Autóválasztáskor mindenki más fontossági sorrendet állít fel magának. Legyen dögös, gyors, biztonságos, kényelmes, tágas, takarékos – nem valószínű, hogy akad, akinek az itt felsorolt összes szempont számít, az viszont reális, hogy egyszerre több elvárást is támasztunk leendő autónkkal szemben.
Kivéve, ha 2022-t írunk, mert a tavasszal égbe szökött (noha Magyarországon mesterségesen a fájdalomküszöb határán tartott) üzemanyagárak miatt egyre kevesebben vonják meg a vállukat, ha kiszemelt autójuk nagy mennyiségű fosszilis üzemanyagból oldja meg a rábízott mobilitási és egyéb feladatokat.
Cikkünk alapját egy konkrét küldetés adta: nyár végével családi nyaralásra készültünk, és érdekelt, hogy milyen megtakarítás érhető el a különböző rendelkezésre álló hajtásláncokkal, ha egyáltalán.
Vegyük sorra: tankolhatunk benzint, gázolajat vagy cseppfolyós gázt (LPG, avagy autógáz); valamint a benzinmotort kombinálhatjuk full hibrid hajtással. Jelenleg nincs olyan autómárka, amelynek a kínálatában ezeket mind megtalálnánk – olyan autógyártó viszont van, amelynek a különböző márkái hasonló technológiát alkalmazva nyújtják ezeket az alternatívákat. A Renault-csoport névadó márkája révén otthon van villamosított hajtásláncokban, a Dacia pedig jelenleg az egyetlen olyan márka, amely széles körben kínál LPG-s modelleket.
Az első rostán kihullottak…
Az elektromos energiát egyelőre hagyjuk. A hidrogén-üzemanyagcellás járművek használati értéke csak a kevés rendelkezésre álló töltőpont adott kilométeres körzetében értékelhető – Budapesten például jelenleg egyetlen kút üzemel, az is magánkézben, legközelebb pedig Bécsben tankolhatunk hidrogént.
Ha akkumulátoros elektromos autóval utaznánk messzire, az egyenetlen eloszlású töltőhálózat (az Európa-szerte elérhető gyors- és villámtöltőpontok kétharmada a holland, német és francia utak mentén található) és a töltés időigénye miatt megnövekedett menetidő mellett a független töltőhálózatok árképzésének és fizetési rendszereinek kuszasága veszi el az ember kedvét az egésztől. Mindhárom problémás téren van fejlődés – egyszer majd biztosan jó lesz, de még nem az.
A 145 lóerős Renault Clio E-Tech például hasonló teljesítmény mellett szabvány szerint akár 20%-kal kevesebbet (4,2 l/100 km) fogyaszt, mint az 1,3 literes turbómotorral szerelt TCe 140 verzió (5,6 l/100 km). Más hibrid/nem hibrid modellpárosokat összevetve – a teljesség igénye nélkül Toyota Yaris, Nissan Juke, Ford Kuga stb. – hasonló, 15 és 25 százalék közé eső arányokat kapunk. Tekintsük tehát úgy, hogy bármely benzinmotor full hibrid rendszerbe történő integrálása hozzávetőlegesen az ötödével csökkenti a WLTP-norma szerinti üzemanyag-fogyasztást, és ezzel együtt a költségeket.
Hasonló arányt látunk a dízeleknél – már annál a kevésnél, amely ma még kapható Európában. A Dacia Duster palettáján 22, a Peugeot 508 esetében 13, a Renault Mégane-nál 19 százalék a dízelmotor fogyasztási előnye a benzinessel szemben – folytathatnánk a párosítást, de az ezt meghaladó eltérések már alighanem a vezetési stíluson is múlnak. Ugyanakkor a gázolaj Európa országaiban szeptember végén átlagosan 8,9 (Magyarországon pedig 14,2) százalékkal drágább, mint a benzin – a hatósági áras beavatkozással most ne számoljunk. Ebből pedig egyszerűen kihozható a sorrend: ugyanazt a távolságot matematikailag öntöltő hibriddel tudjuk a legolcsóbban megtenni, aztán jönnek a dízelek, majd a benzinmotorok.
A második rostán elvéreztek…
A CNG egy környezetvédelmi szempontból (és potenciálisan anyagilag is) kedvező alternatíva, de amíg Magyarországon összesen huszonegy helyen tankolhatunk sűrített gázt, és ebből tizenhárom Budapesten van, nem volt életszerű az alkalmazása. Amióta a földgáz ára az eget verdesi, anyagi szempontból sem éri meg benzin helyett kilónként 800 Ft körüli sűrített földgázt tankolni ugyanabba a benzin-földgázos autóba.
Bár sokan kedvelik őket, és rövid távokon valóban az arany középutat jelenthetik sokak számára, a plug-in hibridek nagy távolságokon kevesebbet nyújtanak a full hibrideknél. Ez az akkumulátor számlájára írható: miután ez lemerült, a hajtáslánc normál, nem konnektoros hibridként dolgozik tovább, de az (ekkor már feleslegesen) nagy akkucsomag extra tömege növeli a fogyasztást.
De mi a helyzet a címünkben győztesnek megelőlegezett LPG-vel? Európában több mint 46 ezer töltőponton kérhetünk autógázt – a mindennapi használattal tehát nem lesz gond. Ami pedig az árakat illeti, a fent már említett link alapján európai átlagban 46,9 (Magyarországon 38,8) százalékos árelőnyről beszélhetünk – azaz a benzin közel kétszer annyiba kerül, mint az LPG. Emellett eltörpül a tény, hogy azonos típus és hasonló teljesítményű motor esetén LPG-ből mindig több fogy, mint benzinből.
Itt ma Magyarországon (sőt, egész Európában) a Dacia palettája alapján tudunk számolni: a Duster esetében 10% alatt marad a fogyasztási többlet, a Sandero Stepway kettős üzemű motorja 24 százalékkal kér többet LPG-ből, míg a Jogger ECO-G esetében a különbség a 28 százalékot közelíti. A sokéves tapasztalat szerint a valóság valahol a két szélső érték között van: a mindennapi használat során 20%-kal érdemes számolni, és akkor nem éri kellemetlen csalódás az embert. Így aztán, ha LPG-vel járunk, nem feleannyit fizetünk, mintha benzines autóval közlekednénk, hanem „csupán” 40 százalékkal kevesebbet…
Ha fáj a fejetek a rengeteg számtól és százalékértéktől, nem vagytok egyedül – összegezzük gyorsan a tanultakat, és válasszunk autót, amivel a legolcsóbban utazhatunk messzire.
Ha egy elképzelt benzinmotoros autóval 5000 forintért teszünk meg 100 kilométert, számításaink szerint gázolajból 4360 forintnyit fogyasztunk ugyanezen a távon. Benzin-elektromos full hibrid autónkkal már csak 4000 forintba kerülne ez az utazás, ha pedig autónk benzin/LPG kettős üzemű motorját átkapcsoljuk gázfogyasztásra, a költségek 3000 forintra csökkennek.
A Dacia hatfokozatú, kézi sebességváltóval társított Tce 100 ECO-G benzin/LPG kettős üzemű hajtáslánca
Ezen nincs is mit magyarázni tovább: miután a viszonyszámokat lefektettük, egy kölcsönkért Dacia Jogger ECO-G 100 modellel indultunk útnak nyár végi, kora őszi családi túránkra, a távoli Dél-Olaszországba… Vajon a valóság igazolta a várakozásokat, és tényleg sokat spóroltunk az LPG-s Daciával, vagy ámításnak bizonyultak a laboratóriumban mért számok? Erről, illetve a Joggerrel, mint autóval általában szerzett tapasztalatokról hamarosan beszámolunk.
