Az autózás történetében rengeteg műszaki megoldás köthető magyar mérnökök nevéhez, ugyanakkor a formatervezésben is legalább ilyen sikeresek honfitársaink. Rengeteg olyan autó szaladgál körülöttünk, amely magyar tervező munkáját dicséri. Összesen tizennyolc olyan magyar formatervezőt találtunk, akik az elmúlt bő két évtizedben autógyárak dizájnstúdióiban alkottak, a legnagyobb részük ma is személyautókat tervez, többen közülük immár vezető pozícióban. Az elmúlt hetekben sokukkal beszélgettünk a munkásságukról, a rengeteg kérdésből-válaszból három méretes összeállítást készítettünk.
Két sokképes cikkben bemutatjuk azt a rengeteg csodaszép személyautót, amit részben vagy egészben ők terveztek, rögtön megjegyezve, hogy a járművek formája a nagy gyártóknál mindig csapatmunka. Ezek jellemzően egymással versengő koncepciók közül a győztes köré épülnek, rengeteg ilyet alkottak honfitársaink.
A harmadik összeállításban pedig véleményt mondanak a dizájnerek a mögöttünk álló évek szerintük legjobb autóformáiról (a saját márkájukat nem említhették, de bármi mást a globális termésből igen). Valamint arra is rákérdeztünk náluk, szerintük melyik mostanában bemutatott autó dizájnja csúszott félre a leginkább – a legtöbben erre is válaszoltak.
Most viszont kezdésnek jöjjenek a saját munkáik, máris szembesül vele a kedves olvasó, hogy meghökkentően sok különféle személyautó külső formáját alkották magyar dizájnerek azok közül, amiket ismerünk és használunk. Plusz számos – szinte megfizethetetlen – álomautó megtervezésében is részt vettek, vagy akár teljes egészében az ő gyermekük az adott sportkocsi és luxusszedán.
Többen közülük – mivel főnökök – évek óta komplett modellpaletták megjelenéséért felelnek.
Kovács Miklós
„Az első munkám, ami szériába került, az eredeti Audi TT két felnije volt 1999-ben” – tekint vissza pályája kezdetére a maiak közül legrégebben autóipari formatervezőként dolgozó szakember. A magyar kollégái többségétől eltérően nem a MOME – lassan legendás – formatervező szakjáról került az iparágba, hanem a szegedi Hittudományi Főiskola elvégzése után Linzben tanult tovább (Hochschule für Künstlerische und Industrielle Gestaltung, Industrial Design), eközben már az Audihoz járt gyakorlatra, Ingolstadtba. Végül 1993-tól ösztöndíjat is kapott tőlük a pforzheimi főiskolára.
Audi A8, 2003
Természetesen az Audinál kezdte a pályáját, ahol 1995-től 2003-ig dolgozott, többek a D3-as kódjelű A8 külső formája a munkája, de erősen benne volt az A4 (B7) ráncfelvarrásában is, majd jött az Európa meghódítására készülő Kia. A Vezessnek elküldött listája szerint itt azóta tizenkilenc különféle szériautón dolgozott, vagyis vezetőként és tervezőként tulajdonképpen mindenen, plusz több koncepcióautó az ő munkája. Nem véletlen, hogy a Stingert mutatjuk az alkotásai közül. Kovács Miklós jelenleg a Kia európai központjában General Manager Exterior Design, vagyis az autók külső formájáért felel főnökként.
Kia Stinger, 2017
Sebestyén Marcell
A Kia sikersztorija vitathatlan a kontinensen, a meredeken ívelő értékesítési grafikonjaikat valamilyen szinten nyilván a Ceedek, Sportage-ek, Nirók és társaik formája is húzza felfelé. Éppen ezért érdekes, hogy ennek a márkán belüli dizájn-forradalomnak másik magyar alakítója is van, Kovács egyik jobbkeze ugyanis Sebestyén Marcell.
Kia K5, 2019
Másik generáció, ő már igazi „MOME-fióka”. Jelenlegi tisztsége szerint Senior Designer Exterior a pozíciója, és ő is aktív formálója mindannak, amit ma egy Kia-szalonban meg tudunk venni. Sőt, olyat is tervezett a márkának, ami nem elérhető Európában, de a formáját elnézve mindenképpen az összeállításunkba kívánkozott (lásd előbb a K5-öt). „A Soul jelenlegi, harmadik generációja volt az első hivatalos projektem a cégnél. Utána rögtön az Optima szellemi utódját, a K5-ös formavilágát terveztük meg Kovács Miklóssal. A következő nagy projekt a Ceed modellcsalád ráncfelvarrása volt, mely nemrég mutatkozott be, és a felniken keresztül a hűtőrácson és az ütközőn át egészen a lámpákig és a hátsó diffúzorokig sok részleten volt szerencsém dolgozni.”
Ceed-család facelift, 2022
Németh Gábor Tamás
Még csak a MOME előkészítőjére járt Gábor, amikor a felvételi előtt Hartai Tamás társával együtt megnyerték a Mitsubishi dizájnpályázatát 2000-ben. Ő tényleg jókor volt jó helyen, második egyetemi évében a MOME kapcsolatot épített ki a Mercedes-Benz dizájnközpontjával, ahol 2004-től már gyakornokként dolgozhatott hónapokig. A második gyakorlatán máris álomfeladatot kapott: a legendás SL 300 sirályszárnyast kellett újraterveznie, ennek a projektnek aztán kézzelfogható folytatásaként megszületett az SLS.
B-osztály, 2012
2007 januárjától állást kapott a sindelfingeni Mercedes-Benz Design Centerben, amikor e sorok írója 2011-ben először beszélgetett vele, sejtelmesen már utalt rá, hogy „a kecskeméti Merci” lesz az első, hivatalos nagy munkája. Tizennégy évet töltött éppen abban a korszakban a Mercedesnél, amikor Gorden Wagener dizájn-atyaúristen totálisan átformálta a legpatinásabb autómárka modelljeinek az arculatát. Az elmúlt másfél évtizedben Németh Gábor meghatározó formálója volt a Mercedes-univerzumnak.
A-osztály, 2016
„2007 és 2021 között szinte mindegyik Mercedes-Benz modellen dolgoztam valamilyen formában, sőt még Smart projektekben is részt vettem több alkalommal. A legtöbbet ezeken az autókon dolgoztam: B-Klasse 2012, A-Klasse 2016, B-Klasse 2019, C-Klasse AMG 2020 (Wittinger Csabával közösen). További fontosabb projektek: S-Klasse 2014, E-Klasse 2014, GLC 2016, S-Klasse 2019, EQS 2021, EQS SUV 2022” – sorolja most a Vezessnek.
EQS SUV, 2022
Tavaly munkahelyet váltott, jelenleg Kínában él és dolgozik, az európai piacbetörésre készülő Lynk&Co. külső dizájnereinek az egyik vezetőjeként. A hazai utakon guruló távol-keleti munkáira még várni kell, az elkövetkező egy évben újabb Mercedesek jönnek tőle, a projektek mindig évekkel járnak az utca előtt. Pár hónap múlva – az EQS SUV megjelenése után – a GLC Coupé premierje következik, amire különösen büszke (de erről bővebben majd összeállításunk harmadik részében írunk).
Wittinger Csaba
Franciás forma nincs – lepett meg bő egy évtizede, mikor a Renault-nál akkor végzett munkáiról kérdeztem. Kétszer egy év szakmai gyakorlat után került Párizsba, amelyeket a Skodánál és a BMW-nél töltött. Diplomamunkája a bajor márkának tervezett kétüléses sportautó-tanulmány volt, ezzel kiérdemelte a Magyar Formatervezési Díjat. 2007 szeptemberétől dolgozott a Renault Technocentre tervezőközpontban mint Exterior Designer, pár év múlva már az ő tervei szerint született újjá a Twingo.
Renault Twingo, 2015
Csaba ma már a Mercedes-AMG dizájnere, vagyis társaival ő fecskendezi a tesztoszteront a széria Mercik kasznijába. Ő is szép listát sorol a kérdésünkre: B-Osztály AMG Line 2019, EQC AMG Line, E63 AMG 2021 illetve E53 AMG 2021, SL63 AMG 2022 illetve SL55 AMG 2022, C-Osztály 2022 AMG Line és C43 AMG 2023. (Szintén az AMG dizájnere jelenleg Takács Árpád is, ám őt hiába kerestük az anyacég Mercedesen keresztül, nem jártunk sikerrel.)
Mercedes-AMG SL63, 2022
Dániel Tünde
A MOME történetében ő volt az első lány – és egy évtizeden át az egyetlen -, aki jármű-formatervezést tanult, és mikor mesélte, szomorúan hallgattam, hogy mindez olykor olcsó poén tárgyát képezte az intézmény falain belül. Voltak „mi a fenét akar ez az autóiparban” típusú beszólások is, ráadásul Tünde szerint nem a fiú diáktársai részéről (bizony), ám ő kitartott. Ma az Audinál dolgozik.
Audi e-tron GT, 2022
Tavalyig külső formatervezőként alkotott, az exteriőr-dizájnerek negyven fős csapatából a három nő egyike volt Ingolstadtban. A magyar utakat egyelőre sajnos csak néhány példányban feldobó e-tron GT-n a koncepciójától kezdve dolgozott, a kész jármű több felnijét ő tervezte, aztán váltott házon belül. Jelenleg a Color and trim osztály alkalmazottja, a jövő luxusautóinál immár az anyagokért is részben ő felel.
Hartai Tamás
Egészen különleges szegmensében alkotott az autóipari dizájnnak Tamás, aki bő évtizede a világ akkori legdrágább széria személyautójának egyes részleteit formálta. De hogy kerül egy magyar srác a Bugattihoz? Proaktívnak kell lenni, ezt bizonyítja a sztorija. Még 2004-ben fogta magát, és feltöltötta néhány rajzát a CarDesignNews.com portfólió rovatába, mire felhívta Achim Anscheidt, aki egy év múlva már a Bugatti dizájnfőnöke volt. Hartai pedig akkor már gyakornok Wolfsburgban.
Bugatti Veyron Centenaire Edition, 2009
Pár év múlva megtörtént a márka újjászületése, a magyar formatervező pedig apró részletek mellett felkérést kapott a Grand Sport modell egyedi részleteinek kidolgozására, de a Centenaire Edition lámpája is az ő munkája, egy idő után már ezzel szerelték a kocsit.
Varga László
„Az én munkatapasztalatom kissé eltér a többi autóiparban dolgozó tervezőtől” – kezdi László a beszélgetést, majd gyorsan kiderül, hogy ő még Hartainál is különlegesebb sportkocsin dolgozott. Sőt, az alábbi képeken látható Mark Zero vitán felül az ő édesgyermeke. Még a Műszaki Egyetemre jért, amikor 2012-ben megrajzolta a Jaguar E-Type modern újragondolását, aminek a publikálását követően az eredeti tervező Malcolm Sayer unokája is „reagált és megkeresett, hogy kifejezze elismerését”.
2013-ban a MOME-n folytatta jármű mesterképzésen, majd első féléve után – mint oly’ sok magyar tehetség – ő is Mercedesnél gyakornokoskodott. Itt megvalósított gyakornoki munkájának 1:4-es modellje akkoriban egy ideig a Mercedes Museumban volt kiállítva.
„A Piech Automotive-nál 2016-ban kezdtem, ahol a korábbi munkáim és a klasszikus autók iránti közös érdeklődésünk hozott össze Anton Piech-hel és Rea Stark Rajcic-csal.” A Vezess stabil olvasóinak nyilván ismerős a német vezetéknév, Anton a volt – és sok mindenről híres és hírhedt – egykori VW-vezető Ferdinand Piech egyik fia, valamint Ferdinand Porsche dédunokája. „Ezt az örökséget kívánta továbbvinni a saját elképzelése szerint. Társával a céljuk az volt, hogy létrehozzanak egy modern, elektromos autót egy időtálló, klasszikus formával” – mondja László. Ezt a sportkocsit alkotta meg ő.
Piech Mark Zero, 2023
Piech Mark Zero, 2023
„Mivel egy teljesen új cég volt, és a kezdetektől velük voltam, így nem csak egy autót kellet tervezni, hanem megtalálni, optimalizálni azokat a munkafolyamatokat amik egy stabil, meglévő autógyárnál már megvannak. A feladatom ezért többrétegű volt.” Varga László a kezdeti formai vázlatoktól kezdve, az agyagmodellen át egészen a végső legyártott bemutatóautó 3D felületképzéséig aktívan részt vett mindenben, „hiszen a felelősségem volt annak elkészítése”. A külső megalkotása mellett még interior-terveket is készített.
A pandémia idénről 2023-ra tolta a Mark Zero utcára kerülését, és a járvány közben László is elvált a cégtől, az épülő márka lehetséges következő modelljére azért még letett pár javaslatot. A karrierje folytatódik, már aláírta papírokat egy német céggel, „de a szerződésem még nem hivatalos, így erről bővebben nem beszélhetek”.
A magyar dizájnerekről szóló cikksorozatunk második részében tíz újabb tervező hasonlóan izgalmas alkotásaival jövünk pár nap múlva.
