Bármelyikünk jut el a Vezesstől az Egyesült Államokba, meg szoktuk írni, mit láttunk, mit tapasztaltunk azon a részén autózva, mert a hatalmas országnak sok arca van. Én nemrég a BMW XM és az M2 vezetésén jártam Arizonában, ahol a Vezess volt az egyetlen magyarországi résztvevő. A két újdonság vezetését megtoldottam egy nyaralással.
Phoenix, Arizona székhelye volt a kiindulási pont, ahonnan északra utaztam a Grand Canyonba, a hasonlóan káprázatos Antilop-kanyon és a Bryce Canyonba, délnyugatra Las Vegas és végül Los Angeles volt a cél. Egy hetet és 2400 kilométert autóztam arrafelé, Arizona, Utah, Nevada és Kalifornia államban, ebből született ez az élménybeszámoló.
Árak: bérautó, hotel, táplálék, benzin
Ha kijutottál, az egyik első dolgod az autóbérlés lesz. Én hat napra béreltem autót egy nagy nemzetközi hálózatnál, mert az átvétel és a leadás helye nagy távolságra volt, tehát az olcsóbb helyi kölcsönzők kiestek. Végül a teljes biztosítással és futáskorlát nélkül 1300 dollárba került a kocsi, 481 000 Ft. (Az átváltáshoz nem az MNB középárfolyamát használom, mert annyiért sehol nem kapsz dollárt és a hitelkártyás költéseket átszámolva még ez is egy nyomott árfolyam.)
Az eredetileg kiválasztott G42-es 2-es helyett egy 330i lett a társam az útra, a feljebb lépés ilyenkor ingyenes. Örültem a hátsókerék-hajtású, 255 lóerős, 5,6 mp alatt 96 km/órára gyorsuló autónak. Egy jó autó nekem vonzóbb, mint táplálkozásra vagy menő szállodára áldozni, ezeket a költéseket visszafogtam.
Minél közelebb vagy egy látványossághoz, annál többe kerülnek a szálláshelyek, legyen az út menti olcsó motel (motor+hotel) vagy luxusszálló. A hajlék megtalálását megnehezíti, hogy egy a szállásfoglaló weboldalak igen nagyvonalúan kezelik a távolságokat.
Grand Canyonbeli szállásra keresve a télen is nyitva tartó déli perem bejáratától 200-300 km-re lévő helyeket is kiadtak a netes keresők, mintha bécsi szállásként budapesti, budapesti hotelként nyíregyházi vagy zalaegerszegi szállodák is beleférnének.
Éjszakánként 75-150 dollár közötti áron sikerült megszállnom, hasonló árakon igazán nívós és rémesen lepukkant szállodákban. Nagy a szórás színvonalban, ami a netes értékelésekből sem mindig derült ki. A kerekítve 28 000 és 55 500 Ft közötti kiadás azonban szobaárat jelentett, amiben több helyen nem két, hanem 3-4 ágy volt, tehát egy család is elférhet bennük. A reggeli nagyrészt benne volt az árban, itt az előre bekevert tésztából süthető gofri egy attrakció magyar szemmel.
Ha út közben megállsz valahol tápolni, legyen az utánfutóból üzemelő mexikói büfé egy benzinkúton vagy gyorsétteremlánc, fejenként 10-20 dollárra számítsatok, étteremben ennél jóval többre. A bolti élelmiszerek jutányosak, még a mostani gyenge forinttal is, de bármi, ami érdemi kiszolgálást, emberi közreműködést igényel, az igen költséges.
Los Angeles elegáns negyedeiben nekem szédítőek voltak az árak. Egy menőbb figarónál a férfi hajvágás ára borravalóval 120-150 dollár (44 400-55 500 Ft), de egy valódi sztárfodrásznál 800-1000 dollár lehet.
Magas árak, méregdrága telefonálás
Ezek után nem lepett meg egy felkapott Beverly Hills-i bárban látott ódon whiskyn 1950-ből, 100 000 dolláros áron. A 37 millió Ft két harmadából kapsz egy igazán luxusfelszereltségű Chevy Suburbant. Furcsa volt az is, hogy az elegáns környék legkedveltebb olasz éttermébe nem lehet asztalt foglalni, a tehetős nagyérdemű az utcán vár asztalra, de az ottani viszonyokhoz képest hűvös márciusban gázmelegítős gombák alatt. Hazainduláskor a Tom Bradley-ről, a város első színesbőrű polgármesteréről elnevezett nemzetközi reptéren 8 dollárba, majdnem 3000 forintba került a csomagkocsi.
Odakint 702 forintba került a telefonálás percenként, a hívásfogadás 210 Ft, a mobilnet ára csillagászati. Emiatt kell előre készülni EU-n kívül adatcsomagos konstrukcióval. Amit a mi szolgáltatónk kínált, az 3500 forintba került és három napig él, 2 gigabájtos adatkorláttal. A kinti mobilnet-hálózat gyorsasága sehol nem volt a hazai fejlettségéhez képest, de kell a netkapcsolat az utazáshoz és a telefonáláshoz.
Fő költségtényezők egy hétre
Repülőjegy, sok mindentől függő áron
Autóbérlés (BMW 330i, minden biztosítással, 6 napra): 1300 USD, 481 000 Ft
Szállás: éjszakánként 75-150 dollár, 28 000-55 500 Ft
Gyorsétterem és büfék: 10-15 dollár/alkalom/fő
Étterem: 23-60 dollár/alkalom/fő
Üzemanyag a megtett 2400 km-re: kb. 180 dollár, 66 000 Ft
Nemzet parki belépő: 35 dollár/autó/hét, 12 950 Ft (nem minden parkban van belépődíj)
Antilop-kanyon belépő: 100 dollár, 37 000 Ft
Bevásárlás, víz, ételek, parkolás, ez-az: kb. 100 dollár/6 nap, 37 000 Ft
EU-n kívüli mobilnetcsomag: 2 GB 3500 Ft 3 napra (szolgáltatófüggő)
Jó helyre megy a nemzeti parki belépő
A nemzeti parkokba való behajtáshoz (de a biciklizéshez is) jegyet kell váltani, lehetőleg előre az interneten. Kedves figyelmesség, hogy van bérelt autós kategória, akkor kihagyhatod a rendszámot. Az autós jegy a Grand Canyonba és a Bryce Canyonba is 35-35 dollárba került, egy hétig érvényes, de vannak olcsó éves bérletek is helyieknek.
Kiírják, hogy az összeg 80 százaléka ennél a nemzeti parknál marad, ötödét pedig azok a nemzeti parkok kapják meg, amelyekben nem szednek belépődíjat. Jobb érzés úgy fizetni valamiért, hogy abból nem magánrepülő vagy 150 milliós karóra lesz.
Megtévesztő benzinárak
3,5 és 6,5 dollár közötti árakat közöltek a benzinkúti totemoszlopok, de ez a 87-es regular ára. A kölcsönző munkatársa tutira mondta, hogy elég lesz a 87-es, de mivel én az 1200-es Ladába is 91-est, majd 95-öst tankoltam, nem hittem el neki, hogy egy BMW 330i-be 87-est szabadna töltenem. Még akkor sem, ha ez a 87 oktán valójában 91-nek, a 89 inkább 93-94-nek, a 91 pedig nagyjából a 98-asnak felel meg, mert ott eltérő az oktánszám számítása, ami a benzin kopogástűrését jelzi.
Így a háromféle benzin közül a középsőt tankoltam, a 89-es oktánszámút. Átszámítva átlagosan nagyjából 450 forintért vettem a jobbik benzin literjét, mert a hitelkártyával fizetésnek is van egy kis felára. A BMW 330i mindössze 6,1 litert fogyasztott átlagosan 100 km-en, így a 2400 kilométeres útra 66 000 forintot tankoltam el. Itthon ez közel 100 000 forint lett volna.
Találkoztam benzinkúton E60-as BMW M5 gazdájával, aki épp egy liter 10W-60-as olajat borított be az olajbetöltő sapkán. Liqui Moly volt, megadta a módját. 170 000 mérföld volt az eredeti motorú autóban, alatta egy brutális kipufogóval és amikor elindult, az egész környék örülhetett a felszúrt V10 kipufogóhangjának.
Magyar szál Williamsben
De a legjobb az a másfél óra volt, amit Dave Szoelloesi használtautó-kereskedésében tölthettem el az Arizona állambeli Williamsben. Az apai ágról magyar származású úrnak az E24 éppoly sokat jelent, mint a 124. Három W201-est láttam meg az udvarán, ezért álltam meg és bár vasárnap volt, kisétált ahhoz az autóbuzihoz, aki végigcsodálta a 16 szelepes Jetta 1,8 16V GTE-től az E24-es BMW 635 CSi-n át az egygazdás, 1991-es 560 SEC-ig a kereskedés előtt álló autókat.
Dave vágya, hogy visszalátogasson a család magyarországi ágához, ahol felelevenedhetne nyelvtudása is és találkozhatna édesapja rokonaival. Apukája Tatabányáról disszidált 1956-ban. Igazi autórajongó család, még a lánygyermek is kézi váltós SAAB 9-3 Aero-val jár, amit épp azon a vasárnapon frissítettek a Svédországból rendelt töltőlevegő-hűtővel, pedig a gyári 250 lóerő biztosan nem kevés.
Arizona és Navada tele volt pickuppal, köztük kőkeményen megemelt és oldalra kivezetett kipufogóval (side pipe) brutalizált kisteherautókkal. Ezek a platósok felvillanyoznak, amikor hallgatod őket, kivéve, amikor hajnalban kiugrasz az ágyból, mert az olcsó szállodában a parkolóban beinduló V8-ra azt hiszed, hogy melletted kel életre.
Ki is írják, hogy könnyebben közlekedj
Nagy segítség a közlekedésben, hogy nagyon sok a szöveges utasítás. Sok táblára vagy a táblák környezetében is ki van írva, mi a teendő, hogyan sorolj be, mit tegyél és mit ne csinálj, hogy gördülékeny maradjon az autós közlekedés, ami ott létfontosságú. Nagyon sokszor még nagyvárosokban sincs a hazaihoz mérhető közösségi közlekedés és a kerékpárutak szaporodása ellenére autó nélkül gyakorlatilag nem tudsz mozogni.
Lakóövezetekben elsőre furcsák a négy STOP-táblás kereszteződések, ahol mindenkinek meg kell állnia és érkezési sorrendben, egymás után haladhatnak át az autók. Tehát aki már ott volt, mielőtt te megérkeztél, azt el kell engedned, az utánad jövők viszont megvárják a te elhaladásodat. Jellemzően 3-4 autónál több nem állt egy-egy útkereszteződésben, tehát ez egy megugorható feladat és az emberek zöme türelmesen autózik.
Az autópályának fordítható Interstate-ek és az autóútnak, országútnak betudható highway-ek forgalmából sem azokat veszik ki a rendőrök, akik valamivel többel mennek a megengedettnél. A közmegegyezésként az kristályosodott ki, hogy 8-10 mérföld/órával 13-16 km/órával a sebességhatár felett menni belefér, persze ez nem a 25-30 mérföld/órás városi korlátozásokra vonatkozik, hanem nyílt utakon az 55-80-as, 88-128 km/órás értékekre. De többnyire 75 mérföld/óra a felső határ, 80-as tábla kevés helyen van, viszont nagyon sűrűn ismétlődnek a sebességkorlátozó táblák és a navigáció alapján az óracsoportban is folyamatosan látszott, mennyivel lehet menni azon a szakaszon. Ez nagyon sok bizonytalanságtól megszabadított.
Ott terem a rendőr, ha kell
Folyamatos rendőri jelenlétet szuggerálnak a táblák, például a radarozásra (radar enforced) illetve a légitámogatású, helikopteres vagy kisrepülős sebességmérésre utalók, de körülöttem is bőven zúgtak el rendőrautók.
Kaliforniában rendőrmotorosba is botlottam, aki szerencsére nem az én autómat mérte be. A közlekedési kihágások letartóztatáshoz is vezethetnek és a menetpróbán a mi országainkat megelőző újságírók között volt, akinek vagy 450 dollárjába (kb. 166 500 Ft) került, hogy odalépett a BMW XM-nek vagy az M2-nek, amelyek sajtóbemutatójára kiutaztam.
A jogkövető magatartást a büntetések sok helyre kiírt minimumtarifája is segíti, így a „Littering highways is unlawful” (az autóutakon a szemetelés törvénytelen) után is ott van a több száz dollárról induló bírság. Az erdő- és bozóttüzek veszélye miatt csikket kipöccinteni nemcsak proli és undorító dolog, de tűzesetekkel is járhat, ahogy itthon is.
Kedvezmények, ha ketten ülök egy autóban
A nagyvárosokba be és onnan kivezető utakon használatos a HOL. Ez a sáv a High Occupancy Lane, nagy kihasználtságú sáv, ami nem a sávra, hanem az oda beengedett autók utasszámára vonatkozik. A HOV vagy High Occupancy Vehicle olyan autó, amiben legalább ketten ülnek. Összetételük mindegy, lehetnek családtagok vagy egy spanyolajkú brigád tagjai, akik a viharvert Ford F-150 pickupban mennek dolgozni.
Nagyon más az autópark az egyes területeken. Arizonában és Utah állam hegyvidéki részein temérdek pickupot láttam. Egyrészt a főutaktól a birtokokon átvezető vörös saras utak legyőzésére kell a 4×4-es hajtás, a light truck jól jön vontatáshoz, aminek súlyhatára ott sokkal nagyvonalúbb a sima úrvezetői jogosítvánnyal, elvisz bármit a platón.
Égig érő pickupok
De sokaknak ez a szabadság kifejezése, divathóbort vagy épp a saját tét a fegyverkezési versenyben, mert egy megemelt Heavy Duty RAM és Ford F-250 Super Duty vagy 3500-as HD GMC Sierra és Chevy Silverado HD közé szorulva megfordult bennem is, hogy a pickupok alváza pont a felsőtestem vagy a fejem magasságában szúrna be az ablakon van attól függően, égig emelte-e őket a tulaj.
Utóbbiakba még beszállni is nehéz, a passzoló kerekekkel irtózatos a gördülési ellenállásuk, meg rosszabb a légellenállásuk, de így a menő. Mi az európai autóbemutatókon egy évtizede mást sem halunk, mint hogy milyen fejlesztésekkel, hatékonyabb ablakmosóval, ügyesebb légterelőkkel, rövidebb kábelkorbáccsal, hosszabb váltó-áttételekkel és még ezernyi erőfeszítéssel hogy sikerült ennyi meg annyi grammal visszafogni a szén-dioxid kibocsájtást, ott pedig V8-as pickupok zúznak tömegével, Kína pedig lassan az elsődleges piac bármilyen luxus- és sportautóra.
Amire nagy az igény, az az SUV. Láthatóan jól rajtolt a JEEP Wagoneer és a Grand Wagoneer, amiből nemrég kijött a még nagyobb, 5758 mm hosszú, 3302 mm tengelytávú Grand Wagoneer L, hogy a Cadillac Escalade, a Chevrolet Suburban, a Ford Expedition és a Lincoln Navigator élete ne legyen olyan könnyű.
Itt alap a Ford és a Lincoln monstrumjaiban a duplaturbós V6 450 lóerő körüli teljesítménnyel, a JEEP-nél van szívó V8 vagy feltöltött sorhatos benzines is 510 lóerőig, de inkább a V8 az alapértelmezés. Ezekben az 5,3-5,8 méteres masztodonokban meglepően takarékosan működnek az atmoszférikus nyolchengeresek. Volt alkalmam egy Escalade és a vele műszakilag rokon Suburban kényelmét is élvezni. Utóbbi tulajdonosával, aki Bugáriából vándorolt ki, elég sokat is beszélgettem a kocsiról és az életről odakint.
Átlagosan 11-12 liter benzinnel tesz meg 100 kilométert a 6,2 literes, 420 lóerő körüli csillagrombolóval, amit Horváth Zsolték tapasztalata is megerősített, akik sokan voltak egy közös útra és Chevy Tahoe-t béreltek, amikor egy autóbemutató után ott maradtak körülnézni a többiekkel. Ott is modern motorvezérlés és befecskendezés adagolja a benzint és a motor részterhelésen működik, azt az 55-75 mérföld/óra, tehát 88-120 km/óra közötti sebességet a nyolchengeres motor egy kisháznyi kasztnival is kirázza a kisujjából.
Sok a koreai és a japán személyautó
Az amerikai gyártók visszavonultak az aszfaltterepjárók, az alvázas terepjárók és a szintén alvázas platós kisteherautók közé. A Chevrolet honlapján hét SUV szerepel a Traxtól a gigászi Suburbanig, ha a crossovernek rajzolt elektromos Boltokat nem számítjuk ide, míg limuzin csak a nemsokára kifutó Malibu van, amely az Opel Insignia rokona.
Ha személyautó, de nem SUV, akkor zömmel japán és dél-koreai lépcsőshátú autók futnak. Corolla és Camry, Civic és Accord, Elantra és Sonata is sok fut, de a Kia is jelen van az utcaképben. Kombik nincsenek, azok helyett terepjárót vesznek odaát, az egyterűek viszont túlélték európai társaikat. A Honda Odyssey, a Toyota Siena vagy a Chrysler Pacifica életben tartja a minivan vagy MPV kategóriát.
Kirándulás közben láttam, mennyire sok a nagycsalád, 3-4-5 gyermekkel fedezték fel a családok az USA egészen káprázatos természeti szépségeit. A nagy terepjárókhoz hasonlóan a méretes egyterűek is lehetnek hét- vagy nyolcülésesek, így nyolcan is együtt utazhatnak, egész kényelmesen, az autók méretei, komfortja, a videóképernyők, remek tárolóhelyek és töltőcsatlakozók tömegével. A hatalmas MPV-k és terepjárók utastere kitűnő lakóhely, a nagy távolságok miatt ezek átgondolt, praktikus és kényelmes autók.
500 km? Nem távolság!
Itt egészen más a távolságok megítélése, Környékbeli úti tippként simán kiadnak a vonatkozó weboldalak 4-6 órányi autózásra, 300-500 kilométerre lévő látnivalókat. A budapesti szerkesztőségből északnyugatnak vagy északnak indulva ezen a távon már átszelnék két-három országhatárt. Sokszor az volt az érzésem, hogy ez az ország folyamatosan mozgásban van, klasszikus sárga iskolabusszal.
Nagyon más az autópark Kaliforniában, az Egyesült Államok gazdaságilag legerősebb, gazdasági erejével fejlett országokat lepipáló tagállamában. Itt volt több európai autó, főleg prémiummárkáktól és a Los Angeles-i forgalomban megörülhettem az új GT3-as Porschék, Lamborghini Urus-ok, Rolls-Royce Phantomok után európai youngtimereknek is. S123-as Mercedes 300 TD Turbodiesel kombinak, Bobby-Merciként ismertté vált 107-esnek, de fújtattak erre léghűtéses 911-esek és izomautó is volt pár.
Az újabb muscle carok közül nem annyira Mustangokból üvöltött a V8, több Chevrolet Camaro-n, még több Dodge Chargeren és főleg Challengeren akadt meg a szemem. Amerikában kocsival utazni egy magamfajta autóbuzinak újra és újra élmény.