Évről évre közzéteszi a rendőrség a „személysérüléses közúti közlekedési balesetek okai” nevű grafikon frissített változatait. Egy-két százalék ide-oda vándorol mindig, de szinte az első fakerekű szekér elindulása óta elmozdíthatatlanul vezeti sort a „gyorshajtás”, az „elsőbbségi jog” pedig rendre a második. Pusztán ez a grafikon azonban önmagában kevés, ha szeretnénk megtudni pontosan: milyen hibákat vétenek a magyar járművezetők az autóik összezúzása előtt.
Forrás: ORFK
Van szerencsére hová nyúlni egészen precíz információkért, erősen árnyalja ezt a grafikont a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a Vezessnek elküldött friss adatsor, amelyből kibomlik a részletes kép 2021 első kilenc hónapjáról.
A gyorshajtás ugye az út szélén lévő táblára kiírt sebességhatárnál nagyobb tempóval való haladást jelenti a köznyelvben. Hosszú évekig a rendőrség is nagyrészt ezt a kifejezést sulykolta, ám pár éve – hisszük, hogy valamelyest az ez ügyben írt számos cikkünknek is köszönhetően – elkezdtek „abszolút” és „relatív” gyorshajtásról beszélni. Előbbi a sebességhatárok átlépését jelenti, utóbbi az adott körülményekhez (útviszonyok, időjárás) képest indokolt tempónál gyorsabb autózást, motorozást stb.
A tavalyi év első kilenc hónapjára vonatkozó előzetes KSH-adatok erről is sokkal részletesebb képet adnak, valamint az összes többi balesetokozó emberi hibáról. A hivatal szerint 10 548 személysérüléses baleset történt ebben a háromnegyed évben, amelyeket a fő kategóriák szerint veszünk sorra a legkomolyabb problémáktól indulva – ezt műveltük 2021-ben az útjainkon!
1. A sebesség nem megfelelő alkalmazása – 3298 baleset
Ezt a kategóriát 7 különféle további részre bontja a statisztikai hivatal, pontosabban a számukra információt szolgáltató ORFK. Minden egyes személysérüléses közlekedési balesetet követően a jogszabályok szerint a rendőrségnek meg kell vizsgálnia a felelősség kérdését, ki kell derítenie a balesetkiváltó okot, ezek alapja az a helyszíni vizsgálat, amelynél méricskélnek és fotóznak a törött autók környékén a kapitányságok szakértői.
Meglehetősen elgondolkodtató, hogy 2021 első kilenc hónapjára vonatkozóan milyen eredményt hozott a 3298 „gyorshajtásos” baleset kategorizálása.
1. Nem megfelelő sebesség az útviszonyokhoz – 2235 baleset
2. Nem megfelelő sebesség a forgalmi viszonyokhoz – 281 baleset
3. Előírt sebesség meg nem tartása – 228 baleset
4. Nem megfelelő sebesség a jármű és a rakomány sajátosságaihoz – 210 baleset
5. Nem megfelelő sebesség az időjárási és látási viszonyokhoz – 173 baleset
6. Egyéb – 96 baleset
7. Nem megfelelő sebesség elsőbbségadásnál – 75 baleset.
Az összes többi okot összeadva sem jön ki annyi hiba, mint amennyit az autójuk körüli világot (esőt, ködöt, havazást, éjjeli sötétséget…), vagyis többnyire a csúszós útfelülettől a fényviszonyokig szinte semmit nem érzékelő járművezetők súlyos bakijai jelentenek.
Ezzel szemben „az előírt sebesség meg nem tartása” mindössze 228 baleset kiváltó oka volt. Gyorsan tegyük hozzá, ebből senki ne vonja le a következtetést, hogy nálunk kevés a száguldozó, hiszen a 2021-es évben 16,2 milliárd forint értékben 515 ezer darab csekket postáztak a rendőrök a sebességhatárt megszegő járműtulajdonosoknak.
Természetesen egyetlen ilyen baleset is sok, de az összesen 10 548 személysérüléses esetnek a 228 mindösszesen csak a 2 százaléka, vagyis elenyészően kevés baleset születik abból, hogy a 90-es táblánál valaki 100-zal autózik. Sokkal-sokkal több abból, hogy például az esős éjszakában 80-nal megy a 90-es tábla mellett, ahelyett, hogy akkor és ott mondjuk 60-nal közlekedne.
Sokan sajnos „egyéni sportnak” tekintik a járművezetést, hiszen nem csak az útviszonyokra, a többi autósra sem igazán figyelnek, ahogy azt a most következő többi statisztika mutatja.
Egy személygépkocsi haladt Ercsi felől Érd irányába, amikor tisztázatlan okból áttért a menetiránya szerint bal oldalra és összeütközött egy tehergépjárművel. A baleset következtében sajnos életét vesztette a személyautó sofőrje, valamint a teherautó egyik utasa – írta a police.hu a tragikus balesetről készült kép mellé. Ez a fotó csak illusztráció cikkünkben, nem tudjuk, itt mi okozta a balesetet
2. Irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak megszegése – 2671 baleset
Az összeállításunkat indító rendőrségi grafikonon még csak harmadik volt ez az ok, szoros a verseny, a háromnegyed éves statisztikákban azonban még második a kategória. Nézzük meg részleteiben, pontosan hogyan kategorizálták az autósok, motorosok, hivatásos sofőrök stb. hibáit a rendőrségi jegyzőkönyvek utólag.
1. Követési távolság be nem tartása – 924 baleset
2. A balra kanyarodó jármű vezetője a szemben egyenesen haladó és jobbra kanyarodó járműnek nem biztosított elsőbbséget – 456 baleset
3. Egyenes irányban haladó jármű forgalmának akadályozása – 317 baleset
4-5. Az úttest bal oldalának szabálytalan igénybevétele – 196 baleset
4-5. A balra kanyarodó jármű vezetője nem győződött meg a balra kanyarodás előtt, hogy előzését más jármű megkezdte-e – 196 baleset
6. Szabálytalan hátramenet – 163 baleset
7. Forgalmi sáv szabálytalan változtatása – 135 baleset
8. Jobbra kis ívű, balra nagy ívű kanyarodási szabály megszegése 86
9-10. Szabálytalan kikerülés – 57 baleset
9-10. Szabálytalan megfordulás – 57 baleset.
A gyorsforgalmi utak felett különböző hasznos információkat vagy éppen tanácsokat közlő kijelzőkön talán a követési távolság betartására hívja fel a legtöbbször a figyelmet a Magyar Közút Zrt., nem véletlenül. Kiemelkedően sok balesetet okoz ennek a szabálynak a negligálása.
Akad még néhány egyéb, a rendőrség szerint ritkán előforduló hiba ebben a kategóriában, ezek egyike, hogy például 17-szer nem a kijelölt forgalmi sávban közlekedtek a renitensek.
Egy Soltvadkert felől Kiskunhalas irányába közlekedő személygépkocsi tisztázatlan körülmények között letért az úttestről, és az árokban több fának ütközött, majd a főúton állt meg. A baleset következtében életét vesztette a jármű utasa – írta a police.hu a tragikus balesetről készült kép mellé. Ez a fotó csak illusztráció cikkünkben, nem tudjuk, itt mi okozta a balesetet
3. Elsőbbség meg nem adása – 2621 baleset
Hosszú évek óta súlyos probléma, rengeteg baleset okozója az elsőbbségadás elmulasztása, itt öt fontos kategóriát mutatunk.
1. A közúti jelzőtáblák utasítása ellenére – 1637 baleset
2. Gyalogosoknak kijelölt gyalogátkelőhelyen
3. A forgalomba való bekapcsolódáskor – 295 baleset
4. A jobbról érkező járműnek – 148 baleset
5. A gyalogosoknak kanyarodáskor – 58 baleset.
Nem nagyon van mit magyarázni, olyannyira világít a sor elején a bő másfél ezer ügy. Sajnos sokak szemében nincs tekintélye a közlekedési tábláknak. Mindezeken felül párszor az is előfordult, hogy néhány autós társunk nem engedte dolgára a megkülönböztetett jelzést használó mentőt, tűzoltóautót, és ebből lett tragédia (6), de villamos is járt hasonlóan (2) és volt pár „egyéb” eset.
Melyik tehát a három legtöbb balesetet okozó emberi hiba?
Ezen a három fő kategórián felül találni még néhányat a KSH részünkre elküldött táblázataiban, ám ezek számai jóval kisebbek. 392-szer történt baleset az előzés megfelelő szabályainak elhagyásából, 390-szer a gyalogos hibájából, 225-ször a megállási kötelezettség elmulasztásából. 22-szer az is előfordult, hogy az utasok voltak a baleset kiváltó okai, sőt, 18-szor a tábla hiánya volt a probléma forrása, hivatalosan a „veszélyes helyek nem megfelelő jelzése”.
Legvégül érdemes külön is kiemelni a hazai személysérüléses baleseteket kiváltó három leggyakrabban előforduló emberi hibát:
1. Nem megfelelő sebesség az útviszonyokhoz – 2235 baleset
2. Elsőbbség meg nem adása a közúti jelzőtáblák utasítása ellenére – 1637 baleset
3. Követési távolság be nem tartása – 924 baleset
