, ők inkább megveszik a szakboltban, ha ilyet ajándékoznának, bár ebben a korban ez már nem annyira jó poén. A születésnaposok mellett az ideiglenes korlátozások is fogyasztják ezeket a táblákat, építkezések, útfelújítások mellől gyakran emelik el a könnyen mozdítható magányos táblákat, amiket később aztán szívfájdalom nélkül visszaszerez a tulaj, ha valahol felismeri a sajátját. Közlekedési táblát eltulajdonítani, megrongálni nem bölcs ötlet, mert elég nagy bajt lehet vele okozni, és bűncselekménynek minősül, komoly büntetési tétellel.
Egy hasonló bonyolultságú tábla megszerkesztése körülbelül egy órás, pepecselős munka
A jelzőtáblák mellett nagyméretű útjelző táblák is készülnek ebben az üzemben. Ami elsőre egész egyszerűnek tűnik, az mérhetetlenül bonyolult folyamat végeredménye, egy közepesen összetett darab megszerkesztésére simán elmegy egy óra. Ennek oka, hogy a betűtípus nem létezik letölthető, szerkeszthető formában, minden egyes településnevet egyesével, betűnként kell összeállítani. Hogy még bonyolultabb legyen, a rövid, legfeljebb hatbetűs települések karakterei szélesebbek, és vannak normál, és szűk betűtípusok is, és egy táblán belül előfordulhat mindhárom. Az egész tervezés bentről indul, a mindent meghatározó alap az adott táblán használt betűszár magassága. Ehhez igazítják a tábla, a keret, a fényél, minden egyéb méretét. Ha kész a terv, még a megrendelő beleszólhat néhány apróságba, de nagy mozgástere nincs, hiszen a Maút által kiadott digitális előírástár minden apró részletet szabályoz, még a közlekedési táblákon szereplő ábrák megszerkesztésének módját is.
Minden táblának szigorú szerkesztési elvek alapján kell elkészülnie
Négyféle méretben készülnek a közlekedési táblák, a 450-es – ez 450 millimétert jelent – kerékpárutak mellé, mélygarázsokba való, a 600-as önkormányzati utakra kerül, lakott területen belül, a 750-es méret az országos közút mérete, lakott területen belül, illetve alsóbbrendűn, négy számjegyű utakon lakott területen kívül is, a 900-as országos közútra, 3, 2, és 1 számjegyű útra kerülhet.
Ha elkészült a tábla és helyén van már oszlop is – amit a 90-es évektől már a táblához hasonlóan nem alumíniumból készítenek -, akkor már csak az előírás és tervek szerinti telepítés van hátra.
