Nem bukik le szinte senki, továbbra is veszélyben az autósok

Összesen 19 489 703 lekérdezést indítottak a különféle gépjárművek futásteljesítményének ellenőrzésére az érdeklődők a Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP) 2022-ben – tudta meg a Vezess a Belügyminisztériumtól (BM) kikért adatokból. A tavaly rekordot döntő rendszer népszerűségét mutatja, hogy a 2019-es indulástól múlt év végéig immár 64 258 313-ig jutott a lekérdezések száma, esztendőkre bontva egyértelműen látszik a platform használatának az emelkedése.

A közel húszmilliós lekérdezés ellenére 219 619-en vették igénybe először a JSZP-t tavaly, ez mindösszesen bő egy százaléka az adatkéréseknek. Ezt az arányt úgy is lehet olvasni, hogy a szolgáltatást legnagyobbrészt rendszeresen visszatérő érdeklődők használják, ők viszont személyenként és átlagban meglehetősen sok autó futásteljesítményére kíváncsiak.

Évente 200-250 bejelentés, 40 bűncselekmény, 1 vádemelés

Sajnos vissza-visszatérően érkeznek a szerkesztőségbe levelek gyanús óraállásokról, aki ilyet tapasztal, annak lehetősége van az eltérést (vagy bármilyen hibát) jelezni a BM felé. „Az ügyfelektől érkezett jelzések alapján a járműnyilvántartás érintett adatai a rendelkezésre álló iratok alapján minden esetben felülvizsgálatra kerülnek” – válaszolta megkeresésünkre a tárca.

Évente 200-250 ilyen jellegű bejelentés érkezik a minisztériumba, amit nyugodtan nevezhetünk jelentéktelen számnak. A 20 millió lekérdezéshez és ahhoz képest is minimális, amennyire jellemzőnek gondolja az átlag magyar használtautó-vásárló az óratekerés jelenségét idehaza, vagyis az autó értékének – kínálati árának – bűncselekménnyel való növelését.

Amennyiben a rendőrségi adatokat nézzük, mintha minden rendben lenne, és csak kivételes esetben fordulna elő Magyarországon a járművek órájának a manipulálása. Sőt, egyre kedvezőbb képet festenek a hazai használtautó-piacról a hivatalos statisztikák, ugyanis a „rendőri eljárásban regisztrált gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekmények száma” mindössze 39 volt tavaly. Úgy, hogy csak személyautóból 830 ezer darab cserélt gazdát idehaza 2022-ben, vagyis az adásvételeknek észrevehetetlenül kicsi százalékánál bukott ki a törvénytelen ügyeskedés. Még ennél is meglepőbb a vádemelések száma: mindösszesen egyetlen ügy jutott idáig tavaly.

„Az az általános tapasztalat, hogy a nyilvántartás adatai megfelelnek a bejegyzések alapjául szolgáló okiratoknak, így azok javítása nem szükséges. Ezért is fontos, hogy az ügyfelek az adásvételi, illetve üzembentartói szerződések megkötése során, az adatok kitöltésekor a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, különös figyelmet fordítva kilométeróra-adatokra, mivel a közlekedési igazgatási hatóság az eljárása során ezen okiratok alapján jegyzi be az adatokat a nyilvántartásba. A kilométeróra-adatok a műszaki vizsgálat során is leolvasásra kerülnek…” – mondja a Belügyminisztérium.

Halomban álltak a kenőpénzes tízmilliók a vizsgabiztosoknál

Újabban tucatszámra viszik el a lebukott vizsgabiztosokat, mintha változna valami az átlag autósok által évtizedek óta korruptnak tartott műszakiztatás rendszerében. A múlt héten a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből derült ki, hogy most éppen a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség borított bilit: bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoznak egy műszaki vizsgaállomással kapcsolatban. Állítólag az egyik kecskeméti műszaki vizsgaállomásról van szó.

A közlemény szerint a vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről igazi zseniként nyilvántartást is vezettek, azt a munkaidejük vége előtt – rendszerint egy öltözőben – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon melyik kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át. A vizsgabiztosok házainak átkutatásakor több mint 53 millió forint készpénz került elő, ezt az ügyészség lefoglalta. A gyanúsítottként kihallgatott vizsgabiztosok beismerő vallomást tettek.

Igen, jól látják: ennyi húszezres került elő a korrupt vizsgabiztosoktól (Forrás: Központi Nyomozó Főügyészség)

Szimbolikusnak is tekinthető az évtizedek óta a rossz híréről messze földön híres Mozaik utca pár évvel ezelőtti bedőlése, amely sokáig érinthetetlennek tűnt kívülről, most viszont úgy látszik, ez volt az első dominó az eldőltek sorában. Az elmúlt években itt dolgozók közül immár 58 (!) ember ellen emeltek vádat. A hírhedt vizsgaállomás vesztegetéseire 2020 júliusában derült fény, akkor 12 kormánytisztviselőt vettek őrizetbe. Ezután az ügyészség 2021 decemberében számolt be újabb fejleményekről, melyek szerint akkor már 56-an voltak érintettek az ügyben, azóta még többen.

Jelenleg ott tart a történet, hogy 16 vizsgabiztosra letöltendő börtönt kértek, ők a társaikkal együtt a gyanú szerint több száz millió forintot kaszáltak. A nagy halak vagyonelkobzásaikor drága autókat és balatoni ingatlant is lefoglaltak az ügyészek. A büntetőügy dokumentumai szerint összesen 58 ezer gépjármű levizsgáztatása történt kenőpénz elfogadása után, 39 ügyintéző 300 millió forintot adott át 16 vizsgabiztosnak (közben előbbiek zsebében is landolt ki tudja, mennyi pénz).

Figyelmeztető jelek a grafikonban

„Az autó esztétikai állapota mellett a futásteljesítmény az elsők között van, ami autóvásárláskor górcső alá kerül” – mondja a régi igazságot Szeder Attila, a Használtautó.hu értékesítési vezetője. A náluk tavaly feladott mintegy egymillió apróhirdetés közül a futásteljesítményt is megadó nagy többségnél 178 878 kilométer volt az átlag, életkor szerint pedig 12,7 év. Szerinte megnőtt a magasabb futásteljesítményt is kiíró tulajdonosok száma, viszont az átlag – ezt már mi tesszük hozzá – nem emelkedett.

Az elmúlt 6 évben folyamatosan 178 és 182 ezer kilométer között mozog a Használtautó.hu hirdetéseiben az átlagos futásteljesítmény

Ennél is érdekesebb az alábbi grafikon, amely 10 ezer kilométeres bontásokban mutatja, hogy a sokszázezer eladásra kínált személyautónak a tulajdonosa szerint milyen futásteljesítményt mutat a járműve órája.

A Használtautó.hu-n tavaly meghirdetett személyautók közül a legtöbbnek 190 és 200 ezer kilométer közötti adatot mutatott az órája, pontosabban fogalmazva ennyit írtak a hirdetésbe a tulajdonosok vagy a kereskedők (250 ezer használt autót ők értékesítettek 2022-ben). Sajnos az a felettébb bosszantó szokás sem kopott ki az országból, hogy egyesek kisebb számot írnak bele a hirdetésbe annál, mint amennyit a műszer mutat.

„A piacon láthatóan a 200 ezres határ a legkomolyabban figyelembe vett komoly tényező, ami alá akár egyszerűen egy kicsit korábbi óraállás
„bevallásával”, akár egy jóval magasabb értékről az e határ alatti értékre történő óratekeréssel próbálnak sokan beférni” – kommentálja
a jelenséget Halász Bertalan, a második legnagyobb oldal, a JóAutók.hu ügyvezetője hozzátéve: „A JóAutók.hu-n az előélet ellenőrzése miatt
ez a jelenség a piacinál jóval kisebb mértékben jelentkezik, de itt is vannak, akik ha éppen túllépték a 200 ezres lélektani határt, inkább kis kozmetikázással – úgymond – még a néhány héttel korábbi adatokat közlik az adatlapon.”

Feltűnő, hogy továbbra is kiemelkedik a 90 és 100 ezres futásteljesítményt mutató hasáb is a Használtautó.hu grafikonján. Az, hogy éppen a vevők által leginkább keresett, sokaknál vásárlási határt jelentő két sávban van a legtöbb autó, figyelmeztető jelként mutatja, valami továbbra sem stimmel.

Egy nemzetközi felmérés is azt támasztja alá, hogy Magyarországon változatlanul magas lehet az óratekerések száma. Átfogó kutatásban vizsgálta a carVertical autótörténeti platform, hogy az egyes országokban mekkora az arány, a cég 2021-től csaknem 900 ezer autótörténet-ellenőrzés adatait vizsgálta át, kutatásuk szerint a visszatekerés továbbra is elterjedt visszaélési mód számos államban.

23 országból sajnos a 8-ik Magyarország

Az adatok alapján Lettországban a leggyakoribb a futásteljesítmény manipulálása, ott az ellenőrzött járművek több mint 24 százalékának változtatták meg az óraállását. A többi balti államban sem túl fényes a helyzet, Észtország a harmadik, Litvánia pedig a negyedik legtöbb tekerést produkáló ország. Sajnos mi is a lista első felében vagyunk, a carVertical szerint Magyarországon a használt személyautók 14 százalékában lehet tekert az óra. Ez brutálisan sok, több százezer járművet jelenthet.

Kiemelten veszélyeztetett évente 120-130 ezer autóvásárló

Halász Bertalan szerint a JSZP létrehozása és működése érezhetően csökkenthette az óratekerés lehetőségét. „Ugyanakkor a frissen behozott import használt autók esetében ezek az adatok a felületen nem érhetők el. Ilyenkor az adott márka egyik hazai szervizében célszerű próbálkozni az autó előéletének megismerésével. Mivel az óratekerés jelensége tagadhatatlanul továbbra is létezik, a kiszemelt autót mindenképpen célszerű szakemberrel is részletesen átvizsgáltatni.”

A szürkeimport komoly mennyiségű, sokszor teljesen ismeretlen múlttal rendelkező járművel árasztja el évről évre az országot. 2022-ben 126 ezer használt autó érkezett külföldről, 2021-ben 132 ezer darab, 2020-ban pedig 130 ezer példány.

„Alapvetően célszerű egy egészséges gyanakvással hozzáállni a vásárláshoz. Egy 10-15 éves autónál például itthon irreálisnak tűnik a 100 ezer kilométer alatti futásteljesítmény. A Németországban használt autók a nagyobb távolságok miatt a hazaiaknál is többet futnak. Számoljunk hát le az irreális elvárásokkal, és a valós kínálati lehetőségeket mérlegelve inkább a többet futott, de gondosan szervizelt és dokumentált előélettel rendelkező járművek között válogassunk” – ad tanácsot a JóAutók.hu ügyvezetője.

Attól, hogy modern egy személyautó, még sajnos vissza lehet állítani a futásteljesítményt a kompjúterében, csak nem „tekeréssel”, mint az idős modelleknél

Az ügyvéd tanácsai, ha kiderül: valaki belenyúlt a kocsink órájába

Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogásza szerint is kifejezetten érzékeny a futásteljesítményre a magyar autópiac, sok esetben tetten érhető, hogy kizárólag az eltérő futásteljesítmény miatt drágább vagy olcsóbb a jármű. Emiatt az óratekerés esetén többféle igény merülhet fel a vásárló részéről.

„Egyfelől fontos hangsúlyozni, hogy a visszatekerés bűncselekmény. Ezt a hatályos büntetőtörvénykönyvünk úgy fogalmazza meg, hogy aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hozzá kell tenni, hogy sajnos nagyon kevés esetben lett eredményes a büntetőeljárás, nem azt nehéz ugyanis bizonyítani, hogy az óra tekert, hanem azt, hogy ki tekerte” – mondja az ügyvéd.

Ettől függetlenül, ha jól beazonosítható, hogy mikor történt a tekerés, és ki volt akkor a tulajdonos, Gombolai Éva szerint érdemes ismeretlen tettessel szemben feljelentést tenni. Egyfelől azért, mert van, hogy ez sikerre vezet, másfelől az eljárás esetleges elriasztó hatása miatt is. Az ügyvéd ismer olyan konkrét példát, amikor a büntetőbíróság megállapította a bűncselekmény elkövetését, mert kiderült, hogy a járművet eredetileg alkatrésznek árulták Németországban, de a „visszatekerés és egyéb kozmetikai beavatkozások” után itthon már vasárnapi autóként értékesítették, ezzel átverve a magyar vásárlót.

Fontos még a szavatosság intézménye. Függetlenül ugyanis attól, hogy indul-e büntetőeljárás egyáltalán, a vevőnek ilyen esetben szavatossági igénye lehet. Az autó ugyanis nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, hiszen abban más óraállás szerepel, nem a valódi futásteljesítmény.
„Ez jogilag hibás teljesítésnek minősül, ilyen esetben jellemzően árleszállítás kérhető. Az árleszállítás mértéke szakkérdés, de körülbelüli mértéke a piaci kínálat alapján meghatározható. Tudni kell, hogy egy jármű értékének a meghatározásakor a kiindulási alapárat a kategóriára jellemző átlagos futásteljesítmény képezi” – mondja Gombolai Éva.

Ugyanakkor egy személyautó értéke nem kizárólag a futásteljesítményétől függ, így lehet, hogy a jármű állapota jobb vagy rosszabb, mint ami a megtett kilométerekből következne. A nagyobb futásteljesítmény azonban jellemzően azt eredményezi, hogy a jármű kevesebbet ér: műszakilag is, hiszen rövidebb időn belül lesz szükség alkatrészek cseréjére, másrészt a piaci értéke is kisebb lesz. Az így megállapítható értékcsökkenést lehet az eladóval szemben érvényesíteni.

„A szavatossági igény esetén mindegy, hogy ki tekerte vissza a járművet, a vevő az eladótól követelheti az árleszállítást. Ehhez első lépésként írásos felszólítást kell írni, ha az nem vezet eredményre, fizetési meghagyásos, és végül peres úton hajtható be. Amennyiben a visszatekerés ténye igazolható, az eladónak érdekében áll megegyezni, hiszen az eljárási költségek a szakértő miatt jócskán megnövelik a fizetési kötelezettségét” – hívja fel a pórul járt autósok figyelmét az ügyvéd arra, hogy vannak lehetőségeik. Érdemes élni velük.

Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni

A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…