Rengeteg buktatót rejthet egy használtautó-adásvétel. Ha megvan a szükséges keret és a kiválasztott jármű is, érdemes alaposan megvizsgálni, hogy ne legyen kétséges mit is kap a pénzéért az ember.
Az utólagos vita elkerülhető, ha tudjuk, hogy ki miért felelős. Erről készített egy rövid filmet Magyarország Ügyészsége.
Részletesebben is érdekel a téma? Nosza! Az ügyészség a használtautó-vásárlással kapcsolatban legfontosabb jogi tudnivalókat Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztály osztályvezető ügyészének segítségével összefoglalta:
Az eladó köteles tájékoztatni a vevőt minden lényeges körülményről, de a vevő is köteles tájékozódni.
A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, mivel ennek elmaradása esetén is, azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, észszerű megtekintés mellett felismerhetett volna (ezek az ún. nyílt hibák), úgy kell tekinteni, mint amelyeket elfogadott és az autót ezek ismeretében vette meg.
A használt autó eladója nem felel azért a hibáért, amelyet vásárláskor közölt a vevővel, vagy amelyről a vevőnek tudnia kellett, akár azért, mert azt észlelte, akár azért, mert azt fel kellett volna ismernie gondos, észszerű megtekintés mellett.
Ilyen, az eladón utólag nem számon kérhető hibák azok is, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a gépjármű életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie. De ide kell sorolni azokat a hibákat is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a nyílt hibákra tekintettel feltételezhető, előrelátható.
Ha tehát a későbbiekben olyan hibát észlel a vevő, amelyről a vásárláskor nem tájékoztatták, illetve azt fel sem kellett volna ismernie, az ilyen hibáért felel az eladó. Ezek az úgynevezett rejtett hibák, amelyekért úgynevezett kellékszavatossági kötelezettsége van az eladónak.
A vevő választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő az ellenszolgáltatás arányos leszállítását is igényelheti. Továbbá – a kereskedőtől való vásárlás kivételével – a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
A vevő a szerződéstől akkor állhat el, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Lényeges, hogy javítás esetén a kijavított rész tekintetében a határidők újrakezdődnek.
Így például, el lehet állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen. Ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg. Természetesen a költségekkel tételesen el is kell majd számolni.
Mi a különbség, ha vállalkozástól vagy magánszemélytől való vásárolunk használt autót?
Ha magánszemélytől vásárolunk használt autót, akkor a kellékszavatossági kötelezettsége 1 évig áll fenn az eladónak. Ha kereskedőtől vásárolunk, akkor a kellékszavatosság ideje 2 év, de figyelni kell arra, hogy a szerződésben lerövidíthető 1 évre.
Kinek kell bizonyítania, hogy a vásárlás után jelentkező hiba oka már az adásvételkor is megvolt?
Ha kereskedőtől vásárolunk, 6 hónapig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka az adásvétel időpontja után keletkezett. Magánszemélyek közötti vásárlás esetén ellenkező a helyzet, ilyenkor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka már fennállt az eladáskor is.
Ezért is fontos mindig megnézni, hogy ki szerepel a szerződésen eladóként, mert eltérő szabályok vonatkoznak a magánszemélyként és a kereskedőként eladókra.
Ha még jobban beleásnád magad a részletekbe, itt a Vezess korábbi cikke az autó-adásvétel jogi helyzetéről:
Ha arra vagy kíváncsi, hogyan add el ügyesen a kocsidat, arra is vannak tippjeink: