„Egyszer csak a tankolás után letiltott a motor, onnantól maximum 35-tel tudtam autózni” – meséli András, nevezzük így a történetével a Vezesst megkereső olvasónkat. Háromnegyed éve vette a Škoda Octaviát egy megbízhatónak tűnő kereskedésben, azóta hibátlanul működött az 1,4-es motor, elégedett volt a munkaeszközként használt kocsival.
Akkor is éppen dolgozni indult volna vidékre, ehelyett szó szerint begurult a közeli márkaszervizbe. Délután már csörgött is a mobilja, gyorsan megállapították a szerelők, hogy a fojtószelep házának a cseréje szükséges. Kellett az autó minél előbb, így rábólintott a javításra.
Nagyon zűrösen telt a Škodája nélkül a napja, mikor este kifújta magát otthon, rácsapott a homlokára: de hiszen egy év garanciával vette az autót, és az még nem járt le. Emlékei szerint az csak a forgó, kopó alkatrészekre nem vonatkozik, egy ilyen hibára viszont valószínűleg igen.
Bocsánat, mégsem
András másnap reggel azonnal felhívta a kereskedést. „Ők fel is vették a kapcsolatot a szervizzel, de aztán közölték, bocsánat, miután én megrendeltem a szerelést, elállnak a garancia érvényesítésétől. A szerelésért kért 200 ezer forintot kifizettem, az autót elhoztam” – meséli, de egyúttal kérdezi: rendben van ez így?
Itt már nem gyári jótállásról beszélünk, hanem a használtan értékesített autóra az eladó kereskedő által vállalt garanciáról. A jogszabályi előírások szerint aki jótállást vállal, vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért – így szól a nagyon száraz és hivatalos megfogalmazás.
Vagyis az alapkérdés, hogy a szerződésben, jótállási nyilatkozatban milyen feltételek szerepelnek. A tapasztalatok szerint az esetek többségében erre sajnos eléggé azonos a válasz. Jellemzően olyan szerződéseket kötnek a kereskedők, amelyek őket védik.
Próbavásárlás a kereskedőknél
Márciustól szeptemberig vizsgálja a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását a használtautó-kereskedésekben a szakhatóság – közölte az akció indulásakor az ITM. Az ellenőrzések a fogyasztói panaszokban is jelzett problémák feltérképezését szolgálják szerintük, a hatóság emberei többek között a tájékoztatási kötelezettségek megfelelő teljesülését is számon kérik. Az egyik megyei kormányhivatal az akció részeként a hazai hatósági gyakorlatban először egy komplett gépkocsi próbavásárlását is végigviszi majd az ígéret szerint. Kérdés, mire lesz ez elég.
A tavalyi hasonló akcióban országszerte csaknem kétszáz kereskedést ellenőrzött a fogyasztóvédelem, és durván sok volt a hiba, a vállalkozások felénél jogsértést tapasztaltak.
Ha saját magukat védik ezekkel az adásvételikkel a kereskedő eladók, akkor mégis mit tehet ilyen esetben az autós? „Amennyiben a kereskedés által egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételek tartalmazzák, hogy mi/milyen feltételek vonatkoznak a garanciára, a fogyasztó számára hátrányos előírások tisztességtelensége is vizsgálható” – feleli Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. csoportvezető jogtanácsosa.
Szerinte például nem lehet a garancia kizárólagos feltétele a márkaszerviz. „Az olvasónak jelen esetben azt javaslom, hogy forduljon a lakhelye szerinti Békéltető Testülethez, vagy ügyvédhez. Igénye jogossága függ a jótállási feltételektől is” – mondja az általunk megkérdezett ügyvéd.
Illusztráció
Hogyan előzhetjük meg a kiszolgáltatott helyzetet?
Általános tanácsként kezdjük a már milliószor elmondott javaslattal: hozzáértő emberrel alaposan át kell vizsgáltatni a kinézett használt autót, ezzel máris szűkíteni lehet a későbbi kellemetlen meglepetések körét.
A vásárlás jogi részével kapcsolatban fontos, hogy ne csak átfussuk a szerződést, hanem egyeztessünk arról az eladóval a szöveg megírása előtt. Mielőtt szokás szerint lerakják elénk az előre, a másik fél számára kedvező módon megfogalmazott adásvételit. „Így védhetőek ki az elutasítási indokok. A vevő ugyanis elsődlegesen kijavítást kérhet, és csak elutasítás esetén léphet tovább az igényérvényesítés lépcsőin” – mondja Gombolai Éva.
Ha a következő hónapokban mégis elromlik valami az autóban, minden esetben a javítás megkezdése előtt szükséges értesíteni a másik felet, ugyanis a hiba jellege és keletkezési időpontja lényeges. Ekkor azt is lehet jelezni az eladó felé, hogy a késlekedés károkat okozhat, az az ő érdeke is, hogy azok megelőzhetőek legyenek.
„Elutasítás esetén sem szükséges abba beletörődni, de annak megítéléséhez, hogy mekkora sikerkilátással lehet az igényt az eladóval szemben érvényesíteni, általában már ügyvédre lesz szükségünk” – állítja a jogtanácsos.
A vevő jogai használt autó vásárlása után
Kezdjük azzal, amikor magánszemély az eladó. Ő jellemzően nem vállal garanciát az autója értékesítésekor, így egy éven át ún. kellékszavatossági igényt lehet a rejtett hibák miatt támasztani az irányába.
„Ez az adásvételkor meglévő, de a vásárló előtt nem ismert olyan hibák miatt érvényesíthető, amire a jármű kora és futásteljesítménye alapján nem kellett számítani. Ezeket a körülményeket a vevőnek kell igazolnia, így a dokumentálás nagyon fontos” – mondja az ügyvéd.
Ahogy említettük, a vevő elsődlegesen kijavítást kérhet. Amennyiben az eladó erre nem hajlandó, akkor maga is kijavíttathatja az eladó költségére, vagy második körben árleszállítást kérhet. „Amennyiben a hiba jellege indokolja azt, végső soron el is lehet állni a szerződéstől, azaz a jármű visszaszolgáltatásával és a vételár visszaigénylésével az eredeti állapot helyreállítása zajlik: mintha meg sem vásároltuk volna a járművet. Ez adott esetben egyes költségek elszámolását is jelenti” – állítja Gombolai Éva a magánszemélyes adásvételekről.
Ezzel szemben immár két év a szavatosság időtartama a kereskedőtől vásárolt használt járművekre. A vásárló jogai ugyanazok, mint magánszemély esetén, azzal a különbséggel, hogy itt nincs mód a járműnek a kereskedés költségére történő kijavítására.
Ez egy új szabály, így Gombolai Éva szerint kérdéses, hogy miként fog működni a gyakorlatban, „de várható, hogy elzárkózó kereskedés esetén – ha jogos az igényünk – árleszállításként fogjuk tudni azt érvényesíteni”.
Illusztráció
Ne írjunk alá olyan adásvételit, amelyen külföldi kereskedés az eladó
Közismerten ez az egyik legellenszenvesebb nepperszokás. Ő megveszi kint a kocsit a ki tudja milyen kereskedéstől, behozza, és megpróbálja úgy továbbértékesíteni, hogy amikor eladja, nem ő szerepel eladóként, hanem ír egy papírt a német, olasz, holland stb. kereskedő nevében. Így ő csak a hasznot teszi zsebre, nem adózik, és semmilyen felelősséget nem vállal a továbbiakban a kocsi esetleges meghibásodása esetén. Ő aztán nem is látta a vevőjét soha…
Sokan nem tudnak ilyenkor nemet mondani a neppernek, pedig ez meglehetősen kockázatos helyzet a vevőnek. Későbbi jogvita esetén simán előfordulhat, hogy nem a magyar, hanem egy külföldi bíróságnak lesz joghatósága az ügyben, így ha valaki bevállal ilyet, arra ügyeljen, hogy legalább annyi szerepeljen a szerződésben, hogy az ő lakhelye szerinti bíróság az illetékes jogvita esetén, illetve a magyar jog alkalmazását kössék ki benne.
Ennek hiányában extrém magas igényérvényesítési költségek is felmerülhetnek.
Sokkal inkább ragaszkodjunk hozzá, hogy magyar székhelyű, belföldi céggel legyünk szerződéses viszonyban. Ő legyen az eladó papíron is, ahogy a valóságban, hiszen neki adjuk a pénzt.
