Megduplázódott a vasúti átjárókban meghaltak száma

Harmincegyen haltak meg vasúti átjárós közlekedési balesetben idén október végéig – közölte a MÁV sajtóosztálya a Vezess kérdésére. Ez drasztikus emelkedés a 2021-es tragédiaszámhoz képest, tavaly ugyanis 17 ember veszítette életét ilyen balesetekben 12 hónap alatt.

Nem csak a tavalyihoz képest drámai a növekedés, két éve például összesen hat halálos kimenetelű baleset volt az országban, vagyis kiemelkedően tragikus az idei esztendő.

Személysérüléses balesetekből 82 történt október 21-ig idén, szűk tíz hónap alatt csaknem ugyanannyi, mint 2021 egészében. Ha így folytatódik az év, ebben is az elmúlt öt esztendő legrosszabbja lehet az idei.

Összesen 5460 darab olyan aktív vasúti átjáró van az országban, amelyen autósok, kerékpárosok, gyalogosok stb. haladhatnak át a síneken. Ezeknek csak kisebb részén, 1233-nál villog fénysorompó, ebből pedig 1062 átjáróban úgynevezett félsorompó is működik.

Utóbbiaknál meglehetősen egyértelműnek tűnik a tiltás: amennyiben vonat közeledik, nem csak a lámpák villognak pirosan, hanem a sorompók is lecsukódnak a közlekedők elé, fizikailag is akadályozva a sínekre hajtást.

Ezzel kapcsolatban a Vezess egészen megdöbbentő statisztikát kapott a MÁV-tól. Összesen 966 darab ilyen félsorompó rúdját törték le az autósok mindössze nyolc hónap alatt idén. Közel ezer sorompót. A január eleje és augusztus vége közötti sorompórongálásos adat negatív rekord, messze felülmúlja az elmúlt időszak egész éves számait is.

Józan ésszel nehéz felfogni, hogy egy már lecsukódott félsorompónak hogyan és miért megy neki egy-egy személyautó, tehergépjármű stb., ráadásul úgy, hogy a sorompó lehajlása előtt már pirosan villog az út szélén álló lámpa. Ez nem csak életveszélyes manőver, hanem természetesen anyagi kár is keletkezik, nem csak életeket veszélyeztet a rongáló, hanem a pénztárcája is bánja.

Ez egy üzemen kívüli fény-, és félsorompó, ezen a szakaszon a fotó készítésekor nem volt vasúti közlekedés

„Amennyiben megrongálódik, összetörik a csapórúd, akkor nagyjából ötvenezer forint a költség, de a kár sérüléstől függően akár több százezer forintra is emelkedhet. A MÁV minden rongálás esetén feljelentést tesz, és kárigénnyel él az elkövetővel szemben” – állítja a vasúttársaság.

A MÁV közlése szerint a személysérüléses közlekedési balesetek 70 százalékban olyan vasúti átjárókban történtek, amelyek vagy fény- és félsorompóval egyszerre védettek, vagy minimum lámpákkal.

Az MTI fotója az elmúlt évek egyik legsúlyosabb tragédiája után készült Mélykútnál (Kép: Donka Ferenc, MTI)

Mi a balesetek oka?

A MÁV szerint a gépjárművezetők egy része nem néz körül az átjáróba behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban egyesek bent ragadnak a kereszteződésekben, ahol ugye nem csak tilos, de életveszélyes is megállni.

„A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a ‘még átérek’ gondolkodásmód – az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik” – állítja a vasúttársaság.

Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a kerékpárosok és gyalogosok is, akik körülnézés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben „az érzékszervek működését akadályozó tényezők, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata okozzák”. Vasúti átjárót közelítve vegyük le mindig a fülest, tegyük el a telefont a zsebünkbe.

Könnyen lehet abból is tragédia, hogy kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják (nem figyelik, mert nem számítanak rá), a másik sínpáron az ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot.

Országosan mindössze 221 átjárót véd teljes, útszéltől útszélig húzódó sorompó, a közlekedők koncentráltabb viselkedése mellett minden bizonnyal az is csökkenthetné a balesetszámot, ha sokkal több teljes sorompó működne az átjárókban.

Ebből a Renault-ból élve vágták ki a sofőrt (MTI, Mihádák Zoltán)

Mi történik, ha nem működik a lámpa?

Hosszabb cikkben foglalkoztunk a nyáron a vasúti átjárók biztonsági rendszereinek működésével. Az összeállításunkban megszólaló szakértő szerint magától nem igazán szokott tönkremenni egy vasúti biztosítóberendezés, a meghibásodások leginkább kábelszakadásra vezethetők vissza. Ezek lehetnek elszántásból is, de jellemzőbb, hogy egyszerűen ellopják egyesek a rézvezetékeket.

Egy vasúti átjáró biztosításához több kilométernyi kábel szükséges, hogy a sínszálak közé fektetett jelfeladó kommunikálhasson a biztosítóberendezéssel. A digitális átállás erre is megoldást kínálhat, hiszen az adat optikai kábelen is haladhat, ami kevésbé vonzó préda a tolvajok számára, és mivel ezt gyűrűbe is lehet kötni, egy szakadás nem okozza feltétlenül a berendezés „megvakulását”.

Ha valamilyen okból megszakad a kapcsolat a behatási pont és a sorompó között, akkor a biztosítóberendezés azonnal vörösre – tilosra – vált. Mivel az eszköz nem tudja, jön-e vonat, vagy már áthaladt-e, ez a legbiztonságosabb reakció a hibára. Mivel azonban az átjáró nem lehet az idők végezetéig zárva – a javításra általában néhány órás időkerete van a vasút üzemeltetőjének –, hat perc után a zárást megszünteti a berendezés.

Fontos, hogy az autósok tudjanak róla, hogy valami nincs rendben, ezért ilyenkor a sorompó lassan, 90 másodperc alatt nyílik csak fel, így remélhetőleg a sorban első autó nem reflexből vágtat majd át az átjárón, a mögötte jövők pedig észlelik, hogy nincs fényjelzés, tehát nem működik a berendezés. Ilyen helyzetben csak akkor lehet áthaladni az átjárón, ha az autós megbizonyosodott róla, hogy nem jön vonat. Ez a 90 másodperces késleltetés hungarikum, más európai országban ilyen nincs.

Persze arról a mozdonyvezető is tud, hogy nem működő átjáróhoz közelít, így legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót és figyelmeztető hangjelzést is kell adnia annak közelében. Természetesen neki van elsőbbsége! Mindig.

Körbe kell nézni

Mit jelent a fénysorompó villogó fehér fénye?

Ha valakit megkérdezünk róla, hogy pontosan mit is jelent a villogó fehér fény az út szélén álló oszlop tetején, valószínűleg rossz választ ad. A legtöbb autós azt gondolja, hogy ilyenkor neki van “zöld” vagy szabad jelzése, és átmehet a kereszteződésen, biztosan nem jön vonat. A másik iskola szerint a fehér fény csupán azt jelzi, hogy működik a berendezés, de ennek ellenére még jöhet vonat, így úgy kell megközelíteni az átjárót, hogy ha mégis jön vonat, annak elsőbbséget tudjon adni az autós.

A közlekedést felügyelő illetékes minisztérium sajtóosztálya az alábbi tájékoztatást adta:

A KRESZ vonatkozó paragrafusa kétszer említi a fénysorompó fehér jelzését. Egyrészt kimondja, hogy a vasúti átjáró kezdetét jelző táblánál (andráskereszt) vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni egyebek mellett akkor is, ha nem ad villogó fehér jelzést a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó. A megállási utasítás kötelezően végrehajtandó, azt a járművezető nem mérlegelheti.

Másrészt rögzíti, hogy biztosított vasúti átjáróra csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad. Utóbbi előírás sem áll önmagában, hiszen az átjáróra hajtás további feltételeként szabja meg például azt is, hogy a folyamatos, megállás nélküli, legalább 5 km/órás átlagsebességű áthaladás lehetséges legyen.

A villogó fehér jelzés működése esetén tehát a járművezető ráhajthat a vasúti átjáróra, de kizárólag egyéb megállási kötelezettség hiányában, és csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az adott forgalmi helyzetben biztonságosan áthaladhat. A hatályos szabályozás nem tartalmaz olyan “szabad jelzést”, amely további feltételek teljesülése nélkül megengedné a vasúti átjárón áthaladást.

Elsőre rémisztő, de kezelhető a BPH

Az ősz egyik legkellemesebb velejárója, hogy ilyenkor nagyokat lehet aludni. Na, de megnagyobbodott prosztatával is…