Bizonyára sokan emlékeznek – egyes elbocsátott szakemberek főleg, ez már csak ilyen ország –, hogy tavaly augusztus 20-ára viharveszélyt, szelet, nagy zivatarokat, jégesőt jeleztek előre a meteorológusok, mi pedig vidéken, garázs, fedett beálló híján, az utcán parkolva megtettük amit meg lehetett: két vastagabb pokrócot terítettünk az autónkra, és hogy a szél ne vihesse el őket, széleikre rácsuktuk az ajtókat. Bár ne tettük volna…
Ezt akartuk elkerülni (Fotó: Getty Images)
Jég nem volt, se nagy, se kicsi, zuhé viszont jött az éjszaka folyamán, így reggel azzal szembesültünk, hogy az elővigyázatosságunk visszaütött: a pokrócok gyönyörűen az utastérbe vezettek néhány liter vizet, röviden: beázott a családi Ford Focus.
Igazi autógyilkos az életadó elem
Az ember testének kb. 60 százaléka víz, az élethez elengedhetetlen a megfelelő hidratálás – minden egyes nap igyunk eleget! –, ám az autó másféle bestia, annak kizárólag a működéshez szükséges helyeken és mennyiségben kellhet megfelelő minőségű H₂O, egyébként csak árt.
Ennek így annyi (Fotó: Getty Images)
A legveszélyesebb az alulról történő beázás: a vártnál mélyebb pocsolyába hajtás, egy villámárvíz kicsinálhatja az egész szerkezetet. Az sem jó, ha az ajtóküszöbnél magasabban álló víz beszivárog, elönti a szőnyeget, a karosszéria különböző üregeit, de ha a motort is eléri, akkor lesz igazán nagy a probléma. Épp elég, ha a kormánymű, a féltengelycsuklók kenését lemossa a víz, vagy ha az önindítót, a generátort, az egyéb, a modern autókban általános (vezérlő)elektronikát is megfürösztjük, de ha az égéstérbe is bejut az összenyomhatatlan elem, a hajtókarok, a blokk oldala is törhet, tulajdonképpen keresztet is vethetünk a járgányra. Valószínű a gazdasági totálkár.
Szerencsére mi csak felülről áztunk be, a belső lett alaposan vizes. Alább soroljuk, milyen praktikákat vetettünk be akkor, és az is kiderül, miért is írunk erről csak most.
Bízzunk a fizikában! – ezek a házi módszerek
Mivel tisztában voltunk vele, hogy a szemre amúgy rendben tartott autóbelső is szennyezett, azaz a levegőben szálló, a talajról bevitt, a testünkről lehullott bőrdarabok, baktériumok spórák milliói vannak benne, ezek számára pedig ideális szaporodási környezetet jelent a nedves, sötét, de kevés fényben is gyorsan melegedő utastér, még pontosabban a kárpitok, szivacsok, szőnyegek, azonnal munkához is láttunk.
A nedves pokrócok eltávolítása után elsőként a pohártartókból, ajtózsebekből, minden olyan mélyedésből kell kimerni a vizet, felitatni a maradék nedvességet, ahol megült, megülhet, mi is ezzel kezdtük.
Ezt követően jött a fizika, vasárnap lévén a környezeten kívül nem is igazán hagyatkozhattunk másra. A legfontosabb természetesen a szellőztetés, ahogy a lehetőségek engedik.
Ha kabriónk van, ráadásul nyári időről beszélünk, talán nem is kell többet tennünk a tető leengedésén kívül, a zárt teret viszont levegőztetni kell. Saját garázsban, jó idő esetén zárt udvarban ez könnyen megoldható: nyissuk ki az ajtókat – a csomagtartóét is –, és hagyjuk, hogy a levegő végezze a dolgát.
Nekünk akkor borús, időnként esős körülmények jutottak, így a mélyedésekben álló víz eltávolítása után kiszedtük a gumiszőnyegeket, az egyéb elázott dolgokat, mint az ablak törlésére használt kesztyű, papírzsebkendő, a csomagtartóban szükség esetére tárolt konyhaitörlőkendő-tekercs, és néhány ujjnyira engedtük le az ablakot.
Sóshow
Az igazi fegyvert a hazatérés után, másnap vetettük be, ezt mindenkinek meleg szívvel ajánljuk is, mert a külső körülményektől függetlenül működik: elhelyeztünk az autóban két háztartási páragyűjtó sótablettát. Darabja 2000-3000 forint között beszerezhető háztartási boltokban, a padlóra betett két egység pedig remekül tette is a dolgát, néhány nap alatt jó egyliternyi vizet szedtek össze, megszűnt a belső nyirkos tapintása, a dohos szag, látszólag megoldódott a problémánk.
Ilyesmit használtunk (Fotó: emag.hu)
A sótablettás módszernél ugyanakkor nagyon figyeljünk arra, hogy a gyűjtőtálat csak álló helyzetben használhatjuk biztonságosan, menet közben könnyen kiborul a begyűjtött, immár kimondottan viszkózus, ragacsos folyadék – erre persze megoldás lehet, ha az egységet egy még nagyobb talpú, mélyebb edénybe helyezzük, és kilöttyenés után onnan könnyen üríthetjük a ragacsot.
Téli meglepetés, fagyos előny
Itt jutunk el addig, miért is született meg a cikk csak most: a február eleji fagyos éjszakák, reggelek ugyanis kellemetlen meglepetést hoztak, az autó ablakain, szélvédőinek belsején kiterjedt, szabad szemmel is jól látható páralecsapódásra lettünk figyelmesek. Benne van, hogy a havasan a csomagtartóba dobott jégkaparó-hóseprű is hozzájárult ehhez, mindenesetre újra lépni kellett.
Elsőre talán meglepő, de a hideg idő a barátunknak bizonyult. Először is épp ennek köszönhettük, hogy felfedeztük a párásodási gondot, másrészt segített a megoldásában is.
Félúton – volt ennél sokkal rosszabb is
Miután újra kiszedtük az autóból az összes nedvszívó tulajdonsággal rendelkező holmit – zsebkendők, papírtörlő, vészhelyzetre a csomagtartóba eltett plédek –, jött a törölgetés, szellőztetés néhány napon keresztüli sorozata. A hideg nagy segítséget nyújtott, hiszen a nappal a napfényben felmelegedett autóban a levegőbe került pára gyönyörűen lecsapódott a hideg üvegfelületeken, csak le kellett törölni, ráadásul fagyos időben alapvetően a levegő páratartalma is alacsonyabb, ezért a délelőttönkénti 5-10 perces ajtónyitós szellőztetés csodát tett. (A skandináv országokban is odakint szárítják, legalábbis régebben szárították a ruhákat a csikorgó télben is, a lényeg, hogy ne legyen köd, csapadék.)
Kézműves kísérlet
Ha nem szeretnénk, esetleg nem tudunk a feljebb említett sótablettákra költeni, megpróbálkozhatunk igazi házi módszerekkel is. A próba kedvéért én egy elhasznált nejlonharisnya (egy páratlan zokni is ugyanúgy megfelel) végébe bő fél kiló, nedvszívó képességéről ismert rizst töltöttem, amit előzőleg két-két evőkanál, szintén nedvszívó konyhasóval, a nedvességet megkötő étkezésizselatin-porral, valamint szagtalanító hatásáról ismert szódabikarbónával kevertem el, majd bekötés után egy megfelelő méretű ételtartó műanyag edénybe rakva az autó padlójára helyeztem.
Rizses nedvszívó csomag – akár megelőző jelleggel is elférhet a csomagtartóban
Egyértelmű eredményt nehéz lenne mondani, hiszen a szárítás nálunk több szálon zajlott, mindenesetre a csomag már másnapra tapintásra érezhetően nyirkosabb lett. Ha nem katasztrofális beázásról van szó, csak egy-két pohárnyi folyadék borult ki, esetleg a család szeme fénye pisilt be az ülésen, a megfelelő pontra helyezve – vagy akár általában, megelőző jelleggel, pár hetente cserélve – ez is tehet „a tisztább, szárazabb érzésért”…
A cél: a menetszél
Enyhe tavaszban, nyári melegben mérsékelt sebesség mellett kellemes élmény is lehet a lehúzott ablakkal való közlekedés, hidegben már kellemetlenebb, ráadásul bármilyen időben növeli a fogyasztást, ugyanakkor az elöl és hátul, ellenkező oldalakon leeresztett ablakokon átsuhanó huzat örvényei kiválóan szárítják a belteret, kirántják a párát.
A pár napos törölgetős, állva szellőztetős metódus eleve látványos eredményeket hozott – előbb háromnegyedig, majd félig, majd egynegyedig-egyharmadig párásodott csak be az első szélvédő – a hétvége két napján városi, 10-15 perces utakon ezt is alkalmaztuk, ami aztán az utolsó felesleges párát is kihúzta.
Rohadt egy helyzet, jöjjenek a profik!
Nekünk ugyan szerencsénk volt, a házi megoldások módszeres alkalmazása mostanra tényleg teljesen kiszárította a Focus belterét, de lehet ennél rosszabb is, amikor már professzionális segítségre van szükség.
Akár hamar észlelt nagyobb beázásról beszélünk, akár csak alattomos, de kiterjedt rohadást, penészedést észlelünk, érdemes profikhoz fordulni, lakhelyünkön vagy legalább a környéken biztosan akad autótisztító vállalkozás.
„Házi módszerként én is tudom ajánlani az időben alkalmazott szellőztetést, a sótablettát, esetleg a rizst, de van az a szint, amikor már hozzánk kell fordulni. Mi a beázott, bepenészedett autóknál – egyébként nem ritka, hogy az ülés alá beesett ételmaradék, oda löttyent üdítő indít komoly penészedést – először a házi nedves szőnyegtisztítókhoz hasonló eszközzel kiszívjuk a lehető legtöbb nedvességet, majd a további rohadás megelőzésére vegyszeres fertőtlenítést alkalmazunk. Ez egy komolyabb, amolyan extra szintű szolgáltatás, legalább kb. 50 ezer Ft-tal lehet számolni. A hozzánk kerülő autókból nagyjából tízből egynél van ilyen jellegű probléma” – nyilatkozta a Vezessnek a budapesti Instant Autókozmetika ügyvezetője.
Kompakt ózongenerátor a hátsó ülésen
„A felülről való beázás leginkább a tetőablakok rossz tömítése miatt szokott előfordulni. Érdemes ezt minél előbb kezelni. Nedves mélytisztítással, különböző, textilbarát gomba- és penészirtó vegyszerekkel dolgozunk, a szárítás közben pedig megy az ózongenerátor, ami kifertőtleníti a belsőt. Megoldható feladat, de sajnos rá kell szánni az időt és a pénzt” – magyarázta a szintén budapesti Naturcar Autókozmetika tulajdonosa. Náluk 1-2 napos folyamatról, és 50-150 ezer Ft közötti költségről lehet szó. Véleménye szerint nem is éri meg spórolni, ugyanis sokszor fogadtak már máshol félig-meddig kitisztított, utólag gyorsan visszabüdösödő, visszapenészedő gépkocsit.
Drága lesz a csere
Ha a rohadás, penészedés a profi tisztítók lehetőségein is túlnőtt, kénytelenek leszünk cserélni az autó belsejét. Ehhez első lépésként a bontóknál, bontott alkatrészek eladásával foglalkozó, gyártó-/márkaspecifikus Facebook-csoportokban lesz érdemes körülnéznünk. Ha itt tartunk, valószínűleg az ülések, a kárpitok, a textilszőnyegek teljes cseréjében kell gondolkodnunk, hiszen a meghagyott szennyezett elem újra bajt okozhat, ez pedig biztosan nem lesz olcsó.
Árakat igen nehéz mondani, hiszen ahány gyártmány, típus és kivitel, annyiféle belső, ám a régebbi, elterjedt felszereltségű tömegmodelleknél is inkább sok tízezres, inkább 100 ezer Ft feletti tételekről beszélhetünk, míg ha újabb autóról és ritkább kivitelű – mondjuk bézs színű, extra könyöklővel, kihajtható ezzel-azzal szerelt – belsőről van szó, néhány százezer forintban gondolkodhatunk, hogy jobb híján csak a gyártótól-importőrtől beszerezhető, keservesen drágának jósolható darabokról ne is beszéljünk…
Nem mindig fizet a biztosító
Ahány autó és szerződő, annyiféle szerződés, így az alkatrészekhez hasonlóan a biztosításokról is csak általánosságban írhatunk, ám a Vezess által megkérdezett Allianz, Generali és Groupama válaszai alapján elmondható, hogy az általunk okozott károkra vonatkozó kgfb-vel ellentétben a casco biztosításoknak általában van a beázásokra – árvizekre, belvizekre, jégverésre, hóomlásra, hónyomásra – vonatkozó része, ám nem feltétlenül számíthatunk arra, hogy kérdés nélkül állják majd a cehet.
A biztosítói tapasztalatok szerint leginkább a tavaszi, nyári esőzések idején jelentkező káreseteknél a legtöbbször vizsgálni fogják, hogy a biztosított megfelelő elővigyázatossággal járt-e el. Előrejelzésekben jelzett, beláthatóan esős időben nyitva hagyott ablakoknál, napfénytetőnél nehéz lesz a kárérvényesítés.
Illusztráció (Fotó: Getty Images)
„A kármegelőzési kötelezettség elmulasztására, és az abból adódó beázási, berohadási károkra jellemző példák, amikor a károsult nem gondoskodott arról, hogy a jármű ajtaját, ablakát, tetőablakát, tetőburkolatát körültekintően bezárja, felhőszakadás esetén nem kellő óvatossággal és megfelelő sebességgel hajtott át egy szemmel láthatóan mély vízátfolyáson, a jármű műszaki állapotával szoros összefüggésben annak nyílászáró berendezései/tartozékai – adott esetben egy szakszerűtlen korábbi javítás vagy előzménykár miatt – már nem képesek megfelelő tömítést biztosítani, az autó nem hirtelen bekövetkező baleseti jellegű erőhatás eredménye, hanem a jármű fokozatos állagromlásából adódóan történő folyamat miatt ázott be” – írta megkeresésünkre az Allianz.
