Mindössze egyetlen évtized leforgása alatt teret nyertek az elektromos hajtású járművek. A tendencia lassacskán a járműipar minden egyes szegletében megmutatkozik, a leghétköznapibb személyautóktól kezdve a teherautókon és buszokon át a sportautókig. Politikai oldalról egyre erősödik a nyomás: egy tavalyi uniós javaslatban már előterjesztették, hogy 2035-től csak villanyautók állhassanak forgalomba új autóként az EU-ban. A szigorodó emissziós normák szorítása mellett a legtöbb gyártó már környezetvédelmi küldetésként tekint arra, hogy záros határidőn belül átálljon az alternatív hajtásra, így nyugdíjazva a belső égésű motorokat.
Mindennek ellenére az elektromos autók hallatán még sokakban aggályok merülnek fel, legyen szó töltésükről vagy hatótávolságukról, ahogyan biztonságukkal kapcsolatban is megjelennek a félelmek.
Mitől is lesz biztonságos egy elektromos autó?
Fontos megjegyezni, hogy az alternatív hajtású járműveknek benzin- és dízelmotoros társaikhoz hasonlóan roppant szigorú előírásoknak kell megfelelniük, a tervezés és a gyártás során egyaránt. Ezek egyik sarkalatos pontja általában a törésteszt, de a legtöbb gyártó ezt az akadályt is gond nélkül veszi – ahogy az Euro NCAP listáján is látható, a villanyautók zöme négy- vagy ötcsillagos értékelést kapott eddig.
Ez azért is nagy szó, mert a gyártóknak igenis feladják a leckét az elektromos járművek, hiszen erős szerkezetekkel kell fokozniuk a védelmet, arra is gondolva, hogy az akkumulátorok jócskán növelik az autó tömegét, így az ütközés során is nagyobb energiát kell elnyelnie a karosszériának.
Aggodalomra adhatnak okot a tűzesetek, mivel többször is előfordult nagyobb baleseteknél, hogy ütközés következményeként égtek porig villanyautók. Tűzeset egy elektromos autónál ún. termikus „megszaladás” hatására következhet be, akkor, ha a lítiumion-akkumulátor egyik cellája megsérül és rövidzárlatot okoz, az akkumulátorban lévő gyúlékony elektrolit meggyullad, és akár több mint 1000 Celsius-fokos hőmérsékleten is éghet. Ezzel párhuzamosan a hő a környező cellákat is elérheti, és amennyiben továbbterjed a tűz, cellák százai lobbanhatnak lángra – ezen a ponton szinte esélytelen megfékezni a tüzet.
Az imént felvázolt, létező legrosszabb forgatókönyv valószínűsége igazából igen csekély az új generációs villanyautóknál. Az akkumulátor(ok) ugyanis már egy jól védett, ütközésálló szerkezetben kapnak helyet, amit a lehető legtávolabb igyekeznek elhelyezni a legkritikusabb ütközési pontoktól. A hatékonyabb hőelnyelés végett a cellákat ráadásul fázisváltó anyagokkal veszik körül. Azért is szükségesek ezek a biztonsági óvintézkedések, mert a legtöbb villanyautó feszültsége 400 V körüli, így egy sérült kábellel való érintkezés életveszélyes is lehet.
Szerencsére ez is elkerülhető, hiszen az elektromos autók biztonsági rendszere baleset esetén automatikusan leválasztja az akkumulátort. Az ütközés észlelését különböző érzékelők biztosítják, és ha azok működésbe lépnek, speciális biztosítékokat aktiválnak, amelyek elvágják a magasfeszültségű kábeleket, hatékonyan megszüntetve az áramellátást.
Ha pedig töréstesztre kerül sor, négy szempont igazán meghatározó, akárcsak a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autóknál: a felnőtt utasok védelme, a kiskorú utasok védelme, a gyalogosok védelme, illetve a biztonsági segédrendszerek hatékonysága.
Az első fecske
Az Euro NCAP-nél először 2016-ban vizsgáltak elektromos autót, ez a konnektoros hibridként és hibridként is elérhető Hyundai Ioniq volt. Habár elsőáldozó volt a kis családi autó, azonnal magasra helyezte a lécet: amellett, hogy öt csillagot kapott a minősítőszervezettől, valamennyi mutatóban minimum 70%-os eredményt ért el. A dél-koreaiak autója éves szinten is kiemelkedően szerepelt, csak a Toyota Prius előzte meg.
Hyundai Ioniq (2016) – Felnőtt- és gyerekutasok védelme: 91% / 80%; Gyalogosok védelme: 70%; Biztonsági segédrendszerek: 82%
A legbiztonságosabbak
A Hyundai Ioniq meggyőző bemutatkozása óta csak tovább javult általánosságban a villanyautók biztonsága. A gyártók erőfeszítései alig pár év leforgása alatt olyan kiforrottságot eredményeztek, hogy rosszul, de még közepesen sikerült törésteszt is csak ritkán fordul elő, jóból viszont annál több akad.
Lexus UX
A Lexus városi terepjárója élvonalbeli biztonságot nyújt. A meggyőző számok mellett a tézis azzal is alátámasztható, hogy valamennyi elérhető biztonsági segédlet része az alapfelszereltségnek. Felnőtt utasok védelmében 96%-kal jeleskedett, de minden másban is hozta a 75-85%-os szintet.
Lexus UX (2019) – Felnőtt- és gyerekutasok védelme: 96% / 85%; Gyalogosok védelme: 82%; Biztonsági segédrendszerek: 77%
Mercedes-EQ EQS
Felnőttek és gyermekek védelmében is jól vizsgázott az EQS az Euro NCAP megmérettetésein, mindkét esetben 90%-ot meghaladó teljesítménnyel. A Mercedes ferdehátúja az összes kritikus karosszériaponton jó védelemről tett tanúbizonyságot, főleg az oldalirányú ütközéseknél – maximális pontszámot elérve. A gyerekek védelmét vizsgáló tesztek alapján jutalmazták a rendszert, kiemelték továbbá az „aktív motorháztető” működését is. Az aktív motorháztetőt pirotechnikai töltetek berobbantása villámgyorsan felemeli, így a gyalogosok és a kerékpárosok könnyebben deformálódó felületnek csapódnak.
Mercedes EQ-EQS (2021) – Felnőtt- és gyerekutasok védelme: 96% / 91%; Gyalogosok védelme: 76%; Biztonsági segédrendszerek: 80%
Polestar 2
Védelem szempontjából úttörőnek is mondható a kínai Geely-konszern tulajdonában lévő, a Volvo elektromos márkájának tekinthető Polestar második autója, a nem éppen szellemes nevet viselő Polestar 2. Ebbe a svéd gyártó fejlesztésének eredményeként ugyanis két deformálható alumíniumszerkezet került, melyek megakadályozzák frontális ütközésnél, hogy az első kerekek az akkumulátorokhoz csapódjanak. Biztonságosságáról sokat elárul, hogy semelyik kritériumban sincs 80% alatti értéke.
Polestar 2 (2021) – Felnőtt- és gyerekutasok védelme: 93% / 89%; Gyalogosok védelme: 80%; Biztonsági segédrendszerek: 83%
Tesla Model 3
Felnőttutasok védelmében a Model X meggyőzőbb volt ugyan, de annak 98%-os eredményétől is mindössze két százalékkal maradt el, összességében pedig a Tesla Model 3-asa bizonyult biztonságosabbnak. Egyedül a gyalogosok védelmét értékelték gyengébbre, de ebben a mutatóban 74%-ával a középmezőny elejébe sorolható.
Tesla Model 3 (2019) – Felnőtt- és gyerekutasok védelme: 96% / 86%; Gyalogosok védelme: 74%; Biztonsági segédrendszerek: 94%
Volkswagen ID.4
Minden szempontból állta a sarat a Volkswagen ID.4, nincs 75%-osnál gyengébb értéke, sőt, az utasok védelmében 90% körüli eredményeket ért el. Az Euro NCAP minősítői külön dicséretben részesítették a németek ötajtós SUV-ját a légzsákok állapotáról tájékoztató rendszerért. Kiemelték az automatikus vészfékező (AEB) hatékonyságát, mely a gyalogosokat és a kerékpárosokat is megfelelően észlelte, elkerülve az ütközést vagy csökkentve annak súlyosságát.
Volkswagen ID.4 (2021) – Felnőtt- és gyerekutasok védelme: 93% / 89%; Gyalogosok védelme: 76%; Biztonsági segédrendszerek: 85%
Villanyautók Magyarországon
2016 óta több mint 15 milliárd forintnyi állami támogatást osztottak szét villanyautó-vásárlásra, így folyamatosan emelkedik a hazai állomány. A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint tavaly 72%-kal, 21 544-re nőtt az elektromos autók száma Magyarországon. Így 2022 elején mintegy 45 000 db konnektorról tölthető akkus hibrid, hatótávnövelős elektromos autó és villanyautó visel zöld rendszámot.
Egyes előrejelzések szerint a magyar utakon 2022 végén már 30 ezer elektromos autó fog közlekedni, míg 2026 végére több mint négyszeresére, 125 ezerre nő majd a számuk.
Mit kell tudni a villanyautók cascójáról? És az EV Cascóról?
Ahogyan arra számítani lehetett, a villanyautók egyre növekvő jelenlétére a biztosítótársaságoknak is lépniük kellett valamit. A társaságok zöme a hazai kínálatban elérhető új villanyautók döntő többségére kínál mind kötelező felelősségbiztosítást, mind cascót – a vásárlásnál azonban több szempontot érdemes figyelembe venni, például, hogy lehetőleg belföldön szervizelhető típust válasszunk.
A casco biztosítás díjképzését kedvezően befolyásolhatják az olyan, villanyautókra jellemző, fejlett vezetéstámogató rendszerek, mint például a vészfékasszisztens vagy az intelligens hajtáselosztás. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy az alternatív hajtású kocsik szervizköltségei magasabbak – jellemzően a specifikusabb szaktudás, a(z egyelőre) szerényebb alkatrészellátás, valamint a szervizelés újonnan megjelent munkalépései (pl. feszültségmentesítés) miatt.
Kifejezetten elektromos és plug-in hibrid – tehát zöld rendszámos – autókra köthető EV Casco is megjelent a Generali kínálatában. Az alternatív hajtású járművekre eddig hagyományos cascót lehetett kötni, viszont az EV Casco több újdonságot is ígér. Tartalmaz három kiegészítő biztosítást töltőlopás és másodlagos villámkár esetére, valamint akkumulátor assistance-szolgáltatást. Utóbbi különösen akkor hasznos, ha meghibásodik vagy lemerül az akkumulátor, ezáltal menetképtelenné válik a jármű, ebben az esetben ugyanis autómentőt biztosítanak a javítóműhelyig vagy a legközelebbi töltőállomásig.
