Az autópiacot jól ismerő szakértőink közül ezúttal Szörényi András válaszol egy-egy kérdésre, a D.A.S. JogSzerviz pedig egy KRESZ-értelmezést kérő álló olvasónak ad választ. Ha neked is van kérdésed, írj nekünk!
Tejeskávé a motorban, mindig rossz jel?
Olvasónk kérdez
Szép napot,
Használt autó vásárlással kapcsolatban kérdezném, nemrég egy kereskedésben megnéztünk egy 2009-es Opel Astra H 1.4-est. 18 4000 kilométert futott, benzines autó. Azt tapasztaltam, hogy az olajbetöltőn és a sapkán sárgás habos kicsapódás látható elég intenzíven!
Hengerfej hibára gyanakodtam, hibakód nem volt, ez hibát jelezhet? Érdemes ilyen autóval foglalkozni? Olaj, hűtőfolyadék rendben volt, kevés kartergáz már fellelhető, de a nívópálcán nem volt ilyen kicsapódás, így otthagytuk, bár ők páralecsapódásra gondoltak.
Segítségüket köszönöm!
Az olaj minősége sokat elárulhat egy motor állapotáról. fotó: Getty Images
Szakértőnk válaszol
Kedves Péter!
Ez a tejeskávéra hasonlító vizes olajemulzió valóban utalhat a hengerfejtömítés hibájára. Ám más okból is találkozhat ezzel a kocsonyás, világosbarna réteggel az olajbetöltő-nyílás peremén és az olajbetöltő-sapkán. A hengerfejesség megállapítására épp emiatt biztosabb módszer összenyomnia járó motornál a vízcsöveket.
Ha kemények, nehezen összenyomhatók, akkor ez a hengerfejesség egyik jele lehet. Nézze meg azt is, alapjáraton és gázadáskor látni-e felszálló buborékokat a hűtőfolyadék kiegyenlítő tartályában! Ha a tartályban pezseg a víz, az igen rossz jel. A hengerfejességre utalhat, ha a tartályban fekete kipufogógáz- illetve koromnyomokat talál, tehát ha a tartály belülről koszos, vékony fekete, pernyeszerű szennyeződés színezi el. Ezt azonban nagyon egyszerű eltávolítani a tartály kimosásával.
Tehát ha csak a betöltőnyílás mentén és a kupakon lát vizes-olajas emulziót, az egyáltalán nem biztos, hogy hengerfejtömítés-hibát jelez (bár lehet az egyik jel), ha azonban a többi jelenséget is tapasztalja, ha valamelyest meleg motornál erősen forr, pezseg a folyadék a kiegyenlítő-tartályban, már erős a gyanú. Hosszabb utakkal a nem hengerfejes motorokból eltűnik ez az emulzió a hő hatására. A benzines Opel-motoroknak a hengerfejtömítés gyenge pontja ebből a korszakból és a korábbiakban is, de a hengerfejtömítés cseréjével többnyire megoldható a baj, nem feltétlenül igényel gépműhelyes, mechanikus beavatkozást is, ha nem melegedett túl a motor.
Épp Opeleknél fordulhat elő, hogy a pajzstömítés (olajszivattyú-tömítés) hibája miatt ér össze a hűtőfolyadékkör és az olajtér, ekkor azonban az olajnyíláson bekukkantva a vezérműtengelyeken is a vizes-olajos trutyit látná. Ilyen motorú autót nem szabad használni, próbaútra vinni az elégtelen kenés miatt! Megkönnyebbülés viszont, ha a javítás nem a megvetemedett hengerfej síkba húzását és más egyéb munkákat igényel, hanem megáll a pajzstömítés cseréjéből, az olajcseréből és még ami ehhez kell.
Reméljük, tudtunk segíteni, és ennek fényében könnyebb döntenie az Astra megvásárlásáról vagy otthagyásáról!
Üdvözlettel, Szörényi András
Használt autót keresel, de elakadtál a típusválasztásnál? Pontosan ismered az igényeidet, de nem tudsz rá megbízható, csábító autót? Írj szakértőinknek, akik A-tól Z-ig ismerik az összes használt autót, és segítenek a választásban!
A zebrák megközelítéséről
Olvasónk kérdez
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Van egy lámpás útszakasz, mint pl. Váci út, ahol minden gyalogátkelőhely előtt közlekedési lámpa van, és tegyük fel, hogy mindegyik működik is, nem sárgán villog. A megengedett sebesség 70 km/h.
Amennyiben zöldet jelez a lámpa, ugyanúgy lassítva kell/kellene megközelítenem a gyalogátkelőhelyet, mintha nem lenne közlekedési lámpa, vagy sárgán villogna, vagy sem? Ha a megengedett sebességgel hajtok, és mégis megbüntetnek, ilyen esetben mit lehet tenni?
Szakértőnk válaszol
Tisztelt Levélíró!
A KRESZ több helyen is (a gyalogos közlekedés és a járművel történő közlekedés szabályai között egyaránt) egyértelműen azt rögzíti, hogy
1. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van.
2. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
Ez az elsőbbség és a fokozott óvatosság minden gyalogátkelőre vonatkozik és akkor is fennáll, ha a gyalogos esetleg szabálytalanul kezdi meg vagy fejezi be az átkelést.
A KRESZ azt konkrétan nem írja elő, hogy milyen sebesség számít megfelelőnek, eseti döntések alapján elmondható, hogy legfeljebb 40 km/óra. Az egyéb körülményektől függően azonban még ez a sebesség sem biztos, hogy megfelelő (pl. valamiért nem kellően belátható az átkelő vagy annak egy része, nagyon csúszós az út stb.).
Üdvözlettel:
D.A.S. JogSzerviz
www.das.hu
