Ahogy lekerült az ársapka az üzemanyagokról, és feltűntek a töltőállomások totemoszlopain a hatossal, néhol hetessel kezdődő háromjegyű számok, rögtön kárörvendő, csipkelődő, vicces, jó tanáccsal szolgáló – mindenki válassza ki magának a vérmérséklete szerint megfelelőt – poszt jelent meg a Kerékpárosklub FB oldalán, amin az alábbi kép szerepelt:
A kép azt sugallja, hogy a drága pénzért tankolt autókkal szemben a kerékpározás ingyen van. De igaza van a kép megszerkesztőjének, tényleg nem kerül semmibe, ha tekerünk? Megpróbáltuk kiszámolni, mi az igazság.
Költségek
Az autó és kerékpárvásárlás, fenntartás, szerviz, biztosítás költségeit ezúttal nagyvonalúan nem vesszük figyelembe – nyilván nem lehet összehasonlítani a kettőt, még egy igen drága kerékpár és egy nagyon olcsó használt autó között is óriási különbség van a kerékpár javára – ugyanúgy, ahogy nem forintosítjuk azt az időt sem, amit az autózással nyerünk, illetve a bringázás élettani jó hatásait is baromi nehéz lenne pénzre váltani, így most egyedül a poszt mondanivalójára koncentrálunk, a „tankolás” költségeire.
Az alapötlet nem az enyém, még a 80-as évek vége felé, mielőtt első rendes versenykerékpáromat megkaptam volna, – sokáig és kitartóan nyígtam érte – volt időm alaposan rákészülni a bringás létre. Többek között átrágtam magam Dr. Nagy Sándor Bicajoskönyv-én, illetve annak második részén, a Kerékpárosok Könyvén.
Ezekből az égvilágon mindent meg lehetett tudni a kerékpárok történetéről, rendszertanáról, karbantartásáról, és nem utolsó sorban príma túraajánlatok, valamint szintén túrázásnál használható jó tanácsok is voltak benne szép számmal és ennek a könyvek a lapjain olvastam először Juwel-főzőről is, ami magashegyen ugyanolyan klassz dolog, mint bicajostúrán.
És egy meglepő megállapítás is szemet szúrt valamelyikben, mégpedig az, hogy a biciklist etetni többe kerül, mint az autót tankolni. A szerző bizonyította is az állítását, persze a 80-as évek végén teljesen más árak voltak a közértben és a benzinkúton, mint ma, így újra kell számolni majdnem mindent. Lássunk is neki.
Na, de mivel számoljunk, mekkora teljesítményű egy biciklis?
Gyorsan kérdezzünk vissza, hogy Mari nénire gondolt-e a költő, aki gázpalackkal a kormányon egyensúlyoz hazafelé, olyan tempóval, hogy még éppen ne dőljön az oldalára, vagy esetleg egy versenyzőre? Mert nem mindegy a számolásnál, hiszen munka után egy szénbányász is többet eszik, mint egy callcenteres micike.
Szerencsére 2022-ben már vannak olyan eszközök, amikkel egész pontosan megmérhető mekkora teljesítménnyel teker valaki. Az alábbi, a Garmin jóvoltából kapott nyomvonal egy arcpirítóan gyors, hat óra alatt lezavart Balaton kör adatait tartalmazza. A terep nem túl bonyolult és nem is érdemes nagyon durván hajtani, sok az a 200 kilométer. Az adatok azt mutatják, átlagosan 228 W teljesítménnyel tekerték végig a távot. (Ez még nem a kerékpáros által elhasznált összes energia)
Ha nagyon messze vagy ettől az időtől és tempótól nem kell azonnal felgyújtanod a bringád, ezt a kört Parti András tolta le ennyi idő alatt, aki magyar mountain bike versenyző, négyszeres olimpikon.
Ez a bringás teljesítményskála nagyjából közepe, innen lefelé, 10 Wattnál találjuk azt a teljesítményt, ami szükséges ahhoz, hogy a biciklis 4-5 km/órás sebességgel még éppen ne essen le a bringáról, és úgy 420 Watt volt Eddy Merckx átlagteljesítménye, amikor 1972-ben egy óra alatt közel 50 kilométert tekert. ( Ne felejtsük, András 6 órán át taposta a pedált, és 200 km-t kellet megtennie, ezért a szerényebb átlagos teljesítményadat) Persze ez nem a teljes befektetett energia, hogy azt is megkapjuk, ezt az értéket néggyel kell megszorozni, hiszen közben az emberi test rengeteg hőt is termel és a hatásfoka is elmarad a 100 százaléktól.
Mekkora sebességgel számoljunk?
Szintén egy fontos kérdés, mert a sebesség növeléséhez aránytalanul több energiára van szükség. Egy versenyző úgy háromszor akkora tempóra képes, mint a kényelmesen tekerő turista, ellenben eközben tízszer annyi energiát kell befektetnie. Mivel sportszerűtlen lenne 50 km/órás sebességnél mérni a kerékpáros teljesítményét, maradjunk a szerző által is használt 25 km/órás tempónál. Ilyen sebességnél az átlagos kerékpárosnak 7MJ plusz energiára van szüksége 100 kilométerenként.
Az ember alapenergia-szükségletének, – ez az az energiamennyiség, amit egész nap henyélve is elhasznál a szervezet, csak az életfunkciók, testhőmérséklet fenntartására – több helyen is utána lehet nézni, például itt is. A kapott kcal értéket pedig különösebb bonyodalom nélkül átválthatjuk Joule-ra, illetve MJ-ra. Nekünk igazából ez nem is annyira fontos, hiszen az autóban ülő vezetőnek – jobb esetben – ugyanúgy vannak életfunkciói, mint a bringásnak, így ezt mindkét oldalon kihúzhatjuk a számolásból és csak a kerékpározás közben szükséges extra energiát próbáljuk meg bablevesre, és forintra váltani. Magyarul azt, amivel több energiát éget el bringázás közben, mintha nem csinálna semmit.
Nagy Sándor a Kerékpároskönyvben a 25 km/órás bringás sebességhez tartozó, 100 kilométer megtételéhez szükséges plusz energiát kb. az alap energiaigénnyel egyenlőnek, 7MJ-nak veszi. Leegyszerűsítve ez annyit tesz, hogy aki ilyen tempóval bringázik egy százast, az a nap végén kétszer annyit eszik majd, mint aki egész nap a Netflix előtt csorgatta a nyálát.
Ha egész nap nem csinálsz semmit, akkor is füstbe megy 7MJ-nyi energia csak arra, hogy működj
Mi a helyzet az autóval? Számolhatnánk itt is hatásfokot, energiatartalmat, Joule-okat, de minek, ha egyszer meg tudjuk mondani forintra, hogy mennyiért is tankolunk az autóba 100 kilométer megtétele után? Vegyünk mondjuk 7 literes benzinfogyasztást, ami se nem túl jó, se nem túl rossz. Mai áron, 631 forintos benzinnél ez 4417 forintot jelent 100 km-en.
Próbáljuk meg most a bringás extra 7MJ igényét is forintra váltani. Rossz hírem van, mivel lövésem sincs, hogy egy adag bagolyfelsál tejföllel, vagy a libamájas krémbrüllé hány J energiát tartalmaz, így maradok azoknál az élelmiszereknél, amelyeknek könnyen meg lehet határozni az energiatartalmát, mert ott virít rajtuk a címke, ami ezt tartalmazza.
Tejből szinte pontosan 3 liter tartalmaz ennyi energiát – 231 kJ / 100 ml – ez 439 forintos literenkénti árral számolva 1317 forint-os kiadás. Figyelem, ez nem azt jelenti, hogy 3 liter tejjel letekered a Budapest Balaton bringaút 100 kilométerét, ez csak a plusz energiaigény azon felül, hogy élsz lélegzel, melegen tartod a tested.
Ha almával pótolnád a 100 kilométeres bringatúrán elégetett extra energiát, akkor 5,5 kilogrammnyit kéne elrágcsálnod – Kép: GettyImages
Sertészsírból 181 grammot kellene letuszkolnod, ha ez működne gyomorrontás nélkül, viszont olcsón megúsznád, az 1998 ft / kg-os ár mellett ez csak 362 forint lenne. Humuszból három doboznyit, 600 grammot kéne elmajszolni, ami 1587 forintba kerül.
Kolozsvári szalonnából 270 gramm fedezné az energiadeficitet, – ez 1170 forint – gépsonkából viszont 1,1 kilogrammot – 7690 forint – kéne elfogyasztani a túra végén. Fagylaltból 1,6 litert kéne elnyalni – ez átlagos bolti minőségű dobozos terméknél 1804 forint.
Sörből – 680 kJ / doboz – tízet kéne szisszenteni, így azt nem ajánlanám semmikép, és nem csak azért, mert sokszor kéne megállni pisilni. (10 x 299 = 2990 forint) De betérhetsz egy Mekibe is, egy Bigmac 2058 kJ, amiből 3,4 darab fedezi a 100 km bicajozást. (1080 x 3,4 = 3672 forintért)
Ha pedig teljesen megtébolyodunk és prémium Beluga kaviárral tömnénk be az energiaháztartásunkban keletkezett hiányt, akkor a 1085KJ / 100 grammal számolva 645 grammot kéne bekebelezni, ami a 44 ezer forint / 50 grammal ár mellett 567 000 forint lenne. (Ez úgy 128 szorosa a 95-össel megtankolt autó költségének)
Ez a lavórnyi mennyiség még akkor is sokba kerül, ha nem Beluga kaviár. Kép: GettyImages
Tanulság: nincs ingyen közlekedés, és hiába gondolsz úgy a kerékpározásra, hogy az nem kerül semmibe, ez egyáltalán nem igaz. Ha tekersz, mindenképpen többet fogsz utána enni – vagy fogysz, ami akár jó is lehet – ami attól függően, hogy mivel tömöd tele a hasad, akár sokkal többe is kerülhet 100 kilométerenként, mintha megtankolnád az autód a legprémiumabb csodaüzemanyaggal.
Sőt, ha belegondolsz, hogy egy autó a feljebb kiszámolt 4417 forint / 100 km üzemanyagköltséggel akár 4-7 embert is szállíthat, akkor kiderül, hogy a biciklist tényleg sokkal drágább tankolni, még akkor is, ha nem eszik folyton minőségi, drága ételeket.
Ennek ellenére nyugodtan biciklizzetek sokat, mert nemcsak mozogni, hanem enni is sokkal élvezetesebb, mint tankolni.
Az ötletet adó könyveket az összes korabeli adattal, táblázattal ezeken a linkeken is eléred. Ha nem volt meg neked is.
Kerékpárosok könyve (Bicajoskönyv II.)
