Parkolni, parkolóhelyet vadászni még egészségesen, mozgékonyan is megterhelő feladat lehet. De van, akinek ez még problémásabb, vagy azért, mert nehezen mozdul, vagy szimplán az autóból kiszállva csak keservesen tudja megközelíteni az otthonát. Nekik létesítik a mozgáskorlátozott parkolót, amit, ha nincs a környéken, akár igényelhet is a rászoruló. Elmondjuk, ki és hogyan igényelhet mozgáskorlátozott parkolót, ki dönti el, hol lehet ilyen, hogyan zajlik a telepítés, illetve azt is, hogy átlagember megállhat-e ezeken a helyeken.
Kezdjük azzal, hogy bármennyire is vonzó megoldásnak tűnik, nem lehet beballagni az első táblaboltba, megvásárolni a mozgáskorlátozottaknak kijelölt várakozóhelyet jelölő táblát, és lebökni a kinézett hely mellé. Persze magánútra kitehető – de, ugye, ott sok értelme nem lenne – más esetben a Magyar Közút, a Budapest Közút, illetve a helyi önkormányzat gondoskodik a tábla kihelyezéséről, illetve a pontos dokumentáció alapján szakkivitelező céggel végeztetik el a munkát.
Budapesten az önkormányzat az első állomás, azon belül pedig a városüzemeltetés. Ott kell bejelenteni az igényt – e-mailben lehet beadni a kérelmet -, amihez csatolni kell az orvosi igazolást is, ami a legalább 50 százalékos rokkantságot igazolja, a folyamat elméletben 30 napos átfutási idővel működik. Ha az önkormányzat megadja az engedélyt, akkor a közútkezelő a kérelmezővel együtt bejárja a terepet – a ház közös képviselőjének is praktikus itt megjelenni – és a szakemberrel közösen, különböző szempontokat – a kérelmező igényeit, illetve a műszaki lehetőségeket – mérlegelve kijelölik a megfelelő helyet, majd érkezik az alvállalkozó, aki kihelyezi a táblát.
Készül a tábla, igaz, ez csak a mezei parkolót jelöli majd
Fontos, hogy a tábla már önmagában is érvényes, – és a tábla után következő helyet, helyeket jelöli – nem kell mellé útburkolati jelet is festeni, de fordítva is érvényes, az útburkolati jel állhat magában is. Sőt, a tábla alatti kiegészítő táblára is érdemes figyelni, ez jelezheti, ha a tábla több mozgáskorlátozottaknak szánt várakozóhelyet is jelöl. Az így létesített parkolóhely nem személyhez vagy rendszámhoz kötődik, így bárki várakozhat ott, amennyiben van érvényes parkolási igazolványa.
Az is lényeges, hogy a szabályok szerint a mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyet csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a kártya jogosultja is a járműben tartózkodik. Az igazolvány nem adható át másnak, és a rászoruló távollétében sem szabad használni azt.
Érdemes a kiegészítőtáblát is figyelni, bár itt egyértelmű, hogy csupán egy helyről van szó
Megállhatok a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen?
Röviden: igen!
Hosszabban kifejtve: akkor is megállhatsz az ilyen parkolóhelyen, ha nincs igazolványod és teljesen egészéges vagy, viszont ehhez nem árt tudni, hogy a KRESZ mit ért megállás alatt:
Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
Magyarul, ha hazavinnéd a frissen beszerzett Lyon&Healy pedálos hárfád, nyugodtan megállhatsz ezen a helyen is, míg kipakolod, de utána uzsgyi, ne feledd, másnak nagyobb szüksége van erre a helyre.
Rosszul néz ki, de ha csak megállsz, kiszáll az utasod, vagy pakolnod kell, de nem mész el a kocsi mellől és 5 percen belül végzel, akkor te is megállhatsz a mozgássérülteknek fenntartott helyen
Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás. Na, ezt – magyarul parkolni – viszont nem szabad a mozgáskorlátozottaknak kijelölt várakozóhelyen, az itt, jogosulatlanul várakozó autókat elszállíthatják, ráadásul a büntetési tétel is elég combos, a helyszínen 50-100 ezer forint, és nem nagyon hatja meg a hatóságot a kifogás, hogy hó vagy vastag avarréteg takarta el az alig látható felfestést. Persze a jármű elszállításáról a közterület-felügyeletnek, illetve az út kezelőjének a rendőrséget is értesítenie kell.
A mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolók után nézzük meg a hagyományos, átlagos parkolókat is, és próbáljuk meg megérteni, mikor festenek fel halszálkás, mikor a forgalommal párhuzamos és arra merőleges parkolóhelyeket. Mert nagyon nem mindegy, és a látszat ellenére van benne logika, hogy hová milyen kerül.
Mekkora egy parkolóhely?
A mozgássérült-parkoló a mezei helynél érezhetően szélesebb – teljesen logikus, legtöbbször kerekesszéket vagy más segédeszközt is ki-be kell pakolni a kocsiba – így az általános 2,5 – 2,3 méteres szélesség helyett 3,6 méternyit festenek fel, vagy meghagyják a 2,5 méteres szabványszélességet, de pluszba még 1,1 méteres, forgalomtól elzárt területet is felcsíkoznak a hely mellé. A hossz az elhelyezés módjától függ, nagyjából 5 méter és 5,7 méter között mozog.
Normál szélességű mozgáskorlátozott parkolóhely, a ki és beszállást megkönnyítő, forgalomtól elzárt terület felfestéssel
Hogy fér el a legtöbb autó?
Azt, hogy melyik útszakaszra, utcába milyen parkolási rendet alakítanak ki, több tényezőtől függ. Figyelembe veszik tervezéskor az utca szélességét, hogy egy- vagy kétirányú-e, illetve a forgalom mértéke, az autók sebessége is fontos lehet a döntéskor. Ha csak a legjobb helykihasználás a lényeg, akkor a derékszögű, a forgalom irányára merőleges parkolási rend az, amelyből a legtöbb parkoló létesíthető a rendelkezésre álló útszakaszon. De ez nem mindenhol kivitelezhető, egyirányú utcában nem is nagyon szokás alkalmazni, ott inkább a halszálkás megoldás az elterjedt, néha olyan, elsőre hajmeresztő kivitelezéssel, mint amilyen a hátrafelé, 45 fokban megközelíthető várakozóhely.
Természetesen nem mindenhol van lehetőség arra, hogy 90 fokban felfestett parkolóhelyeket jelöljenek ki. Ahol ehhez nincs meg a kellő útszélesség, ott marad a 30, 45, vagy 60 fokos, ferdén, halszálkában kijelölt parkoló. Ezek már kevésbé hatékonyak, de még mindig sokkal jobbak, mint az út szélén lévő, a forgalommal párhuzamos helyek. Ez számokban is mérhető, míg a 90 fokos, merőleges parkolásnál 19,4 m² felülettel számolnak egy autónyi parkolóhelyhez, ugyanez 60 fokos szögben állva 19,2 m² – igen, ez kicsit kevesebb, de várj még egy kicsit, rögvest jön a lényeg – 45 fokban 20,3 m², 30 fokban 26,3 m², párhuzamosan pedig 22,5 m².
Egyirányú utca hibrid parkolási renddel. Egyik oldalon párhuzamos, a másikon halszálkás elrendezés, tolatással nehezítve
Ha viszont az a kérdés, hogy 100 méteres útszakasz szélén legfeljebb hány parkolóhelyet lehet kialakítani, akkor a merőleges parkolásnál 40, 60 fokosnál 37, 45 fokosnál 31, 30 fokosnál 21, párhuzamosnál pedig csupán 17 darab autó fér el ugyanolyan hosszú szakaszon. Legalábbis a BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék 2013-as Közlekedési és parkolási segédletében szereplő adatok alapján.
Ha még olvasnál a parkolásban rejtőző buktatókról, finomságokról, akkor ez is érdekelhet:
Innen pedig megtudhatod, kik parkolnak orral előre, és kik tolatva:
