A nyár közepi hőséget enyhítette ugyan a sötétség beállta azon a szerda estén, azonban könnyen lehet, hogy a félórával korábbi világosban meg sem történt volna ez a meglehetősen indulatos konfliktussal kezdődő ügy. Magyarországon évente 15-16 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történik az útjainkon, ide azokat az ügyeket sorolja a rendőrségi statisztika, amelyekben valaki (autós, gyalogos, kerékpáros stb.) nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved.
Ennél minden bizonnyal sokkal több koccanásos eset történik az autókon kisebb-nagyobb horpadást, meghúzást okozva. Ezek egy részénél haja szála sem görbül senkinek, van persze, hogy megüti magát kicsit az autós, de jellemzően a biztosítók lerendezik a számlát, mint ebben a csodaszámba menő történetben. Már amennyiben megegyeznek a felelősség kérdésében az autósok, ha viszont vitává, netán erőszakossá fajul a koccanás utáni szóváltásuk, akkor könnyen a bíróságon találhatják magukat a felek.
Mint a Vezess által most ismertetett ügyben, amelynek egyik főszereplőjét elég jól ismerték a helyi rendőrök.
Bocs, nem láttam, hogy jössz
A kánikulát hozó napok egyik jellemzője, hogy a Sparok, Lidlök, Pennyk parkolóiba este 9 után picit többen érkeznek bevásárolni, mint a még napsütéses 8 óra környékén. Patrik (nevezzük így a 31 éves vádlottat) is a későbbi időpontban ugrott be a közeli hipermarketbe, gyorsan bevásárolt, majd bepattant a Volkswagenjébe. Becsatolta magát, mivel éppen kedvenc száma szólalt meg a rádióban, feljebb tekerte a hangerőt, hátramenetet kapcsolt, tolatni kezdett, és… csatt! Nekitolatott valakinek.
Gyorsan kipattant, ekkor látta a Passat mögött álló sötétbordó Mazdát, amelynek bizony benyomta a jobb első ajtaját. A kocsiból egy szintén helybéli, 19 és 21 éves egyetemista testvérpár szállt ki, egyikük reflexből indulatosan kérdőre vonta Patrikot. „Bocs, nem láttam, hogy jössz!” – emelte fel mindkét kezét a vétkes sofőr, aki szintén csóválta a fejét, bosszankodott ő is, de aztán nyugodt hangon mondta, hogy van ilyen, elnézést kér, nagyon sajnálja, a lényeg, hogy senki nem sérült meg. „Nem kell rendőrt hívni, nyugodjatok meg fiúk, kifizetem most rögtön a károtokat” – nyugtatgatta a diákokat, miközben egyikük már az áruház közelében lakó barátjukat csörgette, hogy jöjjön gyorsan a parkolóba. „Balhé van” – mondta a telefonba.
Viszonylag hamar világossá vált, hogy közel sem ugyanarra az összegre gondoltak, emiatt a testvérek egyre indulatosabban kezdtek kiabálni a balesetet okozó autóssal, aki csendben nyugtatta őket, és először 20 ezret, majd 30-at, végül 40 ezer forintot akart a srácok kezébe adni. A kicsi Mazda ugyan már bőven kamaszkorba lépett, ám a felajánlott 40 ezer forintot is nevetségesnek nevezték a testvérek. „Várjuk meg a haveromat, pár perc, és ideér. Plusz kihívhatom a rendőröket is” – mondta Patrik arcába egyikük. A férfi pár másodpercig még lobogtatta a négy darab tízezrest, amikor az autót vezető idősebb fiú kicsavarta a kezét, erre Patrik rátette a Mazda tetejére a pénzt, és beült a kocsijába. Mindkét diák rögvest verni kezdte a VW tetejét, szállj ki, te szemét, szállj ki, kiabálták. Itt kell megemlíteni, hogy a testvérek 190 centi fölé nőttek, a balesetet okozó, tőlük bő tíz évvel idősebb férfi pedig a 170-et sem éri el.
Patrik lenyomta a központi zárat, beindította az autóját, egyesbe tette a váltó karját, elindult előre. A vitájuk közben elállt onnan egy autó, szabaddá téve a menekülőutat előre. Erre az egyik fiú rögvest a Passat elé állt, hogy feltartóztassa, a másik a kilincset rángatta. Patrik szépen, lassan, lépésben kezdett gurulni, gyakorlatilag tolta maga előtt a fiút, aki időnként rátámaszkodott a motorháztetőre. Közben a sofőrrel kiabált ő is, a testvére is, mindketten hatalmasakat csaptak a kasznira. Pár másodperc múlva már kanyarodott a Volkswagen, a fiú elesett, a koccanást okozó férfi pedig eliszkolt.
A könyökét beütő és fájlaló diák az aszfalton ülve tapogatta a beütött könyökét, majd a testvére leszedte a Mazdájuk tetejéről a 40 ezer forintot. Megjegyezték a Volkswagen rendszámát, hívták is egyből a rendőröket.
Illusztráció
Számos jogszabály megszegését sorolta az ügyész
Nyilvánvalóan nem lehet a másik autójára tett pénzzel rendezni anyagi káros koccanásokat, az autóval embert tolok hozzáállás pedig még ennél is súlyosabb ügyet szülhet. Mindezzel gyorsan szembe kellett néznie Patriknak, aki ráadásul pontosan tudta, hogy a múltja sem biztos, hogy segíti a helyzet számára megfelelő rendezését, ugyanis az elmúlt évtizedben ötször kapcsolták le gyorshajtással a helyi egyenruhások. Többször találkozott már a Vezess bajba jutott olvasóinak rendszeresen jogi tanácsokat adó, közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvéd nevével, ezért őt kérte fel a védelmére.
Felhorkanhat erre a szabálykövető autós: miért éppen a koccanással az alapkonfliktust előidéző, a másik felet autójával eltoló ember „kap” ilyen rutinos ügyvédet? Erre nagyon egyszerű a válasz: mert ő kereste meg. Ha a sértett diák hívja Janklovicsot, őt képviselte volna az ügyben. A hatályos jogszabályok szerint mindenkit megillet a szakszerű jogi védelem, amire szüksége is lett Patriknak, akit az alábbi tételekkel vádolta meg az ügyészség.
A baleset bizonyított oka volt, hogy a vádlott megszegte a KRESZ 3. § 1. bekezdés c) pontját, eszerint „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon. Az ügyész szerint Patrik közvetlenül veszélyeztette a sértett életét és testi épségét.
Megszegte még a férfi a vád szerint a KRESZ 58. § 1. bekezdését, ennek lényege, hogy a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a balesetben megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
Ezenfelül az 58-as § 2. bekezdésének a megszegését is felrótták neki. Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről, a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni, írja ez a rész.
Nem volt kérdés, hogy szüksége van ügyvédre az igaza bebizonyítására.
Illusztráció (Getty Images)
De mi az ő igaza?
A gyorsan kiérkező rendőrök helyszíni szemlében rögzítették a történteket, később pedig kihallgatták a testvéreket, a vádlottat és egy olyan szemtanút is, aki nagyjából 10 méterre ült az esettől a saját autójában. Egy nyugdíjas férfi lehúzott ablakok mellett várta a hipermarketben vásároló feleségét, mindent látott és mindent hallott.
Vádlottként Patrik az eljárás során mindvégig következetesen tagadta „a terhére rótt” bűncselekmények elkövetését. Azt az első pillanattól elismerte, hogy a koccanás az ő figyelmetlenségéből következett be, de a rendőrségi kihallgatása során, majd a bíróságon is hosszan magyarázta, hogy végig az ügy békés rendezésére törekedett. Nyugodt volt, kedves hangon szerette volna rendezni a kárt, már a helyszínen három különböző összeget ajánlott fel, amiből a legmagasabbat ott is hagyta a sérült jármű tetején. „Én mindent megtettem, próbáltam békésen megegyezni velük” – hangoztatta folyamatosan.
Védekezésének a lényege az volt, hogy megijedt a sértett és testvére indulatos, majd testi erőszaktól sem mentes fellépésétől. Mivel a kezét is kicsavarták, és egyre durvábban ordítottak vele, ráadásul erőfölényben voltak és újabb barátjuk tartott a koccanás helyszínére – és még az autóját is verték –, úgy döntött, elhagyja a helyszínt. A testi épsége érdekében menekült el.
Határozottan állította azt is, a létező leglassabban haladt előre, a lehető legjobban ügyelve arra, hogy nehogy kárt okozzon az elé álló diákban.
A nyugdíjas szemtanú mindezt egyértelműen megerősítette. Sőt, azt is elmondta, hogy valóban kicsavarták a férfi kezét, amikor pénzt szeretett volna adni. Kérdésre a vádlott viselkedését az autóba üléséig nyugodtnak nevezte, a testvérpárét viszont egyre erőszakosabbnak, egyre félelmetesebbnek.
Az ítélet pedig…
Az ügy érintettjeinek és a szemtanúnak a vallomása, valamint a bizonyítékok (például Patrik kezének orvosi látlelete, a Volkswagen tetején és motorháztetején lévő horpadások) megvizsgálása után a bíróság felmentette a vádlottat a közúti veszélyeztetés és a segítségnyújtás elmulasztása vád alól.
Indoklásában a bíróság rögzítette, hogy Patrik a védekezés jogával élve ült be az autójába, a helyszín elhagyásával hárította el a testi épségének az ismételt sérülését. Az ítélet szerint a vádlott a tőle elvárható legenyhébb elhárítási módot választva haladt járművével, miközben bizonyítást nyert az is, hogy a létező legóvatosabban haladt autójával a diák elesése előtt.
Janklovics Ádám ügyvéd szerint „a vádlott nem köteles az őt jogtalanul megtámadónak segítséget nyújtani, vagy részére segítséget hívni, annál is inkább, mivel jelen esetben a vádlott nem észlelhette, hogy a sértett megsérült, vagy megsérülhetett. A vádlott cselekménye csupán formálisan illeszkedik a közúti veszélyeztetés bűntetti tényállásába, mivel a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett.”
A Mazdában okozott kárt végül kifizette a biztosító. A rendőrségi és bírósági eljárás során felmerült bűnügyi költséget pedig az állam rendezte.
