Tizenkét év, ennyi ideje maradt az autóiparnak a teljes átállásig. Az Európai Parlament megszavazta azt a rendeletet, miszerint 2035 után már csak olyan új autó helyezhető forgalomba, aminek a károsanyag-kibocsátása nulla. Lehetséges ilyen radikális változást véghez vinni ennyire rövid idő alatt? Valójában innentől ez már nem is igazán kérdés, muszáj lesz minden autógyártónak megtalálni rá a megfelelő megoldást, ami sokak számára a teljes modellpaletta elektromosítása lesz. Úgy tűnt, hogy a korábbi ígéretekhez képest ez lesz az egyetlen megoldás.
Februárban Olaszország, márciusban pedig Németország is ellenjavaslatot nyújtott be a Parlament által korábban már elfogadott, de még meg nem szavazott rendeletmódosításra. Ezt pedig viszonylag hamar el is bírálták, alig egy héten belül megszavazták a már változtatott rendeletet, amiben mégis szerepel, hogy belső égésű motorral szerelt autókat is értékesíthetnek a gyártók 2035 után is. Mindenki boldog? Nem biztos.
Fokozatosan tüntetnék el a hagyományosnak mondható autókat
Sokak szerint a belső égésű motor már elavult szerkezet ahhoz, hogy a jövőben is ezt használjuk a közlekedésre. Vesznie kell. Az Európai Parlament tervezetében nem egy huszárvágással vetnének véget ezeknek, már 2030-ra is szigorítják a károsanyag-kibocsátást. A személyautónál 55, a teherautóknál 50%-ra csökkentik a 2021-es szabályoknak megfelelő értékeket. Ez azt jelenti, hogy a személyautók 50 g/km alatti szén-dioxid-kibocsátási értéket kell elérjenek, ami konnektoros hibrid hajtás nélkül lehetetlen. Hiszen a CO2-vel nincs varázslat, az elégetett üzemanyag mennyiségével arányosan keletkezik, ha csökken az elégetett benzin vagy gázolaj, kisebb a CO2-kibocsátás.
Ezzel lényegében belekényszerítik a gyártókat abba, hogy a viszonylag egyszerű, megszokott, de régimódi technológiát vagy elektromosra cseréljék, vagy hibrid hajtásláncokká bővítsék, melyben a benzinmotor és villanymotor mellett még akkumulátort is használniuk kell. A plug-in hibrid autók károsanyag-kibocsátása és fogyasztása azonban csak akkor éri el az ígért értékeket, ha a felhasználása minden területen ideális.
Csak szigorúan betartott felhasználási feltételek mellett képes hozni a gyári fogyasztási értékeket egy plug-in hibrid rendszer
Vagyis a használó tölti áramról, amikor csak lehetséges, és a lehető legkevesebbet használja benzinmotorral. Ezek az autók nehezek, a legtöbb rendszerben dolgozó benzinmotor pedig egy jóval nehezebb autót mozgat az akkumulátor lemerülése után, mint amekkora ideális lenne a számára. Vagyis a fogyasztása nem lesz kevés, így pedig jobb károsanyag-kibocsátással sem lehet számolni, érdemben nem lesz kevesebb a valós érték. Hosszú távon más megoldásra lesz szükség, mindenképp radikális változtatás kell.
Teljesen új üzemanyagra lesz szükség
A belső égésű motoroktól nem érdemes minden áron megszabadulni és nem is kell. Számos területen egyszerűen nem kiváltható elektromos hajtású autóval. Az elfogadott törvény pedig nem lehetetleníti el, viszont a működtetésükhöz teljesen új üzemanyagra lesz szükség.
A nulla károsanyag-kibocsátás 2035 után a belső égésű motorral szerelt új autókra is vonatkozik. Ezt fosszilis üzemanyaggal elérni nem lehet, a benzin és a gázolaj mindenképpen melléktermékkel ég el. Ezek az üzemanyagok azonban kiválthatóak úgynevezett e-üzemanyaggal vagy szintetikus üzemanyaggal. Ennek előállítása megújuló energiaforrásokkal történik, csak így teljesen karbonsemleges.
Az e-üzemanyag már létező technológia és nagy valószínűséggel már te is tankoltál az autódba. A Shell „kék-benzinje” 33% százalékban már tartalmaz ilyen komponenst, de nem kapható minden piacon, és teljesen szintetikus benzint még egyik benzinkúton sem lehet tankolni. Mégpedig azért, mert akkora mennyiségben, amennyire szükség lenne, még senki nem gyárt.
Így készül a szintetikus üzemanyag
A technológia ismert, az e-üzemanyagok előállításának alapanyaga a szén-dioxid (CO2), ami a légkörben korlátlanul megtalálható, és a hidrogén, amihez pedig vízbontással lehet hozzájutni. Az eljárás áramfelhasználása jelentős, így az előállítás során nagyon fontos, hogy a teljes karbonsemlegességhez az áramellátást, a tárolást és a szállítást is figyelembe kell venni. Vagyis az elkészült üzemanyagot nem szállíthatják hagyományos tankerhajók vagy kamionok, az áramot pedig szél-, víz- vagy naperőműnek kell szolgáltatnia.
Ezek mindegyike jelentős költségekkel jár még a hagyományos benzin és gázolaj előállításához képest. Ezért a leginkább fontos tényező, ami ellene szól, az az ára lenne. Egy liter e-üzemanyag előállítási költsége jelenleg nagyjából 2000 forint, mire a benzinkutakra kerül, minimum a duplája, de inkább több, így semmiképpen nem releváns még azzal számolni, hogy ez holnap már megoldás lehet. Tizenkét év múlva viszont van rá lehetőség.
Több autógyártó is az e-üzemanyag mellett áll
Leghamarabb a Porsche szállt be ebbe a bizniszbe, 2019 óta termel szintetikus üzemanyagot a Siemensszel partnerségben egy chilei üzemben. A terveik szerint 550 millió literes termelést érnek majd el 2030-ra, ami már belépőt jelenthet a 2035-ös normák utánra. A Porsche már versenyautókban használja a kitermelt üzemanyagot, ez a tesztüzem pedig már több mint egy éve tart.
A Mazda új dízelmotort is fejlesztett az utóbbi években, így nem meglepetés, hogy támogatja az e-üzemagyagok fejlesztését
Globálisan már több száz energetikai vállalat, autóipari és szállítmányozási vállalat, valamint autógyártó is csatlakozott ahhoz a szövetséghez, ami az e-üzemanyagok fejlesztését támogatja. 2021-ben a Mazda volt az első autógyártó, amelyik csatlakozott ehhez, annak ellenére, hogy a japánok terveiben már 2030-ra is a teljes elektromos modellkínálat elérése szerepel. A gyártó szerint a már futó benzines és dízelautókra is koncentrálni kell, és talán ez a legfontosabb érv az e-üzemanyagok mellett.
Nem csak az új belső égésű motoros autókat teszi tisztába
Mit ér az, ha 2035 után lesznek csak nulla károsanyag-kibocsátásúak az autók? Önmagában nem oldaná meg a Föld problémáját, ha innentől csak elektromos autók készülnének, mivel a már futó közel 1,5 milliárd autó jelentős része belső égésű motorral szerelt. Ezek számára jelenthet megoldást a szintetikus üzemanyag, mert az energiatárolása nagyon hasonló, szállítása ugyanazzal a technológiával megoldható, szobahőmérsékleten tárolható, nincs benne akkora kockázat, mint a hidrogén szállításában és tankolásában. Tulajdonképpen észre sem vennénk, ha egyik napról a másikra kicserélnék a töltőállomások a hagyományos benzint e-üzemanyagra.
Ha minden igaz, még a hagyományos autók üzemanyagrendszerében sincs szükség semmiféle változtatásra, mivel az e-üzemanyag is hasonlóan viselkedik a hagyományoshoz. Megoldás lehet ez azoknak, akik nem tudnak befizetni új villanyautóra? Amennyiben a szintetikus üzemanyagok fejlesztése felgyorsul, igen. Fontos, hogy az előállítási költsége és még inkább a kiskereskedelmi ára a hagyományos üzemanyagok szintjére csökkenjen. 2024-ben egy norvég vállalat, a Norsk is megkezdi a gyártást, de kevésbé az autók, sokkal inkább a repülőgépek számára.
A szintetikus üzemanyagokat a hagyományos, régi belső égésű motoros autókkal is meg lehet etetni, elvileg bármiféle változtatás nélkül
Fenntartásokkal kezelik az új üzemanyagot
Jól mutatja, mennyire külön mozog fejlesztésben a Porsche a Volkswagen-konszerntől az, hogy míg a stuttgartiak eurómilliókat fektetnek a technológiába, addig a Volkswagen és az Audi szerint ez csak átmeneti megoldás. A két német gyártó szerint a szintetikus üzemanyag csupán egy lépcső az elektromos autózás felé, záros határidőn belül úgyis mindenki villanyautóval fog járni.
Többen nemhogy nem hisznek benne, de egyenesen keresik a támadási felületet az új folyékony üzemanyagon. A Transport & Environment friss kutatása rámutat arra, mennyire csekély a szintetikus üzemanyag pozitív hatása a környezetre egy tisztán elektromos autóval szemben.
Bizonyos felmérések szerint az e-üzemanyaggal hajtott autók kibocsátása sem nulla
Egy 2030-ban vásárolt, belső égésű motorral szerelt autó teljes életciklusa alatt csupán 5%-kal kevesebb CO2-t fog kibocsátani szintetikus üzemanyaggal a hagyományos benzinhez képest. Ezzel szemben egy elektromos autó a gyártását és a töltési technológiát is számításba véve mintegy 78%-kal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez egy hagyományos benzineshez képest. Ebből egyértelműen kiderül, hogy hosszú távon a villanyautó a megoldás az új autók tekintetében.
A szintetikus üzemanyag ugyanakkor nemcsak az újonnan legyártott autóknak szól, hanem az utakon jelenleg és 10-15 év múlva is futó több tízmillió autó számára is elérhető lesz. Ezzel az aktuális autópark károsanyag-kibocsátása is csökkenthető, nem csak az újonnan legyártottaké.
Ötször annyiba kerül e-benzinnel, mint elektromossal közlekedni
A Transport&Environment korábbi felmérése szerint, ha be is indulnak a fejlesztések, 2025-ben is legalább ötször annyiba kerülne e-üzemanyaggal közlekedni, mint elektromos hajtású autóval. Tizenkét év talán elég arra, hogy több beszállító is megjelenjen a piacon, egyelőre azonban még nehéz azzal számolni, mivel fogunk majd jobban járni költségek szempontjából.
Nem kizárt, hogy a friss változtatásokkal még azok a gyártók is beszállnak majd a fejlesztésekbe, akiket eddig nem említhettünk a témában. Kimondottan számítunk néhány jelentős sportautógyártóra, mint a Ferrari, a McLaren, a Lamborghini (Volkswagen-csoporttagként reméljük, kötelező a részvétel), akiket a hedonista sportmotorok éltetnek és az elektromos hajtás nem lenne megoldás minden modellnél.
Egyelőre ipari mennyiségben senki nem gyárt e-üzemanyagot
Lesz kibúvó egyébként személyautóknál 2035 után is, azok a gyártók, akik évente kevesebb mint 1000 autót adnak el, nem kötelesek tartani a nulla károsanyag-kibocsátást. Vagyis szabad az út a 2000 lóerős Bugattiknak és a több ezer lóerős Königsegg sportautóknak is, persze, a technológia fejlődése és az ezredmásodpercek hajszolása érdekében ezek a gyártók is inkább az elektromos és hibrid hajtás felé haladnak.
Nem tűnnek el egyik napról a másikra a hagyományos autók
A fejlesztések és a szabályozások a legtisztább üzemanyagok felé irányulnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2035-től csak ezek futhatnak majd az utakon. A hagyományos benzines és dízelautók tovább futnak majd, amíg készül olyan üzemanyag, amit el tudnak fogyasztani. A benzin és a gázolaj teljes leváltása helyett azonban megoldást jelenthet az üzemanyagok részleges leváltása, keverése szintetikus üzemanyaggal, ezzel pedig a globális karbonlábnyom is csökkenhet úgy, hogy közben nem kell megválnunk régi autóinktól.
