Ha közlekedésről van szó, Budapest vezetése általában – és szerencsére – jellemzően nyugati megoldásokat, ötleteket hoz fel követendő példának. Persze nem mindig olyanokat, amiknek mindenki, vagy legalább a többség örül, de sebaj, ez ilyen műfaj. Viszont ha szétnézünk a világban, mi is találhatunk irigylésre méltó, máshol prímán működő eszközöket, megoldásokat, amiket akár itthon is szívesen látnánk. Néha nem is kell túl messze menni, elég elmenni, mondjuk vidékre.
Színes felfestések az útburkolaton
Budapesten aránylag friss ötletnek számít, amikor egy kerület vezetése azzal kedveskedik a helyben lakóknak, – bár az autót sokan utálják a belvárosban, de az mindig csak más autójára vonatkozik, a kerületben lakó szavazók közterületen tárolt járműveire sosem – hogy kizárólag nekik szóló parkolóhelyeket jelölnek ki az utcákban. Ez valahol érthető is, egy polgármester azért van, hogy a kerületében lakóknak legyen jó, ne másnak.
Ezeket az esti óráktól csak a helyiek által igénybe vehető helyeket tábla is jelzi, mégis hasznos lenne ezeket olyan módon is megkülönböztetni, ami könnyebben észrevehető, értelmezhető. Például olyan színes felfestéssel az út szélén, amivel számos európai városban találkozni. Van, ahol színes csík jelzi a fizetős zóna kezdetét, és egy másik a különleges, például a helyi lakosoknak lestoppolt területeket, így kizárt, hogy véletlenül ne vedd észre, ha rossz helyre parkolnál.
Lehet, nem is kell erre sokat várni, a IX. kerület azt ígéri, hogy május környékén, a háromhónapos tesztidőszak után felfestéssel is jelölik ezeket a helyeket. Ez klassz, de talán elegánsabb lett volna ezt már a februári indulástól megtenni, vagy a tesztidőszak alatt eltekinteni a büntetésektől.
Visszaszámlálós lámpák
Valószínűleg mindenki látott már olyan közlekedési lámpát, ahol egy számláló is található az aktuális jelzés mellett. Itthon sem ritka ez a megoldás, vidéki városokban előfordulnak ilyenek, de valahogy a fővárosban nem látni hasonló berendezéseket. Pedig hasznos információ , hogy hány másodperced van még a zöldig, – megfontoltabb, kevésbé rutinos vezetők rákészülhetnének az elindulásra – így többen hajthatnak át a kereszteződésen.
A pirosra váltás előtti, még hátralévő idő kijelzése is sokat lendíthet a közlekedés menetén. Pláne dugóban, amikor úgy még véletlenül sem hajtanának be a belassult kereszteződésbe, ha már csak néhány másodperc van hátra a zöldből és nem biztos a kijutás. Legalábbis egy ideális világban így lenne.
Nem csak az autósoknak, hanem a gyalogosoknak is hasznos lehet egy lámpa, ami mutatja, mennyi idő múlva vált
Nem csak az autósoknak, a gyalogosoknak is hasznos, ha indulás előtt, az aktuálisan kiírt másodperc alapján, a saját sebességük tudatában meg tudják saccolni, hogy még átérnek-e biztonságban a túloldalra, vagy sem. Persze a kétszer négysávos, 70-es úton keresztbe poroszkáló, botot lengető kamikaze alkatúakon ez sem segítene.
Ha már gyalogátkelő, akkor ne menjünk el a szingapúri jó példa mellett sem, ahol több száz olyan nyomógombos zebra is üzemel, ami a nyugdíjasoknak, mozgáskorlátozottaknak a szokásos programban szereplőnél hosszabb zöldet ad, hogy a saját, lassabb tempójukkal is legyen esélyük elérni az út túloldalát. Persze az eszköz nem ismeri fel a nyugdíjast, a gomb megnyomásakor a mozgáskorlátozott/nyugdíjas plasztikkártyát is lehúzva lehet a programba becsempészni a plusz időt.
Autós aluljáró
Azt már tudjuk egy ideje, hogy a főváros az autók mellett a gyalogos aluljárókra is haragszik. Szisztematikusan betömködik ezeket, ahol pedig nem lehet, mert történetesen metrómegálló is van a kereszteződésben, ott a föld alattival párhuzamosan, a felszínen is kialakítanak gyalogátkelőhelyet. Ami persze tovább lassítja a felszíni közlekedést. Nyilván sokkal olcsóbb egy zebrát felfesteni, mint akadálymentessé tenni egy aluljárót, és kellemes időben biztos szórakoztatóbb is a felszínen átkelni az úttesten, mint lemenni a föld alá.
A jól ismert előtte utána kép. A legtöbben elfelejtik megemlíteni, hogy az autósávok megmaradtak, most a felszín alatt futnak
De az autós aluljárók eltűntetése már nehezebben érthető. Volt ilyen a Ferenciek terénél is, működött is, de nem kellett. A budapesti rakpart lezárása, illetve az autósávok beszántását támogatók egyik kedvenc fotópárja a düsseldorfi rakpartot mutatja. Egy autókkal teli, és egy fákkal, zölddel teleültetett rakpart látható a montázson. Jellemző, hogy az autókkal telezsúfolt kép egy építkezés miatt kialakított, ideiglenes sávokkal kiegészített állapotot mutat, hogy még drámaibb legyen a különbség, majd a másik zöld gyepet, sétálókat, autók nélkül.
A düsseldorfi, föld alá vezetett út kijárata a Googlemaps-en
Csak a lényeget felejti el mindenki, a felszín alatt ott vannak ám az autók, az alagútban boldogan jönnek mennek, világítanak, dudálnak. Egy hasonló megoldás működhetne Budapesten is, persze csak akkor, ha a közlekedésszervezés a sárga festék használatán és a lezáráson, kitiltáson túl más megoldást is számításba venne.
Münchenben 2015-ben készült el az 1530 méteres Luise-Kiesselbach alagút, amelyet naponta több mint 100 ezer autós használ. Madridban 2004-2007 között városi gyorsforgalmi hálózatot hoztak létre, amelyben 56 kilométer alagút is szerepel, köztük a 8,3 kilométeres By Pass Sur.
Autósként nem annyira drámai dolog a föld alatti út
Emellett az autókat is lehetne a föld alatt tárolni. Mint például Barcelonában, ahol elképesztő méretű parkolók találhatók a felszín alatt. Mindenkinek jó ez, fent lehet parkot kialakítani, sétálni, kerékpározni, az éppen parkoló járművek nem foglalnának értékes helyet a felszínen, és még az állapotuk sem romlana olyan gyorsan, mint a napon, esőben, jégben.
Az ingatlan fejlesztéseknél több parkoló létesítését lehetne előírni. Hiszen nem épp élethű elvárás, hogy többszáz fős cégek irodaházat építhetnek Budapesten, de a dolgozók ne menjenek munkába. Ha az adóbevétel jó, akkor az azt megtermelők se legyenek gonoszak.
Zónák, ahová csak elektromos autóval lehet behajtani
Még a szerkesztőségen belül is komoly vita alakult ki abból, hogy ez most baromság, vagy okos húzás? Mármint olyan területek kijelölése, ahová csak emissziómentes járművekkel lehet behajtani. Az reménytelen, hogy olyan helyre lehessen elektromos autóval behajtani, ahonnan már végleg kitiltották az autókat – Budapest nem szívesen ad vissza valamit, amit egyszer már kicsavart az autós közlekedés kezéből – ahová meg egyelőre bármilyen autóval be lehet hajtani, oda meg legalább mi ne álmodjunk már extra szigorítást.
Budapesten valószínűleg egy darabig nem lesznek csak emissziómentes járművel megközelíthető városrészek
Végül abban maradtunk, hogy hiába vannak olyan európai nagyvárosok, amelyekben kijelöltek olyan zónákat, ahová csak zéró korosanyag-kibocsátású járművel – ami elektromos, PHEV és hidrogén-hajtású is lehet – szabad behajtani – sőt, az áruterítést is ilyenekkel kell végezni – adjunk hálát az égnek, hogy évtizedekre vagyunk ezektől a városoktól, és reménykedjünk, hogy ezt a szigorítást még egy ideig megúszhatjuk.
Ennél valamivel enyhébb, ha csak alacsony kibocsátású járművekkel lehetne megközelíteni a zsúfolt, belvárosi részeket. Ebben lehet logika, hiszen a hazai autópark átlagéletkora 15 év, és a belső kerületek lakói folyton a rossz levegőre panaszkodnak, sőt, a józsefvárosi férfiak a jobb budai kerületek lakóinál 9 évvel rövidebb várható élettartamát is főleg a rossz levegővel magyarázzák. Így teljesen érthető lenne egy ehhez hasonló szigorítás.
Irány a víz!
Bár a BKK tett egy kísérletet arra, hogy a dunai hajózást bevonja a tömegközlekedésbe, de 2021 és 2022 után idén sem indul el a menetrendszeri hajójárat a folyón. Annak ellenére, hogy indulásakor sem volt komolyan vehető alternatíva a hajójárat – rémesen hosszú menetidővel, körülményes és gyakori kikötésekkel – mégis jó ötletnek tűnik a zsúfolt utak helyett a vízre is számítani a közlekedésben.
Ma már csak hűlt helye van a budapesti dunai tömeközlekedésnek
Csak át kell gondolni, mi vele a cél, hiszen turistahajóként, vagy az északi, déli városrész összekötésére használt járatként is más-más helyre kell megállót, illetve kikötőpontot tervezni. Persze Európában erre is van működő példa, sőt, van ahol annyira zölden oldják meg, hogy elektromos hajók szállítják az utasokat.
Ti mit láttatok vidéken vagy külföldön a közlekedésben, ami jót tenne a fővárosi közlekedésnek? Mi volt az?
