Valószínűleg még az autók iránt kevésbé érdeklődők, azokat pusztán eszköznek tekintők is tudják, hogy a személygépkocsik az elmúlt évtizedekben egyre erősebbé váltanak. Lehet olyan, akinek a családi Trabant rémlik a maga 26 lóerejével, másnak a rendszerváltás után beszerzett Astra 60, 75 lóereje „az alap”, míg ma már egy Suzuki Swiftet is 83 lóerővel – és ez már a hibridesítés utáni, csökkentett érték! – hozhatunk el a kereskedésből.
Ennyit tett általában az autóipar, főleg a motortechnika fejlődése, melyhez az utóbbi évtizedben a hibrid és elektromos hajtások is hozzátették a magukét – lejjebb az utóbbi látványosan meg is mutatkozik majd.
Közben persze az autók árai is emelkedtek, így hasra ütésből már jóval nehezebb lenne megmondani, vajon „a régi szép időkben”, a közelmúltban vagy éppen ma fizetünk kevesebbet egy lóerőért, jelen cikkünkben pont erre keressük a választ.
A téma feldolgozásához a JATO Dynamics globális autóipari adatgyűjtő- és szolgáltató adatait használtuk fel, az adott években a magyar újautó-piacon – legalábbis papíron – elérhető összes típus JATO által jegyzett teljesítményértékét és listaárait feldolgozva. (Azaz hangsúlyozottan nem az eladott-regisztrált járművekről, hanem az elméleti teljes kínálatról van szó.)
Az a fránya infláció
Mielőtt rátérnénk a múlt és a jelen számainak boncolgatására, elengedhetetlen kitérnünk az inflációra is, hiszen a névleges összegek önmagukban nem vethetők össze, eltérő értéke volt a forintnak 25, 10 vagy 5 éve, mint ma. Akit bővebben érdekel, böngéssze át a keretes írást, aki tényleg csak a puszta számokra kíváncsi, görgessen lejjebb!
Infláció és az autópiaci árak
A KSH kumulált, összesített vásárlói kosárra vonatkozó inflációs adatai alapján 1997-től
- 2022 májusának végéig 280,93%-kal emelkedtek az árak, vagy másképp az 1997-es 100 ezer Ft ma 380 930 forintnak felelne meg;
- 2012-től 2022 májusának végéig 30,4%-os volt a növekedés, azaz az 2012-es 100 ezer Ft ma 130 400 Ft lenne;
- 2017-től 2022 májusának végéig 25,07%-os emelkedést látunk, így az öt évvel ezelőtti 100 ezer forint ma 125 070 forintnak felel meg.
Egészen más képet mutat azonban a tartós fogyasztási cikkek alcsoportja, ahová az elektronikai eszközök és például a háztartási gépek mellett a személyautók is tartoznak, ezen a téren jóval kisebb volt a drágulás a KSH szerint.
- 1997-től az idei május végéig 23,98% volt a növekedés, így az ilyen termékekre elköltött 1997-es 100 ezer Ft helyett ma 123 980 forintot kellene a kasszánál hagyni;
- 2012-től nézve a múlt hónapig 8,19% volt a drágulás – a 2012-es 100 ezer ma 108 190 Ft lenne;
- 2017-től 2022 májusáig 10,61%-ról van szó, az öt évvel ezelőtti 100 ezrünk ma 110 610 forintnak felel meg.
Ezzel még mindig nem értünk a végére, ugyanis a tartós fogyasztási cikkek mérsékelt drágulása elsősorban a számítástechnikai, a telekommunikációs, valamint a szórakoztatóelektronikai termékek tömegesedésével és olcsóbbá válásával magyarázható, így a fenti értékek nem alkalmazhatók egy az egyben a gépkocsikra.
A JATO – listaáras, teljes piaci kínálatra vonatkozó – adatai alapján az autók 1997-től 2012-re 67%-kal, 2017-re 103%-kal, 2022-re pedig már 204%-kal drágultak, vagyis az újautó-piacon a 25 évvel ezelőtti 1 milliónknak 2012-ben 1,67 millió, 2017-ben 2,03 millió, idén tavasszal pedig 3,04 millió felelt meg.
A gépkocsik áremelkedését a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírások által kikényszerített fejlesztések folyamatosan emelték, amire aztán rátettek még jó pár lapáttal az elmúlt két évben a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta ellátási, gyártási és logisztikai nehézségek, a teljes világpiac megbillenése, összezavarodása – nyilván a profitért meghozott gyártói áremelések mellett.
A JATO gyűjtése alapján a teljes piaci kínálat átlagára
– 1997-ben 5 145 998,
– 2012-ben 8 570 793,
– 2017-ben 10 468 599,
– 2022 májusában 15 621 027 forint volt.
Oké, de akkor mennyibe került egy lóerő?
A bevezető után most már jövünk a válaszokkal, soroljuk, 1997-ben, 2012-ben, 2017-ben és ma melyik modellnél és mely gyártó adta a legolcsóbban és legdrágábban a teljesítményt, ahogy az is kiderül, átlagosan milyen erősek voltak az autók az adott években.
1997
Negyedszázaddal ezelőtt a teljes hazai piaci kínálatot tekintve a személygépkocsik átlagosan 109 lóerősek voltak, egy-egy „lóért” 47 ezer forintot kellett fizetni.
Ilyen szempontból a legjobb ajánlat a Daewoo Lanos 1.6 SX volt, a koreai típusnál (2,1 millió Ft, 105 LE) lóerőnként 19 914 forintot fizettek akkoriban. A másik végletet a 13 milliós Mitsubishi Pajero 2.8 TD GLS jelentette, hiszen alig 20 lóval „tudott többet” (125 LE) a Lanosnál, ami 104 ezer Ft-ot jelentett lóerőnként.
A 1997-ben a magyarországi kínálat legerősebb – és egyben legdrágább – járgánya egyébként az Audi S8 4,2 literes V8-assel, quattróval és automata váltóval szerelt változata volt, nagyjából 24 millió forintot kértek érte, cserébe 300 lóerőt adott. A legalacsonyabb teljesítményt a Fiat Cinquecento 900 SX nyújtotta, az 1,4 milliós csöppség 39 lóerőt préselt ki az egy liter alatti erőforrásból.
Márkaszinten a legjobb ajánlat a Ladáé volt, náluk egy ló átlagosan 24 ezer forintra jött, a legdrágább pedig az Audi volt a 62 603 forintos flottaátlagával.
2012
Tíz éve már átlagosan 153 LE-t kínáltak a magyar piacon elérhető autók, egy lóerő átlagára pedig 56 ezer forintra jött ki.
Akinek ez volt a fő szempont, az az 1.2-es, 75 lóerős Dacia Sanderóval járt a legjobban a 23 900 Ft-os lóerőnkénti árral, míg ezen a téren a legrosszabb ár-érték arányt a Mitsubishi i-MIEV kéttónusú fényezésű példányai jelentették, hiszen a bő 11 millió forintos vételárhoz 67 lóerő párosult: ez kis híján 166 ezer Ft/LE.
Egy évtizeddel ezelőtt flottaszinten is a Dacia kínálta a legolcsóbban a lovakat bő 35 ezer forintos átlagáron, míg a Porsche adta a legdrágábban az egységnyi teljesítményt a majdnem 89 ezer Ft/LE átlagával.
A JATO listáján a legdrágább elérhető típus a Porsche 911 3.6 GT2 RS volt a 77 millió forintos árával. Ez a stuttgarti kocsi amúgy 620 lóerőt ígért, míg a „szomszéd” terméke, a Mercedes CL 65 AMG 630-at tudott, ráadásul hétmillióval olcsóbban.
2012-ben a leggyengébb típus az 55 lóerős Smart fortwo kabrió volt, míg a legolcsóbb a már feljebb is említett Sandero a maga 1,79 milliójával.
2017
Öt évvel ezelőttre a teljes kínálat teljesítményátlaga 170 lóerőre emelkedett, míg a lóerőnkénti ár 61 500 Ft környékén volt.
Egy LE-t legolcsóbban a Lada Granta Sedan Standard 1.6-ban kapott a vásárló, 23 244 forintért (1 999 000 Ft, 86 LE), a legdrágábban, szűk 245 ezer forintért a Range Rover 3.0D TDV6 258 PS 4WD Auto LWB SV Autobiography kivitelében (63,2 millió Ft, 258 LE).
A Land Rover is ott volt az élmezőnyben, de 2017-ben a teljes flottákat tekintve a Mercedes-Benznél volt a legmagasabb a lóerő-átlagár, 101 ezer Ft-tal, legalacsonyabb átlagot a Lada hozta 31 ezerrel.
A piac legnagyobb teljesítményű, egyben legdrágább modellje a Mercedes-Benz G 65 AMG volt 630 lóerővel és 93 millió Ft-os árral, a legszerényebb értéket a Škoda Citigo Active 1.0 mutatta fel 60 LE-vel, míg árban a Dacia Logan 1,0 volt a nyerő 1,99 millió forinttal.
2022
Eljutottunk napjainkhoz. Ahogy a cikk elején utaltunk rá, a villanyosítás egyre inkább érezteti a hatását, a komolyabb hibridek rendszerteljesítménye, a tisztán elektromos autók ereje tovább emelte az átlagteljesítményt, amely pillanatnyilag 190 LE, míg lovanként átlagosan 82 ezret kell fizetni.
Talán meglepetés, hogy egy lóerőhöz legolcsóbban nem mondjuk a Daciánál juthatunk – a Lada már nincs játékban –, de így van: jelenleg a Hyundai i30 N-es, azaz sportos változata nyújtja a legjobb ár-érték arányt, a 2.0 T-GDI motor ugyanis Performance csomag nélkül 250, azzal 280 lóerőt teljesít 9,99 vagy 11,3 millió Ft-ért, azaz 40 ezer Ft körüli átlagáron.
A legdrágábban Range Rover SV Autobiography kifutó 3 literes dízel mild hibridje méri a lóerőket, hiszen alig 20-szal ad többet az erősebbik i30-asnál, ám a 300 LE-s autó ára 75 millió Ft felett van, így az átlag 251 ezer Ft-ra jön ki.
2022-ben a Dacia – a villanyautós felvezetésünkbe egy kicsit belerondítva – épp a piac legalacsonyabb teljesítményű személygépkocsijánál jön elő első elektromos modelljével, a Springgel. A 44 lóerős kisautó amúgy 7,639 milliónál kezdődik, ám a legolcsóbb elérhető modell is a román márkához kötődik: Sanderót 3,62 millióért vehetünk.
A JATO adatai szerint a legdrágább megvásárolható autó a több mint 86 millió forintos árával az új Range Rover SV. Ez a luxus-SUV egyébként 530 lóerőt teljesít, de ezen téren messze lekörözi a piac legerősebbje, a Mercedes-AMG GT 63 S E-Performance 4MATIC+ a maga 843 tagú ménesével.
2022-ben flottaszinten a Tesla nyújtja legolcsóbb lóerőket: átlagosan 53 600 Ft-ra jön ki egy teljesítményegység, míg a legdrágább a Land Rover 112 ezer Ft/lóerővel.
A magyar újautó-piaci kínálat teljesítményadatai és -átlagárai régen és ma
1997 | 2012 | 2017 | 2022 | |
Átlagos teljesítmény (LE) | 109,5 | 153,1 | 170,1 | 190,2 |
Forint/LE | 47 008 | 55 998 | 61 528 | 82 135 |
Forrás: JATO Dynamics
Hogy régen volt-e olcsóbb egy lóerő vagy ma? Nehéz egyértelműen válaszolni. Ahogy látható, 1997-től máig névlegesen gyakorlatilag teljesen együtt mozgott az átlagteljesítmény és az „egységár”, előbbi 74, utóbbi 75%-kal növekedett, ám az infláció megbonyolítja a dolgokat.
A lóerő mindig lóerő marad, de a forint értéke változik. Ha az összesített vásárlói kosarat nézzük, az 1997-es 47 ezer forint ma 179 ezer lenne, ha csak a tartós fogyasztási cikkeket – melyeknél, mint írtuk, az elektronikai termékek „torzítanak” –, alig 58 ezer forintról lenne szó, míg ha tisztán az autópiac átlagárainak változását figyeljük, 142 ezer forintra jönne ki a negyedszázaddal ezelőtti lóerő-átlagár. Ha az utóbbit tekintjük mérvadónak, a teljesítmény egységára 25 év alatt egyértelműen csökkent, hiszen 142 ezer helyett „csak” 82 ezret fizetünk egy-egy „lóért”, talán ezt fogadhatjuk el legpontosabb válaszként.