„A kerékpározásért csak úgy lehetséges hatékonyan dolgozni, ha tudjuk, hol tartunk, és rendszeresen mérjük a változást.” Ezekkel, a Magyar Kerékpárosklub elnökétől származó szavakkal kezdődik az Így bringázik Magyarország 2022 című kiadvány, amely az idén nyáron, július és augusztusban 3000 fős, reprezentatív, online mintavétellel készült felmérés eredményeit mutatja be, amelyet a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Aktív Magyarország államtitkárság támogatásával a Medián végzett. A kiadványban számtalan érdekes grafikon és mérési eredmény látható, amelyek az ország kerékpározási szokásait segítenek megérteni és ezeket figyelembe véve hozzájárulhatnak a jövőbeli tervek, fejlesztések irányának meghatározásában. A Magyar Kerékpárosklub sajtótájékoztatóján jártunk, ahol a klub elnöke mellett Révész Máriusz államtitkár és a Medián szakértője is mondott néhány szót a munkáról, illetve a mért adatokról., azok lehetséges értelmezéséről.
Mérések
Idén nyáron harmadik alkalommal készült el az a felmérés, amely az ország kerékpárhasználatát próbálja meg feltérképezni. Bár a mostani sorozat első, átfogó adatgyűjtése 2018-ban zajlott, közel sem ez volt az első mérés, amivel a kerékpáros forgalmat monitorozták. A legelső adatrögzítő berendezést a Magyar Kerékpárosklub 2010-ben üzemelte be, és a másfél millió forintos költséget jelentő beruházást teljes egészében közadakozásból fedezték. Éppen szerencsés időben került ki a Nemzeti Múzeum közelében lévő számláló, így figyelemmel kísérhették a 2010-es évek környékén robbanásszerűen megugró biciklis forgalom alakulását. Azóta egyre több hasonló berendezést telepítettek, többek között a tavaly átadott Budapest és Szentendre közötti, vagy éppen a friss, ropogós Budapest-Balaton kerékpárúton is már a kezdetektől megtalálhatók a forgalomszámláló eszközök. Emellett a BKK is több ponton méri a kerékpáros forgalmat, aminek számait jó adag kreativitással szokták kommunikálni.
Milyen információk olvashatók ki a grafikonokból?
Kinyitva a fekvő formátumú, minden tekintetben gusztusosan kivitelezett tájékoztató füzetet, az első és a Kerékpárosklubnak valószínűleg legfájóbb adat, amit látunk, hogy ha a hibahatáron belüli csökkenéssel is – 1 százalék körüli a visszaesés – de a 2018-as felmérés eredményeihez képest 2022-ben kevesebben kerékpároztak Magyarországon. Míg országosan négy éve stabilan 17-16 százalékon stagnál azoknak az aránya, akik a mindennapokban elsősorban kerékpárral közlekednek, addig Budapesten az országos átlag töredéke, csupán 5 százalékos ugyanez az arány.
„Elsősorban mivel közlekedik a mindennapokban” – 2020-22-ben 3 százaléknyi csak gyalog járók és a kerékpározók száma közötti különbség, míg a motorizált közlekedés mellett – autó, motor, tömegközlekedés – a lakosság 70-67 százaléka dönt, ha mindennapos közlekedésről van szó
„Elsősorban kerékpárral közlekedők aránya régiónként” – Jól látszik, hogy míg az alföldi régiókban magasabb – Dél-Alföldön 32 százalékos – addig a fővárosban az átlagnál jóval kisebb az elsősorban kerékpárral közlekedők száma
Ennél sokkal érthetetlenebb az az adatsor, amiből az derül ki, hogy a 2018-ban mérthez képest 7 százalékkal csökkent azoknak a száma, akiknek van saját kerékpárjuk, míg azoknak az aránya, akiknek egyáltalán nem elérhető a kerékpár, 17 százalékról 30-ra ugrott, miközben tavaly minden eddiginél több kerékpárt adtak el a kereskedések. Révész Máriusz az Aktív Magyarországért felelős államtitkárként úgy fogalmazott, „soha nem látott mértékben dobálják ki az emberek a kerékpárjaikat” és sem ő, sem a Kerékpárosklub szakemberei nem értik, mi állhat a háttérben. Ugyan logikus magyarázatnak tűnhet, hogy ezek az emberek a saját kerékpár helyett inkább az egyre jobb minőségű és kezelhetőségű közbringákat használják, de alaposabban megvizsgálva hamar kiderül, hogy nagyságrendnyi különbség van a két csoport létszáma között, így máshol, egyelőre ismeretlen ponton kell keresni az okot.
„Kerékpárral rendelkezés” – négy év alatt 7 százalékkal csökkent a kerékpárt birtoklók száma, míg azok aránya, akik egyáltalán nem jutnak kerékpárhoz, 17-ról 30 százalékra nőtt 2022-re.
Ismerik a kerékpárosok a KRESZ-t?
A kiadvány szerint „sok helyről lehet hallani, hogy a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t,” ami a felmérés szerint tévhit, magyarázatként pedig az alábbi ábrát tessék megnézni, amin látszik, hogy a legalább hetente kerékpárral közlekedők 59 százalékának van jogosítványa. Nos, nem azt hallani, hogy a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t, hanem sokkal inkább azt, hogy nem tartják be a KRESZ számukra kevésbé szimpatikus szabályait. Ez óriási különbség és nincs köze a jogosítvány megszerzéséhez. Nem is kell messzire menni, két lappal hátrébb ott virít az ábra, ami szerint a budapesti kerékpárosok 40 százaléka simán teker a járdán is, ha el kívánja kerülni az autóforgalmat, holott ez szabálytalan, és valószínűleg tudnak róla a biciklisek is.
„Jogosítvány és kerékpárhasználat” – A legalább hetente egyszer kerékpározók közel 60 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal, tehát – elméletileg – ismeri a KRESZ-t
Komoly probléma az is, hogy jelenleg mindenféle képzés nélkül lehet kerékpárral részt venni a forgalomban. Így nem meglepő, hogy zebrán áttekerő biciklissel is könnyen összehozhat a sors, – jegyezzük meg, nem az áttekerés a probléma, mert miért kelljen leszállni ehhez a bringáról, hanem sokkal inkább a 40-nel, leszegett fejjel, az elsőbbség tudatában átszáguldással van baj – és ezért találkozni egyirányú utcában szembe jövő, vagy éppen a zebrán gyalogosok közé hajtó bringással.
„Melyik állítás igaz Önre leginkább, amikor kerékpárral közlekedik?” – A Budapesten kerékpározók 40 százaléka a járdát is igénybe veszi, ha az autóforgalmat kell elkerülnie
Készül kerékpárosbarát KRESZ-módosító csomag is
A felmérés szerint a válaszadók a lakott területen belüli 1, azon kívüli utakon a minimális 1,5 méteres oldaltávolságot érezhetően fontosnak tartják, és a ha tippelnem kéne, akkor ezt jó eséllyel bele is teszik majd a módosítás alkalmával a KRESZ-be, kérdés, hogy ennek betartása, betartatása mennyire lesz megoldható, – Ausztriában speciális műszerrel mérik a kerékpáros rendőrök az előzéskor tartott oldaltávolságot és büntetnek is az előírtnál kisebb távolság miatt – illetve hogy mennyivel jelent nagyobb biztonságot a jelenlegi szabálynál, ami az előzést végző jármű vezetőjére bízza az oldaltávolság meghatározását, és így fogalmaz: 34. § (1) „Előzni abban az esetben szabad, ha… d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani”.
„Szükségesnek tartja-e, hogy rögzítse a KRESZ, hogy az autósok előzési távolsága gyalogosok és kerékpárosok előzésekor lakott területen belül 1 m, lakott területen kívül 1,5 m legyen? – Az elmúlt két éven csökkent ugyan azoknak a száma, akik szerint ezt a KRESZ-be kéne foglalni, de még így is komoly támogatottsága van. A kormánypárti válaszadók szerint ez kevésbé fontos, mint az ellenzékiek szerint, a két tábor között 7 százaléknyi az eltérés
Révész Máriusz azt is megemlítette, hogy a közlekedési balesetek számának csökkentése mellett az elektromos mikromobilitási eszközök használatának feltételeinek javítása, szabályozása is szerepel a kitűzött célok között, és megpróbálják keresztülvinni azt is, hogy 12 éves kor alatt közlekedési alapvizsgát tehessen minél több gyerekek. Utóbbiról nem csak beszélnek, hanem tesznek is érte, tananyagokat fejlesztenek, online és papíralapú formában, tanári kézikönyvvel kiegészítve és ezek évente 100 ezer gyerekhez jutnak el. Egy nem reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy az iskolák 70 százaléka tud róla, hogy van ilyen segédlet, és ennek a 70 százaléknak nagy része használja is ezeket az anyagokat, amelyekben a kerékpáros mellett gyalogos ismereteket is tanulhatnak a 10-12 évesek, amiből aztán vizsgázhatnak is. Hogy ne kelljen keresgélni, itt a Bringasuli linkje, interaktív videókkal, munkafüzetekkel, tanároknak készített segédanyagokkal.
Lehet a mainál több bringás az utakon?
„Milyen gyakran használ kerékpárt?” – A magyarok 40 százaléka legalább hetente nyeregbe ül. Budapesten a legkényesebbek a biciklisek, 71 százalékuk csak akkor bicajozik, ha nincs hideg és nem esik az eső, és csak 17 százalék biciklizik időjárástól függetlenül. Vidéken ez az arány 37 százalék. Budapesten viszont 18,3 km az átlagos biciklivel megtett napi távolság, míg a városokban, községekben ez 10 kilométer alatt van
A trendek, pontosabban az elmúlt négy év adatai jelenleg azt mutatják, hogy minden igyekezet ellenére a közeljövőben aligha várható nagyobb ugrás a kerékpárral közlekedők számában. Bár a megkérdezettek közel fele – 47 százaléka – szerint javult a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak száma, állapota, mégis az összes válaszadó 69 százaléka nem tartja valószínűnek, illetve biztosan nem tarja elképzelhetőnek, hogy ha a körülmények még jobbak lennének, akkor kerékpárral közlekedne a mindennapokban is. Erre rímel is a sajtótájékoztatón elhangzó alábbi mondat is:
„Érzékelhető egy olyan tendencia, hogy óvatosan nő a más közlekedési módok nehezítésével való egyetértés, és csökken a pozitív tényezők jelentősége. Ez arra utalhat, hogy kezd valamennyire elfogadottá válni az a gondolat, hogy az autós közlekedést meg kell nehezíteni a kerékpározás növelése érdekében.” Ezt ízlelgessük egy kicsit! Tehát nem elég célravezető a több és jobb minőségű kerékpárút, inkább attól remélnek több biciklist, hogy megnehezítik más közlekedők dolgát.
A kutatás eredményeit bemutató füzet itt tekinthető meg teljes terjedelmében.
