Régóta készült Anna és Vendel erre a napra. Szabadságot vettek ki mindketten az étteremből, ahol dolgoztak, Bécsbe készültek várost nézni, kávézni-sütizni, lógni egyet. Előtte persze Parndorfban bevásárolnak a kedvenc márkáikból, úgy tervezték, délelőtt 10-re kényelmesen átérnek a dunántúli kisvárosban lévő lakhelyükről a magyarok között különösen népszerű outletcentrumba. Ott majd különválnak két órára, mindenki megy a kedvelt márkáinak a shopjaiba, délben együtt ebédelnek szeretett halas gyorsétkezdéjükben, aztán irány az osztrák főváros. Szabadságszerdának nevezték ezeket az évente jellemzően kétszer kivett napokat.
Három másodpercig tartott az út
Miután bedobták a ruhákkal megtölteni kívánt üres sporttáskát az idős BMW csomagtartójába, bepattantak az utastérbe, mindketten bekötötték magukat, elindították szeretett zenéjüket, Vendel pedig beindította a kocsit.
Az otthonuk közvetlenül a település legelején állt, olyan – enyhén kanyarodó – főút mellett, amelynek ezen a szakaszán már ugyan 40 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben, de azért a járművezetők egy része itt még nem lassított le annyira. Pedig negyvenes számmal LED-lámpa is villogott ezen a tipikusnak mondható, településre bevezető szakaszon.
Az út jobb szélén álló családi házuk elől indult a BMW, majd tért be az egyenesen előre vezető sávba, amikor hirtelen és teljesen váratlanul hátulról beléjük csapódott egy nagy sebességgel mögülük érkező személyautó. A szürke Volkswagen a BMW-nek a bal első – a sáv irányához képest átlósan álló – sárvédőjét kapta telibe, az éppen induló autót erős lendülettel nekirepítve a szomszédos ház előtti gyümölcsfának.
Sajnos éppen a jobb első ajtaja kapta az ütést, ott hajolt rá a fa törzsére a BMW. A jobb első ülésben ülő Anna ugyan használta a biztonsági övet, mégis olyan súlyos fej- és belső sérüléseket szenvedett, hogy a gyorsan kiérkező mentők sem tudták megmenteni az életét. Vendelnek eltört a karja és több helyen zúzódások keletkeztek a testén, rövid időre az eszméletét is elveszítette.
Fotó: Getty Images
Mindkét autóst megvádolta az ügyészség
Azonnali teljes útzár mellett a kiérkező helyszínelők hosszú időn át vizsgálódtak, fotóztak, rajzoltak az úttestre, mértek, majd a szakértők különféle – az ítélet szempontjából fontos – eredményeket tettek le az igazságszolgáltatás asztalára.
Egyik leglényegesebb pontja a szakértők jelentésének a hátulról érkező Volkswagen lehetséges sebessége volt, amelyet 73-76 km/órában állapítottak meg. Ne feledjük, az útnak azon a szakaszán 40 km/órás maximális sebességet engedett a KRESZ.
Lényeges még megemlíteni, hogy felhőmentes látási viszonyok, napos és tiszta időjárás jellemezte a baleset reggelét 8 óra környékén.
Ránézésre a két autós hibája együttesen hozhatta össze a tragédiát. A sofőré, aki nem kellő figyelemmel indult el az út széléről és kapcsolódott volna be a forgalomba, valamint a másik járművezetőé, aki durván megszegve a sebességhatárt ment neki hátulról egy elinduló kocsinak.
Így gondolkodott az ügyészség is, amely különböző szabályszegések miatt ugyan, de mindkettőjüket közúti baleset okozásának vétségével vádolta meg. Az elsőrendű vádlott Vendel lett, akinek a közlekedési ügyekben jártas Janklovics Ádám ügyvéd vállalta el a védelmét.
Fotó: Getty Images
Milyen adatokból dolgozott a bíróság, mit mondtak a vádlottak?
Kezdjük néhány lényeges számmal. A BMW haladási és ütközési sebessége 6-8 km/óra lehetett, a lassítás nélkül beléje csapódó Volkswagené 73-76 km/óra, a fának mintegy 30 km/óra sebességgel csapódhatott a BMW jobb oldala, olyan fél méterrel a jármű középpontja előtt.
A két személyautóban hárman utaztak, mindannyian szabályosan be voltak kötve. A rendőrség vérvétele szerint egyik járművezető szervezetében sem volt nyoma alkoholnak vagy bármilyen más tudatmódosító szernek. Az ilyen esetekre szokták mondani, hogy nem lett volna szabad megtörténnie, egyszerű közlekedési szituáció előzte meg, könnyen elkerülhető lett volna.
Mindkét autóst természetesen kihallgatta a rendőrség az ügy nyomozása során, majd a bíróság előtt is vallomást tettek.
Elsőrendű vádlottként ártatlannak vallotta magát Vendel, a bíróságon is a rendőrségi kihallgatása során tett nyilatkozatát ismételte meg: viszonylag élénk forgalom mozgott a házuk körüli útszakaszon, „nagyon távol”, „még a városon kívül” látott közeledni a sávjában egy autót, nem volt kérdés számára, hogy „bőven kiférnek” előtte. Azt „elképzelhetőnek tartotta” utólag, hogy a háta mögött felkelő nap sugarai befolyásolták a távolság érzékelését, de határozottan állította, hogy messze volt a kocsi. Annak közeledési sebességét viszont nem tudta megállapítani a visszapillantó tükörben, amelyet az előírás szerint használt az elindulásuk előtt.
Másodrendű vádlottként a Volkswagen vezetője a bíróságon már bűnösnek vallotta magát, korábban a rendőrségen még nem kívánt nyilatkozni a baleset körülményeiről. Utólag elismerte a szakértők által bizonyított tényt, miszerint közel száz százalékkal túllépte a megengedett sebességhatárt. Elmondása szerint korábbi tempójához képest lassított ugyan a településre beérkezve, de közel sem eléggé. Látta az útszélen álló autót, de nem gondolta, hogy „bevág elé”.
Fotó: Getty Images
Az ítélet csak az egyik autóst mondta ki bűnösnek
A KRESZ 24. §-ának „Elindulás” része szerint „az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni”. Ezenfelül a KRESZ-ben feketén-fehéren ott van, hogy a járművezetőnek meg kell győződnie arról, biztonságosan tud bekapcsolódni a forgalomba.
A másik járművezetővel kapcsolatban talán fölösleges is szó szerinti idézet a KRESZ-ből, mindenki pontosan tudja, hogy mennyire fontos a sebességhatárok szigorú betartása, és hogy milyen súlyosan veszélyes – ebben az esetben tragikus – eseteket eredményezhet a durva gyorshajtás.
Ítéletének meghozatalában hangsúlyosan használta a bíróság a szakértők azon állítását, hogy ha a Volkswagen betartja a 40 kilométer/órás sebességhatárt, semmiféle kontakt nem történt volna a két jármű között. Egy teljesen szokásos elindulás és forgalombakapcsolódás történt volna. Itt jegyezzük meg, hogy Vendel állítását igazolta a sérült járművének a vizsgálata, miszerint az irányjelzőt is használta elindulásakor. Arról is beszámoltak a szakértők, hogy a felkelő, azaz még alacsonyan lévő nap zavarhatta az érkező jármű távolságának a felmérését a visszapillantó tükörbe nézve, de leginkább annak sebessége volt a baleset okozója.
Végül felmentette a bíróság Vendelt, és elítélte a másodrendű vádlott volkswagenest. Az ítélet indoklása egyértelműen kimondta, hogy a baleset azért következett be, mert a VW vezetője megszegte KRESZ 3.§ (1) bek. c) pontját, eszerint úgy kell közlekedni, „hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse” a járművezető. Másrészt megszegte a sebességhatárok betartását rögzítő 26. § (1) bek. a) pontban írt szabályt, mindezzel együtt pedig „cselekményével elkövette a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét”.
Három iskoláskorú gyermekét, büntetlen előéletét és makulátlan közlekedési múltját enyhítő körülményként értékelve egy év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a bíróság a Volkswagen száguldozó vezetőjét. A jogosítványát három évre bevonták.
