Ha telente is rendszeresen, városon kívül is használjuk az autót, vagy akár csak nem mindig tisztított, esetleg lejtős utakon járunk, mindenképp érdemes téli gumikra váltanunk az évnek ebben a szakában, még akkor is, ha hazánkban egyre kevésbé jellemzőek a csikorgóan hideg, tartósabban fehér telek.
Mi is az a téli gumi?
Téli guminak azt a gumiabroncsot nevezik, amelynek futófelületét, mintázatát, szerkezetét úgy tervezték, hogy a nyáron használt gumiabroncsnál jobb tapadást biztosítson téli körülmények között, 7 fok alatti hőmérsékleten, jellemzően nedves-havas, jeges útfelületen. A hatóságok által is elfogadott téli gumi az oldalán lévő hármas hegycsúcsról és a benne lévő hópehelyről ismerhető fel.
A téli abroncsok lágyabb keverékből készülnek, mint a nyárik, ezért sokkal rugalmasabbak. A nyári gumik futófelülete a hidegebb és zordabb téli időjárási körülmények között megkeményedik, így csökken a tapadás, a rugalmasabb télieknél hideg időben az abroncs nagyobb felületen érintkezik az úttal, ami azt jelenti, hogy később fogunk megcsúszni és hamarabb állunk meg egy vészhelyzetben.
A mélyebb, nagyobb és különböző formájú lamellák (apró bevágások a gumi futófelületén) szerepe, hogy elvezessék a vizet, a havat és a latyakot a futófelületről, csökken az aquaplaning, azaz a felúszás kockázata. Ezen felül a lamellák az abroncs kapaszkodását, megfelelő tapadását segítik elő, olyanok, mint a karmok.
Nyári, téli és négy évszakos gumi futófelülete (Kép: ADAC)
A téli abroncsok az alakváltozási és alakfelvételi képességei is jobbak, így növelhető a fékerő, amely könnyebben tapadássá alakul, így értelemszerűen a féktáv is rövidebb lehet.
Melyiket válasszam?
Ha még nem történt meg a csere, és itt az ideje az ideje az újabb szett beszerzésének, a német ADAC autóklub aktuális, 2022-es téligumi-tesztje segítséget nyújthat a választásban.
A patinás és köztiszteletben álló szervezet idén (is) az egyik legelterjedtebb méretet, a kompaktokon, kompakt SUV-ken, középkategóriás modelleken – Opel Astrától a Ford Mondeóig, VW Beetle-től a Fiat 500X-ig – feltűnő 215/60 R16-ost választotta, annak is a 210 km/óráig minősített H osztályát tette próbára, az ADAC-nál egy Škoda Karoq-on nyúzták a különböző gyártók termékeit.
Az ADAC tesztjén megfordult 17 termék közül egy sem szerepelt igazán rosszul, száraz és nedves úton, jégen is helytállt a többség, havon is csak öt nem szerzett „jó” minősítést. Az összetettben négy gumi ért el „jó”, 12 „megfelelő” és csak egy „elégséges” értékelést.
A tesztelők felhívták a figyelmet, hogy a „megfelelő” minősítést elérő gumik is teljesen jól szolgálhatják az adott autóst, érdemes figyelni a részértékelésekre, ugyanis egy-egy gyengébb jellemző ellenére a konkrét igényeknek, vezetési szokásoknak még nagyon is megfelelhet a gumi – a kompromisszum pedig még alacsonyabb árat is jelenthet.
Az élcsapat
A Finnországban, az északi sarkkörön túl, a lappföldi Ivalóban lebonyolított teszten – ahogy feljebb említettük – négy téli gumi szerzett „jó” minősítést, az ADAC szakemberei a Continental WinterContact TS 870-est, a Dunlop Wintersport 5-öst, a Goodyear Ultragrip Performance+-t és a Michelin Alpin 6-ost találták a legkiegyensúlyozottabb, minden téren jól szereplő abroncsoknak.
Voltak azért különbségek is: míg havon-jégen, nedves úton remekeltek, a Continental és a Dunlop gumijai szárazon már kicsit gyengébbnek bizonyultak. A Goodyear szintén, ugyanakkor a havon kiemelkedően jól teljesített. A Michelinnél a kopásállóság jelentette a gyenge pontot.
Szinte mindegyik jó
Igen sűrű a „középmezőny”, hiszen 12 termék ért el „megfelelő” minősítést, de ahogy feljebb is jeleztük, ez erősségekben és gyengébb jellemzőkben bőven vannak eltérések.
A Yokohama BluEarth*Winter V906-osa például lehetne jobb a nedves és havas útfelületeken, a Bridgestone Blizzak LM005 szintén a havon veszített százalékokat, míg mondjuk a Kleber Krisalp HP3 és a GT Radial Winterpro 2 a nedves és száraz útfelületeken lehetne erősebb. Ugyanez volt igaz a Vredestein Wintracre is.
A Sava Eskimo HP2 és az Esa+Tecar Supergrip Pro szintén a nedves úton nem remekelt, a Toyo Observe S944 csak megfelelő minősítést ért el a nedves és havas úton, és így tovább, a táblázatból jól kiolvasható, melyik abroncs miben jobb vagy kevésbé jó.
Nagyobb méretért kattints a képre!
Az ADAC mostani tesztjén egyetlen gumi sem hasalt el teljesen, elégtelent nem osztottak ki, sőt, elégséges osztályzatot is csak a Cooper WM-SA2+ kapott. A Cooper terméke a nedves és havas útfelületeken is csak megfelelően szerepelt, a szárazon pedig olyan hangsúlyosak voltak a hátrányai, hogy a szakemberek csak a „feltételesen ajánlható” pecsétet ütötték rá.
Példaként felhozták, hogy míg a Bridgestone Blizzakkal a Škoda Karok magabiztosan, pontos kormánymozdulatokkal volt irányítható a száraz aszfalton, vészkitérőknél is biztosan lehetett kerülni az akadályt, a Coopernél a hátsó kerekek felől folyamatos rezgés érezhető, a irányváltásnál küzdeni kell a kormánnyal, még normál, nem kritikus manővereknél is kellemetlen érzést adnak a gumik.
Egy másik példa a kopásállóság: az ezen a téren legjobbnak bizonyult Sava Eskimo HP2-ből körülbelül 19 ezer kilométerrel több futás hozható ki, mint a Cooper WM-SA2+-ból.
Az ADAC teljes tesztjelentése itt olvasható el (német nyelven, PDF).
Mennyibe fájnak?
Szigorúan csak tájékoztató jelleggel megnéztük a teszten szereplő, a magyar piacokon is elérhető abroncsok darabárait az adott méretben. Nincs jó hírünk, olcsó nem igazán akad a felhozatalban. A különböző kereskedők árai nagy mértékben szórnak, elképzelhető, hogy alapos kutatással, ilyen-olyan kedvezmény kifogásával olcsóbban is megtalálható egy-egy termék, ahogy természetesen a tízezres ársávokon belül vannak olyanok, melyek az alsó, míg mások a felső határhoz állnak közelebb.
| 30-40 ezer Ft/darab | 40-50 ezer Ft/darab | 50 ezer Ft/darab felett |
|
|
|
Nem aprózzák el
A szövegben és a táblázatban szereplő fő kritériumok többsége eleve több részeredményből áll össze, mutatjuk, miket is vizsgál-mérlegel az ADAC, amíg eljutnak az összesített végeredményig.
Száraz útfelület – súlyozás: 15%
- Viselkedés: az autó viselkedése normál körülmények között: egyenesfutás, kormányvisszajelzések stb. – súlyozás: 40%
- Biztonság: az autó viselkedése a határon – sávváltás, kanyarstabilitás stb. – súlyozás: 40%
- Fékteljesítmény: féktáv ABS működése mellett 100 km/óráról 1 km/órára – súlyozás 20%
Nedves útfelület – súlyozás: 30%
- Fékteljesítmény: féktáv ABS működése mellett 80-ról 20 km/órás sebességre aszfalton és betonon – súlyozás: 30%
- Hosszirányú aquaplaning: gyorsítás 7 mm mély vízben, a jobb oldali kerekek szárazon, a bal oldaliak a vízben, az utóbbiak 15%-os megcsúszási pontját mérik – súlyozás 20%
- Átlós aquaplaning: fokozatos gyorsítás 65-ről 95 km/órára egy 200 m hosszú körpályán, 20 méteres vizes szakasszal, 5 mm mély vízzel; a vizes szakaszon a kerekek eltérő sebességét mérik – súlyozás: 10%
- Úttartás: 1900 méteres, kanyargós, teljes felületén vizes pályán való vezetés a lehető legnagyobb sebességgel, a köridőt és a tesztpilóták szubjektív benyomásait értékelik – súlyozás: 30%
- Úttartás kanyarban: a lehető leggyorsabb vezetés egy teljesen nedves körpályán, a köridőt értékelik – súlyozás: 10%
Folyik a munka az ADAC-nál (Fotó: adac.de)
Havas útfelület – súlyozás: 20%
- Fékteljesítmény: féktáv ABS-es lassítás mellett 30-ról 5 km/órára havas úton – súlyozás: 40%
- Elindulás: alacsony sebességről való gyorsítás havas úton, 10 és 60% közötti megcsúszási tartományban – súlyozás: 20%
- Úttartás: havas úton történő vezetés időméréssel és a tesztpilóták szubjektív benyomásainak értékelésével – súlyozás: 40%
Jeges útfelület – súlyozás: 10%
- Fékteljesítmény: féktáv ABS-es lassításnál 20-ról 5 km/órára jeges útfelületen – súlyozás: 60%
- Oldalirányú úttartás: különböző kormányszögek mellett a jeges felületet szimuláló pályán mért oldalirányú erők értékei alapján – súlyozás: 40%
Zaj – súlyozás: 5%
- Beltéri zaj: 30 és 80 km/óra közötti, aszfalton és betonon leállított motorral történő futás a bent ülő két személy szubjektív benyomásai alapján – súlyozás: 50%
- Külső zaj: ISO-szabványok alapján végzett mérés a mérési ponton leállított motorral, 80 km/órával elguruló autón – súlyozás: 50%
Fogyasztás: 2 kilométeres pályán, konstans 100 km/órás sebesség mellett elvégzett mérés (l/100 km) – súlyozás:10%
Kopásállóság: 15 ezer kilométeres konvojos menet azonos autókkal, váltott sofőrökkel, valamint 5 ezer kilométeres tesztpados futás; a profilmélység változását mérik – súlyozás: 10%
Tárolás
Akár nyáriról váltunk téliekre, akár fordítva, fontos a lecserélt, hónapokra félretett abroncsok megfelelő tárolása, hiszen helytelenül raktározva eldeformálódhatnak, ami teljesítményromlást, sőt, balesetveszélyt is jelenthet.
Ha nem a gumisnál, hanem mi magunk tároljuk őket, akkor ha felnin vannak, lógatva vagy vízszintesen egymásra tornyozva, a sorrendet időnként váltogatva, ha pedig felni nélkül, akkor állítva, bizonyos időközönként – mondjuk havonta – egy kicsit elforgatva raktározzuk őket, amíg vissza nem kerülnek az autóra.
A cserék kapcsán talán mondanunk sem kell, hogy sosem szabad csak az egyik tengelyen használni téli (nyári) gumikat, cseréljük mind a négyet!
