Sokszor és sok helyen elpuffogtatott közhely, hogy optimális esetben a közlekedésben nincs gyalogos, biciklis, motoros, vagy autós kaszt, hanem egyszerűen csak közlekedők vannak. És közösen, így vagy úgy, de együttműködve kéne megoldani, hogy mindenki egy darabban érjen el oda, ahová tart.
Ettől függetlenül minden résztvevőnek vannak ötletei, hogy a másiknak hogyan kéne viselkednie, hogy mindenki jobban, nagyobb biztonságban érezze magát az utakon. Azért ennyire nem megyünk most messzire, csak pár életmentő ötletet szedtünk össze, ami segít túlélni a hétköznapi közlekedést, bármivel is vágsz neki az útnak.
Kezdjük a közlekedés legvédtelenebb résztvevőjével: a gyalogossal
Amellett, hogy tényleg a gyalogos a legsérülékenyebb, a többi közlekedőnek azzal is számolni kell, hogy ebben a csoportban a legnagyobb azoknak az aránya, akik a közlekedési szabályokkal a legkevésbé vannak tisztában. Hiszen a gyalogosnak nem kell jogsi, pedig egy alapfokú, akár általános iskolai képzés mindenkire ráférne, ezt nem kéne csupán a szülőkre bízni. Zebra, lámpák, illetve hol, hogyan lehet átkelni egy úttesten témakörben.
Meglehet, néha már idegesítőbe hajlik az óvatosságom, például autóban két percre, a benzinkúton tankolásnál sem hagyok értéket, és jobbkezes kereszteződésekben sokszor balra is benézek, de ez az én dolgom, nem kell senkinek így csinálnia. Ami viszont megfontolandó, hogy a gyerekeimnek azt tanítottam kiskoruktól fogva, hogy zebrán, de még a lámpás gyalogátkelőhely zöldjénél is nézzenek szét balra, jobbra, balra, mielőtt lelépnének az úttestre.
Ez két másodperc, bele kell hogy férjen, bármennyire is közel van a becsengetés. A zebrán elsőbbsége van a gyalogosnak, ez alap, az autóvezető vizsgán úgy hajítanak ki, ha ezt benézed, hogy csak pislogsz, de az életben azért gyakran előfordul, hogy ácsorogni kell, mire végre valaki megáll. Ha egyáltalán megáll.
A gyalogos azzal teheti magát hosszabb életűvé, ha nem veti le magát elsőbbségének mámorító tudatában, önérzetesen az autók elé, hanem legalább a szemkontaktust felveszi a zebrához közeledő sofőrrel, biztos, ami biztos. Mondjuk ehhez az kell, hogy gyalogoskodás közben ne a telefonját piszkálja. Parkolóban, vagy manőverező autó közelében pedig érdemes azt megtanítani a gyereknek, hogy tolató autó mögé sose lépjen, ő hiába látja az autót, az autókból hátrafelé sokkal rosszabb a kilátás. Ha pedig járó motorú teherautó előtt kéne elhaladni, akkor azt sose a teherautóhoz közel, hanem legalább 4-5 méterre tegye, a sofőrre figyelve.
Sötétben még inkább óvatosnak kell lenni, hiszen az autók világító lámpáját a gyalogos egyértelműen látja, de a fényszóró kévéje nem feltétlenül világítja meg a gyalogost.
Kerékpár
Biciklisként már elméletileg kell rendelkezni némi KRESZ-ismerettel, ami előnyt jelent, viszont sokkal keményebb terepen kell közlekednie a bringásnak, sokszor az autókkal közös felületen, közöttük. Itt az életben maradáshoz hasznos, ha a biciklis fogja a kormányt, és mondjuk nem egy irgalmatlan méretű, ne adj’ isten aktív zajkioltós fejhallgatóval halad a városban.
Az eddigi legszebb találatom a témában az egy elengedett kormánnyal, fejhallgatóval a fején telefonját nyomkodó bringás volt, valahol Újpesten. Remélem, még él a figura.
Bringán ülve talán az egyik legfontosabb, hogy legyen lámpád – elöl-hátul – és hogy használd is őket. Ha jót akarsz, ne csak vaksötétben, hanem már szürkületkor kapcsold be, de ha teheted, akkor nappal is világíts/villogj, legalább hátul, és azt se felejtsd el, hogy a fényvisszaverő – láthatósági – mellény vagy ruházat viselése kötelező lakott területen kívül sötétedés után vagy rossz látási viszonyok mellett. Ha kétségeid vannak, mennyi értelme van, akkor itt találsz éjszakai képeket mellénykés és mellénykétlen emberről. De itt a Vezessnél is megmutattuk már, mennyit is számítanak a fényvisszaverő megoldások:
Azt is jó tudni, hogy nem minden egyirányú utcába hajthatsz be ott, ahol amúgy tilos lenne, hanem csak a kiegészítő táblával jelöltbe. Azért csak ezekbe, mert ezeknek a túloldalán az autósnak is van kis kiegészítő tábla, hogy ő is tudjon róla, hogy bármikor felbukkanhatsz.
Ha pedig egy irányban haladsz a többi autóssal, bármennyire is szimpatikus húzásnak tűnik, mégse húzódj nagyon közel az útpadkához, mert ott vannak a legnagyobb gödrök, csatornafedelek, egyéb csapdák. Ha kicsit beljebb tekersz, akkor ha hülyén hangzik is, de valószínűleg nagyobb oldaltávolsággal előznek majd meg, mintha az út legszélén egyensúlyoznál, és nem próbálnak megelőzni akkor sem, ha kétirányú a forgalom és jön szembe valaki.
Motor, robogó
Mióta hétközben a belvárosban aranyáron lehet parkolni, és autóval amúgy is nagyjából megközelíthetetlenné vált, amit hétvégén is rakpartlezárásokkal színesítenek, vén fejjel rákaptam a robogózásra. Persze mindenki károg, hogy ez roppant veszélyes. Lehet, de közel nem annyira stresszes, mint gondolnád, a többi közlekedő, BKV-busztól a teherautókig, egész jó arcok, segítenek, elengednek, helyet hagynak.
Arra viszont figyelni kell, hogy a kanyarsebesség két keréken sokkal alacsonyabb, mint autóval, és nagyon meg kell nézni, milyen felületen kanyarodsz, és mi van még az úttesten. Egy tenyérnyi platánlevélen is ordas nagyot lehet taknyolni, és az úthibák is nagyobb kellemetlenséget tudnak okozni.
Érdemes messze elkerülni a teherautókat, kamionokat, mert irgalmatlan holtterük van, közel nem biztos, hogy látnak. Ez nagyjából igaz a személyautókra is, ha lehet, érdemes gyorsabban vagy lassabban menni, mint a mellettünk lévő sávban haladni.
Soktengelyes billencs vagy mixerkocsi mellett még pirosnál sem érdemes elgurulni a sorban, elé állni meg végképp nagy szamárság.
Személyautó elé is csak akkor állj, ha zöldnél azonnal ott tudod hagyni. Autóban ülve persze felettébb idegesítő, amikor első helyről rajtolhatnál, de egy robogós eléd furakszik a hulladékával, viszont kevés kivételtől eltekintve, mire az autóban meglesz az egyes fokozat, addigra a robogósból már nem látsz semmit.
Szóval nem érdemes miatta idegeskedni. Zöldnél, motorral fürgén elstartolva praktikus jobbra balra benézni a kereszteződésekbe, nehogy még egy masszív mélyvörösön átcsúszó sietős figura oldalról telibe kapjon.
Autó
Autóban ülve már kicsit bonyolultabb dolog nagyobb kárt okozni magadban, de nem lehetetlen. Például elég gyakran írunk büntetőfékezésről, illetve az azt követő balesetről, ami nem annyira tréfás dolog. Pláne, hogy a közúti veszélyeztetés bűncselekmény, és még akkor is 3 év börtön járhat érte, ha végül nem történt baleset. A követési távolság amúgy a barátod, pláne, ha megrakott, vagy éppen építkezésről kihajtó jármű halad előtted. Előbbiről a rakományból potyoghatnak le kisebb-nagyobb darabok, utóbbi kerekéből pedig kavicsok repülhetnek ki.
A biciklis résznél már volt szó a világítás fontosságáról, és autóban ülve is fontos, hogy kapcsolj lámpát. Pláne a nappali menetfénnyel igen, de automata fényszórókapcsolóval nem rendelkező autókban hiheted azt szürkületben, szakadó esőben, hogy világítasz, miközben hátul egy fikarcnyi piros fényt nem ad ki semmi, mert a DRL gyakran csak elöl kapcsol lámpát. De ha már lámpa, használd az irányjelzőt is, mindenki örül majd. Pláne, ha már fékezés előtt jelzed, merre kanyarodsz majd és nem felejted el körforgalomból kifelé is kitenni.
Azt mindenki tudja, hogy kézben tartott telefont nem szabad használni, de ha telefontartóban utazik a készüléked, menet közben akkor se bújd az Instát, a Facebookot, válaszolj e-mailekre. Ilyenkor vakrepülésben vagy!
De nemcsak a többi közlekedő jelenthet veszélyt az autósra, hanem az erdei állatok is. Lakott területen kívül, éjszaka simán előfordulhat, hogy vadakkal találkozol. Ha magányos őzet, vaddisznót látsz az út mentén, vagy átszalad előtted egy, szinte biztos lehetsz benne, hogy vannak a környéken többen is. Ilyenkor ne bízz semmiféle autóra ragasztott vadriasztóban.
A vadak nem olvasnak átverős reklámszöveget, így ők nem tudják, hogy el kéne riadniuk, így jobb, ha te vigyázol magadra azzal, hogy csökkented a sebességet, vagy mondjuk dudálsz pár rövidet a rizikósabb, növényzettel benőtt kanyarokban. Bár a szarvasnál, vaddisznónál kisebb kárt okoz a fácán, viszont számíts rá, hogy sokkal hülyébb az előbb említett emlősöknél, mert képes az úton nem keresztben, hanem hosszában szaladni az autó előtt.
Végül van pár szituáció, amikor teljesen mindegy, mivel vagy, nagyjából ugyanazt érdemes csinálni. Ilyen például a vasúti átjáró. Furcsa, hogy le kell írni – mert az idei baleseti statisztikák szerint október végéig 31-en haltak meg vasúti átjáróban történt balesteben, ami a tavalyi szám közel duplája -, hogy a vasúti sínre csak akkor hajthatsz, léphetsz, ha meggyőződtél róla, hogy nem jön a vonat.
A fehér fény nem jelent szabad jelzést, de ha jobban érdekel, miért és miért pont annyit kell a fénysorompó előtt állnod, akkor itt mindent megtudhatsz. A lényeg azonban egyszerű, ha pirosan villog a fénysorompó, vagy mozgásban van a csapórúd – magyarul sorompó -, akkor állj meg. Nem, nem érsz még át a vonat előtt! Viszont haza sokkal nagyobb valószínűséggel jutsz így, és végül is ez a lényeg.
A közlekedés veszélyes dolog. Két dolgot betartva azonban könnyebben túlélhető! Figyelj oda, amit csinálsz, tehát a vezetésre! Legyél körültekintő! Másrészt legyél előzékeny és ne agresszív az utakon!