Nincs statisztikánk a szilveszterkor történt közlekedési balesetekről, minden bizonnyal rizikósabb esték az átlagos hétköznapokon tapasztaltaknál. Pár évvel ezelőtt Zoltán és a barátai éppen nagyobb mennyiségű pezsgőt vásároltak egy apró éjjel-nappaliban a dunántúli városban, készülődtek az évbúcsúztatóra. Pont besötétedett fél ötre, amikor a hátizsákjában az imént kifizetett alkohollal felpattant a bringájára, odaszólt két barátjának, hogy indulhatunk. A diáktársaik által szervezett házibuliba indultak volna tovább.
Alkoholban ücsörögve vizsgálta őket az orvos
A húszéves egyetemistának gyerekkorában volt már egy kisebb kerékpáros balesete, azóta kizárólag sisakban közlekedett, működő lámpákkal felszerelt bringával, amiket ezen az esős év végi napon is használt. A kisbolt előtti kerékpártárolótól szerettek volna keresztülgurulni a járdán, majd szabályosan az úttesten tekerni a céljuk irányába, ám éppen hogy lendületet vett Zoltán, a bolt előtti sövény takarásából hirtelen előbukkant és beléje ütközött egy másik kerékpáros.
Mindketten nagyot estek, a diák mögött éppen indulni készülő barátai gyorsan látták, hogy komoly lehet a baj mindkettőjüknél, olyan sérüléseket szenvedhettek, amihez mentő kell. Szerencsére a Zoltánnak ütköző, szintén fiatal férfi is sisakot viselt, a fejsérülést így mindketten megúszták, azonban a diáknak eltört a combcsontja, a másik kerékpárosnak pedig a kulcscsontja – több kisebb zúzódás mellett.
A jajgatásra a boltból kilépett tulajdonos a rendőröket is kihívta, akik erős alkoholszagot éreztek a megérkezésükkor a földön jajgató, a mentősök által éppen ellátott kerékpárosok körül. Összetört a táskában több üvegnyi pezsgő, gyakorlatilag a kifolyt piában ücsörögve vizsgálta őket az orvos, miközben a rendőröknek azt is ki kellett deríteni gyorsan, hogy fogyasztott-e az ütközés előtt valamelyikük szeszes italt. Nyilvánvalóan nem csak a szilveszter miatt volt ez fontos kérdés.
Fotó: Getty Images
Három-négy méter fékezéssel sem tudott megállni
Gyorsan egyértelművé vált az orvos mondataiból, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett a közlekedési baleset mindkét részese, ezért alapos helyszínelésbe kezdtek a rendőrök. Fotóztak, méregettek a járdán, majd az elkövetkező hetekben kihallgatták az érintetteket és a két szemtanút. Végül az ügyészség megvádolta Zoltánt a KRESZ 24.§ (1) bekezdésének megszegésével, védelmét a Vezess olvasóinak is rendszeresen tanácsokat adó Janklovics Ádám ügyvéd látta el.
Ez, a KRESZ-ből remélhetőleg mindenki által jól ismert rész kimondja, hogy „az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni”. Fontos, később az ügy során visszatérő kifejezés itt az úttest.
A nyomozás szerint a baleset idején esti sötétség volt, a bolt mellett közepes erejű közvilágítás működött, ugyanakkor szemerkélt az eső, vagyis a látási viszonyok korlátozottak voltak. Zoltán éppen elindult kerékpárjával, amelyen elöl és hátul is világítottak a lámpák, és az oldalról érkező másik jármű miatt fontos, hogy az első kerekek küllői között prizma is visszaverhette volna a fényt. Csakhogy a másik kerékpáron nem voltak lámpák.
A vádlott lassan gurult ki a kerékpárral a járdára, járműve szinte merőleges volt arra, és amint észlelte a balján lévő, a járda mellett húzódó sövénynél érkező sértettet, azonnal fékezett, tulajdonképpen gyakorlatilag már állt – bár a lábát még éppen nem tette le a földre – amikor a sértett beleütközött.
A balesetben súlyosabban sérült másik fiatalember sajnos nem tudott megállni, a szakértői vizsgálatok szerint mintegy 6-7 méteres távolságból láthatta meg Zoltán eléje kanyarodó kerékpárját, majd az ütközési pont előtt 3-4 méterrel ő is fékezni kezdett. Ezekből az adatokból – vagyis, hogy 3-4 méternyi fékezéssel sem tudott megállni – arra a következtetésre jutott a nyomozás, hogy a sértett kerékpárja kimondottan nagy sebességgel, akár 25 km/óránál is gyorsabban érkezett.
Fontos kérdés volt, pláne szilveszter éjszaka, az alkoholfogyasztás mértéke. A helyszíni gyorsteszt, valamint a későbbi vérvétel is igazolta, hogy egyik kerékpáros szervezetében sem találták nyomát ennek, egyikük közlekedését sem befolyásolta szeszfogyasztás.
Fotó: Getty Images
Részben elismerte felelősségét a vádlott, ám fordulatot vett az ügy
Ő hajtott ki a neki balról érkező kerékpáros elé, ismerte el a rendőrségi kihallgatások és a bírósági tárgyalások során Zoltán. Nem látott senkit, ezért indult el, mondta, majd azt is egyértelművé tette a két barátjával azonos nyilatkozatokban, hogy csak keresztül akartak hajtani a bő egy méter széles járdán, hogy az úttesten tekerhessenek.
Ítélete meghozatala előtt a bíróságnak leginkább a sértett közlekedését kellett megvizsgálni, több ok miatt is. Janklovics Ádám ügyvéd szerint egyrészt „a magyar közlekedésjogi normarendszer a járdát nem minősíti úttestnek, hanem az út egy részének tartja, amely a gyalogosok közlekedésére hivatott, ezért azon főszabályként nem közlekedhetnek közúti járművek.” Márpedig a kerékpár jármű a KRESZ szerint.
A bíróság megállapította azt is, hogy a baleset idején az adott helyen az úttest nem volt a közúti közlekedésre alkalmatlan. Vagyis a sértettnek az adott körülmények között kerékpárral – mint járművel – nem lehetett volna a járdán közlekednie. Márpedig ebből az következik, hogy az ő haladására értelemszerűen számítani sem kellett volna sem a vádlottnak, sem másnak.
Lényeges megállapítása még a bíróságnak, hogy miközben nem kellett számítani a járdán kerékpár érkezésére, a sértett szokatlanul és indokolatlanul magas sebességgel hajtott. Mint elmondta, ő is egy szilveszteri buliba sietett, és késésben volt.
Fotó: Getty Images
Milyen ítélet született?
Mindezekre tekintettel a bíróság végül „nem tudta megállapítani” a vádlott szabályszegését a KRESZ 24.§ (1) bekezdésével kapcsolatban.
Ellenben az ügy sértettje, a baleset súlyosabban megsérült szereplője megszegte a KRESZ 54.§ (1) bekezdését, illetve a (2) bekezdését is. Kerékpárral a járdán ugyanis csak akkor lehet közlekedni, amennyiben az úttest alkalmatlan erre. Ráadásul a sértett megszegte a KRESZ 54.§ (6) bekezdését is, miszerint éjszaka és korlátozott látási viszonyok között lakott területen belül a kerékpárt ki kell világítani.
Ítélete indoklásában a bíróság hangsúlyozta, Zoltánnak a KRESZ szerint az úttesten haladó járművek részére vitán felül álló módon elsőbbséget kell biztosítani. Jelen esetben azonban járdáról, és nem úttestről volt szó, amin közúti jármű nem haladhatott volna, csak gyalogos. Ráadásul a járdán kivilágítatlanul, szokatlanul magas sebességgel, éjszakai sötétségben és szemerkélő esőben kerékpározó személy olyan akadály, amely az adott körülmények között igen nehezen észlelhető.
A bíróság szerint a sértett sorozatos szabályszegései teremtették meg a vészhelyzetet. „A sértett magatartása volt az, amely a balesethez vezető ok-folyamatot előidézte. Nem a vádlotti magatartás.”
Az ügy vádlottja ezért büntetlenül távozhatott a bíróság épületéből.
