2018 tavaszán a 70 éves Gábor zalai otthonából a szomszéd faluban található gyógyszertárba tartott Volkswagen Touaregjével. Borús, de száraz idő volt aznap délelőtt, az út rövid és jól ismert, rutinkiruccanásnak indult tehát, ám a férfin hirtelen leküzdhetetlen álmosság vett erőt – így kezdődik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Csak a másik autó állította meg
A nyugdíjas már pár perccel korábban is érezte, hogy nehezen tudja nyitva tartani a szemét, gondolt is arra, hogy valahol meg kellene állnia, de nem látott általa megfelelőnek ítélt helyet, így ment tovább. Nagy hiba volt.
Gábor az országúton elaludt a volánnál, így a kéttonnás SUV irányítás nélkül, 60 km/órás sebességgel elkezdett átkúszni a másik sávba, ahol ekkor kb. 70 méternyire, 80 km/órás tempóval érkezett Daewoo Matizával Gabriella.
A negyvenes évei végén járó óvónő ugyan láthatta, hogy baj van, ugyanis fékezett és balra kormányozta a kisautót, ám a balesetet nem tudta elkerülni, ráadásul a találkozás pillanatában még mindig 65-70 km/óra közötti sebességgel haladt. A kisautó és a nagy aszfaltterepjáró jobb elejükkel ütköztek egymásnak. A fizika törvényei sajnos érvényesültek: Gabriella egyszerre több, az élettel nem összeegyeztethető sérülést is szenvedett, magyarán szörnyethalt a balesetben.
Illusztráció (Fotó: Getty Images)
A csattanásra felriadó Gábor jóval könnyebben megúszta, ő „csak” nagyjából hat hét alatt gyógyuló sérüléseket szerzett az ütközés során. Vezetői engedélyét rögtön a helyszínen elvették a rendőrök.
A balesetben mindkét jármű is olyan mértékben rongálódott, hogy további közlekedésre alkalmatlanná váltak, így kivonták őket a forgalomból.
Nem tudott az alvászavarról
Valószínűnek tűnt, hogy a baleset okozásáért a férfi volt felelős, ugyanis megszeghette a KRESZ azon előírását, mely szerint járművet az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, persze ennek megállapításához nyomozásra és bírósági eljárásra volt szükség.
Gábor a gyanúsítotti meghallgatása során még teljes mértékben elismerte, hogy az ő hibája volt az ütközés, de a bírósági tárgyaláson már másképp nyilatkozott.
Az idős férfi magas vérnyomása, cukorbetegsége miatt orvosi felügyelet alatt állt, gyógyszereket szedett, ám azt mondta, az aluszékonyságot okozó betegségéről nem tudott. A nyugdíjast súlyos fokú alvási apnoéja – alvás alatti légzési nehézség, légzéskimaradás – miatti napközbeni aluszékonyság sújtotta, a márciusi napon érvényesülő kettős fronthatás pedig csak rontott a helyzeten, ez vezetett a tragikus kimenetelű elbóbiskoláshoz.
Gábor a bíróság előtt is elismerte, hogy érezte a fáradtságot, ám mivel nem talált alkalmas megállóhelyet, ment tovább, így vezetés közben szerinte „egy pillanatra” lecsukódhatott a szeme, amikor pedig újra kinyitotta, legfeljebb egy méternyire kúszhatott át szemközti sávba, ahol viszont szemből már érkezett a másik autó. Azt mondta, nem emlékszik pontosan, mit reagált erre, csak egy hatalmas ütközést érzett.
A férfi kiemelte, hogy nagyon megviselte a baleset és Gabriella halála, ezért nem sokkal a történtek után jelentkezett egy alvásdiagnosztikai centrumba, ahol súlyos fokú alvásiapnoe-szindrómát állapítottak meg nála, amelyre kezelésben részesült, állapota rendeződött is.
Mentő körülmény a betegség?
Az ügyben a Gábort képviselő Dr. Janklovics Ádám közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd a bíróságon hangsúlyozta, elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a vádlott alvási rendellenessége kóros elmeállapotként korlátozhatja vagy akár kizárhatja-e a büntetőjogi felelősséget.
„A vádlott nem tudott arról, hogy alvásiapnoe-szindrómája van, továbbá kipihenten, alvás után indult el a gépkocsival. A saját, sorsszerű megbetegedéseinek tudatában volt, azokat megfelelően karbantartotta, gyógyszereit szedte, orvoshoz rendesen járt. A kettős fronthatás erősíthette a már meglévő betegségeinek a tüneteit, ahogy az alvási apnoe tüneteit is, ezek összességében okozhatták az elalvást. A balesetet akkor tudta volna elkerülni, ha – amikor a nagyon kínzó álmosságot érzi – meg is állt volna. Nem életszerű azonban, hogy valaki az orvosmeteorológiát nézegeti, hogy autóba ülhet-e, vagy sem” – érvelt az ügyvéd.
Esetünk is mutatja, hogy nem vicc az alvási apnoe. Ha gyakran ébredsz fáradtan, sürgősen fordulj orvoshoz, szakemberhez, saját és mások élete múlhat rajta – illusztráció (Fotó: Getty Images)
Az orvosszakértő véleménye azonban az volt, hogy a betegség nem zárja ki a büntetőjogi felelősséget, kóros elmeállapotról annak ellenére sem lehet szó, hogy az alvásiapnoe-szindróma miatti nappali aluszékonyságban a páciens ugyanazt éli át, mint egy szokványos fáradságnál, ám azzal a különbséggel, hogy míg a szokványos fáradtságnál tudja azt, hogy pl. átmulatta az éjszakát, nem aludt, és ezért érzi azt, az alvásiapnoe-szindrómánál nem tud ilyen okot találni hozzá, csak azt érzékeli, hogy hirtelen uralhatatlan fáradtság jön rá, mely ellen védekezni sem tud, rögtön elalszik. Míg szokványos fáradtságnál a vezető megállhat, megmozgathatja a tagjait, vizet ihat, zenét kapcsolhat, beszélgethet, és ezekkel visszaszerezheti éberségét, az alvásiapnoe-szindrómánál ez nem lehetséges.
Az alvási apnoéról
A hangos horkolás nem csak a kényelmetlen testhelyzet eredménye lehet: nagyobb a valószínűsége, hogy alvási apnoéval küzdünk. Az alvási apnoe egy olyan alvászavar, mely során a légzés alvás közben kimarad, majd újra elindul. Két típusát különböztetjük meg: az obstruktív alvási apnoét, valamint a centrálisat.
Az előbbi során a torok izmai ellazulnak, elernyednek. Ezek az izmok felelősek azért, hogy a nyelv, a mandula és a szájpad tartást kapjon. Ha ezek nem működnek rendesen, akkor a légutak beszűkülnek, elzáródnak légzés során, így az abbamarad egy pillanatra. A vér csökkenő oxigénszintjére az agy ébresztéssel válaszol, azonban ez az ébresztés olyan rövid ideig tart, hogy általában nem is emlékszünk rá.
A centrális apnoe ritkábban fordul elő: ilyenkor az agy nem megfelelően küld jeleket a légzőszervi izmoknak, így gyakoriak a fejfájós ébredések. Centrális apnoe esetében gyakran szívbetegség áll a háttérben, ezért ha a lenti tüneteket észleljük, forduljunk orvoshoz!
Mit ítélt a bíróság?
A bizonyítékok, a nyomozás adatai, Gábor vallomása és a szakértői vélemény mérlegelését követően a bíróság minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a vádlott megszegte a KRESZ már feljebb is említett rendelkezését – 4. § (1) b) –, miszerint járművet az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van.
Illusztráció (Fotó: Getty Images)
A bíróság a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy a balesetben a vétlen gépkocsivezető elhunyt, valamint hogy jelentős anyagi kár keletkezett. Enyhítő körülmény volt viszont Gábor idős kora, az, hogy a balesetben mind testileg, mind lelkileg maga is súlyosan sérült, a ténybeli beismerő vallomása, az, hogy bocsánatot kért a vétlen gépkocsi vezetőjének családjától, büntetlen előélete, valamint az is, hogy 40 éves gépkocsivezetői múlttal rendelkezett.
Miután a bíróság megállapította Gábor bűnösségét halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, egy év – a legenyhébbnek számító – fogház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre és a közúti járművek vezetésétől való hároméves eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság két évi próbaidőre felfüggesztette.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
