Kifaggattuk a manapság legnépszerűbb, és egyik legfejlettebb, mindenki számára elérhető mesterséges intelligenciát, a ChatGPT-t, hogy mit gondol a magyar autósokról, és úgy általában a hazai közlekedési kultúráról. Nem festett túl fényes képet, de vannak tanácsai, amikkel lehetne javítani a helyzeten.
Első kérdésünk az volt, egyáltalán tudja-e, hol van Magyarország?
„Igen, természetesen tudom hol van Magyarország! Magyarország Közép-Európában található, és határai számos más országgal érintkeznek, beleértve Ausztriát, Szlovákiát, Ukrajnát, Romániát, Szerbiát, Horvátországot és Szlovéniát. Magyarország fővárosa Budapest.”
Láthatóan ezzel képben van, egy földrajzi röpdolgozatot jelesre írna. Mehetünk is tovább…
Csak, hogy közelebb hozzuk a „robotot” a témához, mert állítólag a kérdésekből is tanul, megkérdeztük, hogy hány autó van Magyarországon?
„Sajnos nem áll rendelkezésemre friss és pontos adat arra vonatkozóan, hogy jelenleg hány autó van Magyarországon, azonban 2021 januárjában közel 4,8 millió személygépkocsi volt regisztrálva, amely az ország lakosságának nagyjából felét jelenti. Emellett számos teherautó, busz és más jármű is közlekedik az országban. Az autóállomány számának változása függ a regisztrációk számától, az elavulás miatti selejtezéstől, valamint a behozatali és export tevékenységektől.”
A válasza nem volt teljesen pontos, mert a 2021-es adat, amit írt, az összes járműre vonatkozik. Szóval a 4,8 millióba benne van a tehergépkocsi, autóbusz, de még a motorkerékpár is. 2022-ben ez a szám 4,98 millió, amelyből 4,094 millió a személygépkocsi. A KSH adatai alapján.
Ezek után rátértünk egy igazán kényes kérdésre, amely így hangzik: az emberek vezetés közben hogyan viselkednek Magyarországon?
A mesterséges intelligencia válasza félelmetesen pontos és húsbavágó…
„Először is fontos megjegyezni, hogy minden országnak megvan a saját vezetési stílusa és a kulturális normái, amelyek befolyásolhatják, hogyan viselkednek az emberek vezetés közben.
Magyarországon általában érvényes a „jobb a sebesség, mint a biztonság” elve, amely azt jelenti, hogy sok vezető gyorsabban halad a megengedett sebességnél. Emellett a városokban és az autópályákon is gyakori az agresszív vezetési stílus, a sávok közti ugrálás, a féktávolság figyelmen kívül hagyása és az indokolatlan, veszélyes fékezés más járművek előtt.
Fontos megjegyezni, hogy az agresszív vezetési stílus nem biztonságos és kockázatos. Minden vezetőnek felelősségteljesen kell a volán mögött viselkednie, és tiszteletben kell tartania a közlekedési szabályokat és a többi közlekedőt.”
A problémát remekül beazonosította a gép, és arra is kíváncsiak voltunk, tud-e valamit javasolni a hazai közlekedési morál javítására?
- „Kommunikáció: A hatóságoknak és a médianak fontos szerepe van a közlekedési morál javításában. Előnyös lenne olyan kampányok indítása, amelyek célja az emberek figyelmének felhívása a közlekedési szabályok fontosságára és a biztonságos vezetés előnyeire.
- Oktatás: Az iskoláknak és autósiskoláknak kulcsszerepet kell játszaniuk a közlekedési morál fejlesztésében. Az oktatási programoknak több hangsúlyt kell helyezniük a biztonságos és felelős vezetési technikákra, valamint a közlekedési szabályokra.
- Szabályozás: Az erős és hatékony szabályozás is fontos a közlekedési morál javításában. Az hatóságoknak szigorúbb büntetéseket kell bevezetniük azok számára, akik megsértik a közlekedési szabályokat, és az ellenőrzési és büntetési eljárásoknak gyorsabbnak és hatékonyabbnak kell lenniük.
- Infrastruktúra: Az infrastrukturális fejlesztések és az út- és közlekedési hálózatok korszerűsítése is fontos a közlekedési morál javításában. Az útminőség javítása, az útjelző rendszer és a közlekedési rendőrök jelenléte is segíthetnek a közlekedési balesetek és a közlekedési szabályok megsértéseinek csökkentésében.
Ez csak néhány példa arra, hogyan lehetne javítani a közlekedési morált Magyarországon. Fontos megjegyezni, hogy a közlekedési morál javítása hosszú távú folyamat, amely különböző intézkedéseket és erőfeszítéseket igényel minden résztvevőtől.”
Igen, minden javaslattal egyet tudunk érteni és ez valóban egy hosszú folyamat lenne, amely itthon még el sem kezdődött. Az iskolákban szinte egyáltalán nem oktatják a KRESZ-t és az autósiskolákban is egyre egyszerűbben lehet jogosítványt szerezni. Évek óta nem kötelező a rutinpályás oktatás és vizsgakötelezettség sincs belőle. Arról nem is beszélve, hogy a hazai rendőrség szinte kizárólag sebességméréssel próbálja meg elejét venni a baleseteknek, ami valljuk be, inkább pénzbehajtásra hasonlít, nem pedig a közlekedési morál javítása a cél.
Arra is választ adott a gép, hogy miből fakad az agresszív viselkedés a volán mögött.
„Az autósok agresszivitása általában stressz és frusztráció eredménye lehet. Az autóvezetés során számos stresszfaktor van jelen, mint például az időbeli nyomás, a közlekedési torlódások, az agresszív és veszélyes vezetési magatartások, vagy az úthibák. Emellett az autóvezetési kultúra is befolyásolhatja az autósok viselkedését.
A megoldás az autósok viselkedésének javítására sokszor az lenne, ha mindenki tiszteletben tartaná a közlekedési szabályokat és egymást. Az autósoknak figyelembe kell venniük, hogy minden résztvevőnek joga van a biztonságos közlekedéshez. Az is fontos lenne, hogy az emberek felismerjék a saját stresszfaktoraikat, és megpróbálják kezelni azokat, például időben elindulni, vagy az utazás előtt kicsit pihenni.
Emellett az oktatás és a tájékoztatás is fontos szerepet játszhat az autósok viselkedésének javításában. Az oktatásban a közlekedési szabályok mellett az empátia és a tolerancia is fontos lenne, hogy a diákok már fiatalon megtanulhassák, hogyan kell tiszteletteljesen viselkedni az úton. A közlekedési hatóságoknak pedig fel kell hívniuk az emberek figyelmét a közlekedési kultúra fontosságára, és tudatosítaniuk kell, hogy az autóvezetés nem csak egy közlekedési módszer, hanem felelősséggel járó cselekedet.”
Végül megkérdeztük, mit üzen a magyar autósoknak a mesterséges intelligencia?
„Az üzenetem a magyar autósoknak, hogy mindenki tegyen azért, hogy a közlekedési morál javuljon az országban. Mindenki, aki részt vesz az közlekedésben, arra hatalmas felelősség hárul, hogy biztonságosan és tiszteletteljes módon közlekedjen. Tartsuk be a közlekedési szabályokat.
Az autósoknak fontos lenne megérteni, hogy az agresszív, veszélyes vagy tiszteletlen vezetési magatartások nem csak másokat, de saját magunkat is veszélyeztetik. Egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség, vagy rossz döntés, is súlyos következményekkel járhat.
Végül, de nem utolsó sorban, legyünk egymással türelmesek és toleránsak. Mindenki más helyzetben van, és mindenki eltérően reagál a stresszre és a frusztrációra. Figyeljünk egymásra, segítsünk ahol tudunk, és tartsuk szem előtt, hogy az utak mindannyiunké. Ha ezeket megértjük és betartjuk, akkor egy olyan közlekedési kultúrát alakíthatunk ki, amelyre büszkék lehetünk.”
Ezt mi sem mondhattuk volna szebben…
…szomorú, hogy ezt egy gépnek kell „kimondani”.
