A medvéhez hasonlóan a vonat sem játék. Ennek ellenére idén áprilisig feltűnően sok, 41 vasúti átjárós baleset történt már Magyarországon, amelyekben 17-en vesztették életüket, ami már most eléri a tavalyi, teljes év számait. (A MÁV-tól kapott adatok beérkezése óta sajnos újabb balesetekkel és két halálos áldozattal is nőtt ez a lista) A statisztika évről évre romlik, a MÁV adatai szerint 2020-ban 62, 2021-ben pedig 86 vasúti átjárós balesetet regisztráltak, és ha így haladunk, az idei még rosszabb év lehet.
Mit tehetsz, ha nem akarsz a vonat elé kerülni?
A válasz aránylag egyszerű, ne hajts a sínekre, ha tilosat mutat a fénysorompó. Egy tempósan haladó vonat féktávolsága több száz méter is lehet, – ennek a kerekek és a sín közötti csekély tapadási tényező a fő oka – így a mozdonyvezetőnek esélye sincs arra, még ha észleli is az átjáróban lévő járművet, hogy megelőzze az ütközést. A vasút különleges terep, itt a sebessége és a féktáv miatt a vezető az aktuális, látótávolságon belüli jelzőberendezés után következő jelző állását is ismeri és aszerint lassít, gyorsít. Ez magyarul annyit jelent, hogy a mozdonyvezető szinte vakon vezeti a vonatot, a saját szemével ugyan nem látja a következő jelzést, mégis tudja, hogy az mit fog mutatni. Így a látótávolságon belül jelentkező váratlan akadályokra sem tud érdemben reagálni az akár 160 km/órás sebesség, az irdatlan nagy mozgási energia mellett, hiába fékezhető ilyenkor a szerelvény összes kereke.
Tanulságos kisfilm mutatja be, mennyire nem foglalkoznak a közlekedők a tilos jelzéssel:
Nem érdemes letörni
Bár a vasúti félsorompót, – tudományosabb nevén csapórudat – nem azért telepítik, hogy fizikailag tartson vissza a sínre hajtástól, – a közúti jelzőlámpa pirosa is csak egy tiltó jelzés, nem akadályoz meg semmiben – így jellemzően nem is masszív acélból készül, hanem aránylag sérülékeny, törékeny műtárgy. Így meglepően sok, évente átlagosan 800-900 darab félsorompó rúdját törik le az autósok.
2021-ben 755 sorompó-rongálás történt, és szűk kétnaponta történt valamilyen vasúti baleset a KRESZ megszegése vagy a közlekedők figyelmetlensége, például tiltott helyen tartózkodás vagy a mozgó vonatra fel/leugrás miatt. A balesetek hozzávetőlegesen fele történt vasúti átjárókban, ezeknek az átjáróknak nagyjából a 70 százaléka fény- vagy félsorompóval biztosított. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó kárt könyvelt el.
Ez itt épp nem egy megrongált sorompó, hanem a félreértések elkerülése miatt az üzemen kívüli – itt felújítás alatt álló – pálya keresztezésében bezsákolják a jelzőberendezést, leszerelik a csapórudat
Ha nekimész a csapórúdnak, nem lesz tőle komolyabb sérülés az autón, de számíts rá, hogy kifizettetik az okozott kárt. Jellemzően türelmetlen kamionosok szokták megrongálni a csapórudakat, de a MÁV-ot sem ejtették a feje lágyára, ahol gyakori a rongálás, ott kamerák figyelik az átjárót, amelyekből a felvételek a rendőrséghez kerülnek, akik általában legkésőbb a határnál elcsípik a rongálót, és a büntetés mellé csatolt kártérítési számlával is meglepik. Nyilván más a helyzet, ha valaki szerencsétlen módon beragad a vasúti kereszteződésbe, akkor még mindig bölcsebb dolog a sorompót kézi erővel felhajtva, ne adj” Isten elhajlítva, eltörve elhagyni a kereszteződést, mint megvárni a 160-nal érkező IC-t. Ennek ellenére a büntetés ebben az esetben is indokolt lehet.
Nem csak te szívod meg
Bár egy vasúti átjáróban történő balesetnél az érintettek túlélési esélyei közel sem egyenlőek, ne hidd, hogy a mozdonyvezetőnek nem lehet baja egy ütközésnél. 2010-től 2022 májusáig vasúti átjárós balesetben 15 vasutas vesztette életét, ketten súlyosan, hárman könnyeben sérültek meg. Rajtuk kívül a vonaton utazók is veszélyben vannak, elég csak az idén áprilisban történt mindszenti balesetre gondolni, ahol a motorvonat elé hajtó kisteherautó miatt felboruló szerelvényen utazók mindegyike megsérült. Emellett az anyagi kár is jelentős, a fenti esetben a BZ motorvonatot le kellett selejtezni, és a pálya is megrongálódott, ami úgy 100 millió forintos tétel.
Hiába a nagy, tömegbeli különbség, a vonat sem sérthetetlen:
Nem elhanyagolható a balesetben érintett mozdonyvezetőre nehezedő lelki teher sem, gázoláskor a baleseti vizsgálók helyszínen feltett, szinte első kérdése, hogy vállalja-e a mozdonyvezető a további szolgálatot, vagy inkább a leváltását kéri. Amennyiben a baleset nem befolyásolja a szolgálat ellátását, a mozdonyvezető folytatja a munkát. Ha a vasúti jármű vezetője mégis úgy érzi, hogy a baleset miatti lelki trauma következtében nem képes a munka folytatására, kérésére az üzemirányítás egy másik mozdonyvezetőt küld a leváltására. Ha a későbbiek során – akár másnap – úgy érzi, hogy mégsem tudja feldolgozni az őt ért megrázkódtatást, természetesen orvosi segítséget is igénybe vehet. A gázolást követő három napra a beosztott szolgálatai alóli mentesítését is kérheti „rehabilitációs szabadság” címén.
Hány vasúti átjáró van Magyarországon?
A hazai 7400 kilométernyi vasúti pályán a MÁV hálózatán 5459 vasúti átjáró van, ezek közül 1240 fénysorompóval biztosított. 1038 átjáróban működik félsorompóval kiegészített fénysorompó, és 221 helyszínen teljes sorompó, a maradék pedig biztosítatlan, jellemzően földút és mellékvonal kereszteződésével, ahol lassítva, szétnézve, szükség esetén elsőbbséget adva – ilyenkor mindig a vonatnak van elsőbbsége – is biztonsággal lehet keresztezni a vasutat. A MÁV teljes hálózatán vasúti hibából 2008 óta nem következett be halálos áldozatot követelő baleset, az ilyenek szinte kizárólag a tilos jelzés ellenére, amolyan még gyorsan átérek elgondolás miatt következnek be.
A piros fényjelzés már tilosat jelez, hiába nincs még lent a csapórúd
Ha bizonytalan vagy, mi a teendő a vasúti átjáróban, akkor segítünk a KRESZ felidézésével:
· A közúti közlekedés szabályai szerint a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. Az átjáró megközelítésekor, illetve az áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi, egyébként a készülék villogó fehér fényt ad. A vasúti átjárón való áthaladásnál a KRESZ szabályai mindenkor érvényesek. Ha a fénysorompó jelzők sötétek, azaz egyik lámpa sem villog, akkor a sorompóberendezés nem működik, és a vonatkozó KRESZ előírások szerint kell eljárni: a sötét fénysorompójelző a közúton közlekedőket fokozott figyelemre készteti, a KRESZ szerint ez nem jelent szabad jelzést a közúti járművek részére.
· A KRESZ előírja, hogy az útátjárón nem szabad áthaladni, ha a – egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott – fénysorompó villogó piros fényjelzést ad, ha a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van, illetve, ha a teljes sorompót kiegészítő berendezés hang- vagy fényjelzést ad.
· A berendezések üzemzavarát jelzi, ha a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít, ha a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít, illetve, ha a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.
· Csak akkor lehet elindulni a síneken keresztül, ha sorompó esetén a karok már teljesen felnyíltak és fehéren villog a lámpa.
· A gépjárművezetőknek minden esetben meg kell győződniük arról, hogy nem tart vasúti jármű a sorompó felé, illetve biztosított a folyamatos áthaladás. Az átjáró előtt meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik. Tilos az előzés a vasúti átjáróknál és közvetlenül előttük.
