Számos budapesti kerület a járműforgalom valamilyen lassításán dolgozik a saját területén a balesetek csökkentése és mérséklése érdekében – derül ki a Vezess által a fővárosi önkormányzatoknak feltett kérdésekre adott válaszokból.
Négy fő módszerben hisznek a kerületek: traffipax, Trafibox, sebességkorlátozás táblával és fizikai lassító útelemek. Nagyon nem egységes, hogy ki melyiket tartja hatékonynak.
Jönnek a Trafiboxok és új traffipaxok
„Önkormányzatunk hét helyszínen telepít fix sebességmérő készülékeket saját forrásból a BRFK-val együttműködve” – közölte szerkesztőségünkkel Gyülvészi András, a II. kerületi polgármesteri hivatal közösségi kapcsolatok igazgatója. Önkormányzata már elindította a traffipaxok beszerzését, „előreláthatólag június elején” tudják telepíteni a készülékeket.
A sebességmérők ezeknél a II. kerületi pontoknál figyelik majd a járműveket:
- Árpádfejedelem útja 12.
- Hidegkúti út 128.
- Kapy út 40.
- Máriaremetei út 132.
- Nagykovácsi út 4.
- Törökvész út 31.
- Zöldlomb utca 24.
A Google fotóján a jellemzően igen forgalmas Árpád fejedelem útja látható. A II. kerület egyértelműen a balesetszám csökkentését, és az ütközések, gázolások hatásainak mérséklését várja a telepítendő traffipaxoktól. Sok budapesti kerület a Fővárosi Önkormányzat javaslataival összhangban, de akár azt megelőzve dolgozik hasonló megoldásokon a saját területén
Átlósan éppen a főváros másik sarkát jelenti a közel hasonló méretű, de eltérő adottságokkal rendelkező 18. kerület, amelyben szintén új sebességmérő jelenik meg hamarosan a Gyömrői úton, közölte a Vezess-sel Kőrös Péter alpolgármester. „Ennél azonban lényegesen többre lenne szükség. A kerületi rendőrkapitányság állományában egy darab mozgó traffipax van, viszont több mint 300 kilométer úthálózat. Ehhez megítélésünk szerint lényegesen több mérőeszközre és állományra lenne szükség.”
Addig sem tétlenkednek az alpolgármester szerint. „Jelenleg vizsgáljuk a Trafiboxok telepítésének lehetőségét.”
Előrébb jár ezen a területen a főváros egyik legkisebb területű, I. kerületének a vezetése. „Már folynak az egyeztetések a kerületi rendőrkapitánysággal és a Fővárosi Önkormányzattal, mivel a kerületünkben a gyorshajtás jellemzően a nagyobb, fővárosi kezelésű utakon jelenik meg. A beruházás képviselő-testületi döntés előkészítését igényli, mivel egy-egy Trafibox telepítése 10 milliós nagyságrend, miközben a bírság nem önkormányzati bevétel” – közölte szerkesztőségünkkel a Budavári Önkormányzat.
Egyelőre a részletek kidolgozása zajlik, a Trafiboxok „pontos száma és a helyszíneik hamarosan kijelölésre kerülnek”.
Kis betonalapzatból méteres fémcső áll ki, rajta olyan 80x40x40 centis fehér fémdoboz, felül rejtélyes kis ablak. Mintha a forgalmat figyelné Debrecenben olvasónk fotóján. Ez a Trafibox, ilyet eddig Budapesten nem láttunk. De mit csinál és hogyan?
Trafibox a 10-es út mellett (Fotó: police.hu)
Országszerte immár száz darab körül használják a vidéki rendőrök a két ok miatt is trükkösnek, ezért eredményesnek mondott Trafiboxokat, amelyekbe az ORFK mobil sebességmérőit rakják be. Vagy éppen nem rakják. Egyrészt azért nevezhetők trükkösnek, mert az utak mellett álló dobozokat látják ugyan az arra haladó autósok, azt viszont nem tudják – mert a közeledő járműből nem látszik pontosan -, hogy abban a konkrét dobozban éppen akkor van-e egyáltalán működő sebességmérő. Simán lehet, hogy teljesen üres doboz mellett lassítanak, amivel máris elérték céljukat az egyenruhások: lassul a járműforgalom, biztonságosabbá válik az adott útszakasz. A vidéki városokban 3-4 ilyen dobozt is képes lehet eredményesen kiszolgálni egyetlen mobil traffipax.
A másik ok, ami miatt hatékonyabb lehet az utak fölé szerelt fix készülékeknél, hogy a Trafiboxok forgathatók, vagyis ezekkel ellentétben a kétirányú forgalmat is képesek ellenőrizni. A helyi rendőrök döntésén múlik csupán, hogy mikor melyik irányba haladó autók, motorok, kamionok stb. sebességét mérik velük. Akár naponta többször is fordíthatnak rajtuk 180 fokot, így az adott utat rendszeresen használó járművezetők sem léphetik át nyugodtan a sebességhatárt, mert mondjuk reggel azt látták, egy adott irányt figyelt akkor a traffipax. Két óra múlva ugyanúgy bemérheti ugyanazt a gyorshajtót a másik irányból érkezve.
Ahol nem tartják csodafegyvernek a traffipaxot sem
Az egyes fővárosi önkormányzatok közlekedésbiztonságot javító eszközökhöz való hozzáállását nyilvánvalóan határozottan befolyásolhatják az adott kerületek adottságai, amelyek igen eltérőek lehetnek méret, domborzat, az utak szélessége és forgalma szerint is, ezt mindenképpen figyelembe kell venni, mikor megnézzük, melyikük mit tesz, vagy nem tesz ezen a területen. A traffipaxokkal kapcsolatban két szélső, a Duna éppen két ellentétes oldalán fekvő kerülettől kaptuk a leghatározottabb nemet a készülékekkel kapcsolatban.
„Jó és hatásos eszköz, de csak bizonyos, gyorshajtásos balesetek elkerülése céljából. A figyelmetlen, vagy ittas vezetést, az elsőbbség meg nem adását, vagy a gyalogosok esetében a zebrán gázolást, vagy a figyelmetlen járdáról lelépésből eredő baleseteket nem lehet vele érdemben csökkenteni” – ezt a XII. kerület mondja, amelyik nem is tervezi a beszerzésüket.
„Egyértelműen nem” – ezt már a XVI. kerület válaszolta arra a kérdésre, hogy a járműveket lassító, a közlekedési baleseteket csökkentő, azok hatását mérséklő megoldásnak gondolják-e Budapest területén a traffipaxokat? „Úgy gondoljuk, hogy azoknak a baleseteknek a számát, amelyeknek oka a gyorshajtás, azokat nem fogja csökkenteni ez a megoldás. A notórius gyorshajtók a kihelyezési pontok kiismerése után ott nem, de máshol ugyanúgy száguldozni fognak. Mivel olyan mennyiségű traffipaxot lehetetlenség kihelyezni, ami teljesen kiszorítja ezt a jelenséget, a megoldás mindössze térben áthelyezni a jelenséget, a problémát” – mondták a Vezessnek.
A minden korábbinál többet emlegetett 30-as sebességkorlátozás
Minden budapesti kerületben léteznek évtizedek óta 30-as táblával ellátott utcák, azonban Karácsony Gergely főpolgármester közlekedésbiztonsági koncepciója nyomán mostanában egyre több kerület kezdi kiterjeszteni ezeket a zónákat. A VI. kerület összes utcájában ezt tervezik, ahol nem jár BKK, aminek okairól és részleteiről Soproni Tamás polgármester interjúnkban beszélt hosszabban.
Mostani körkérdésünkre is több kerület válaszolta, hogy újabb utcákban készülnek a 30-as korlátozásra. „A 2022. évben elvégzett forgalomtechnikai felülvizsgálat eredménye alapján a Róbert Károly körút – Vágány utca – Dózsa György út – Dráva utca – Duna által határolt tömbben az idei év során szinte minden eddig kimaradt utcában 30-as maximális sebességkorlátozást tervezünk bevezetni” – ígéri a XIII. kerület vezetése.
Az I. kerület is azt válaszolta, hogy az eddig meglévő rengeteg ilyen utca mellett újabbakat tábláznak majd ki, jelenleg a terveken dolgoznak.
„Kerületünkben a saját kezelésben lévő mintegy 220 kilométer úthálózat több mint 70 százaléka 30-as övezet. Folyamatosan vizsgáljuk ennek bővítési lehetőségét. Azonban tapasztalatunk az, hogy a zónák kijelölése önmagában nem lassítja érdemben a forgalmat. Ezt a hatást mechanikai forgalomlassító eszközökkel igyekszünk elérni (fekvőrendőr, virágláda, kiemelt kereszteződés). Meglátásunk szerint azonban a forgalom tényleges lassítása a jogalkotó és a rendőrség feladata. Ehhez azonban utóbbinak sem technikai eszköze, sem létszáma nincs elegendő” – ezt már Kőrös Péter, XVIII. kerületi alpolgármester mondta lapunknak.
Fizikai akadályok
Ahogy Pestszentlőrinc illetékes vezetője is utalt rá, a szintbe húzott kereszteződésektől a fekvőrendőrökön át a precízen elhelyezett virágládákig számos különféle módszerrel lehet – és sokszor együttesen kell – lassítani a járműforgalmat. Mindezek együtt a 30-as tábláknál többnyire hatékonyabb eredményt érnek el, ám ezek jóval többe kerülnek, mint egypár közlekedési tábla.
A XIV. kerülettől kapott összegekkel mutatjuk be, hogy Zuglóban például mennyit költöttek különféle fizikai lassítóelemekre az elmúlt 5-6 évben.
| Feladat | Dátum | Bruttó (Ft) |
| Korlátozott sebességű övezet kialakítása: Rákospatak u. – Erzsébet királyné útja – Nagy Lajos király útja – Ungvár u. | 2017.05.03. | 6 949 567 |
| Korlátozott sebességű övezet kialakítása: Miskolci u. – Ungvár u. – Erzsébet királyné útja – Rákospatak | 2017.05.03. | 13 866 495 |
| Korlátozott sebességű övezet kialakítása: Ungvár – Miskolci u. – Erzsébet királyné útja – Szuglói körvasút sor | 2019.08.05. | 16 491 458 |
| T30 Újvidék tér fekvőrendőrök telepítése | 2021.04.16. | 16 274 245 |
| T30 Tábornok u. fekvőrendőrök telepítése és Pillangó – Fogarasi – Kerepesi – Hungária – Mogyoródi övezet kialakítása | 2021.05.12. | 57 425 970 |
| T30 korlátozott sebességű övezet kialakítása: Öv u. – Telepes u. – Miskolci út – Erzsébet királyné útja | 2022.08.31. | 27 894 366 |
Idén újabb bő 20 millió forintot költenek hasonlókra a XIV. kerületben. Két fekvőrendőrre 5,1 milliót a Báróczy utcában, valamint 15 milliót egy komplett 30-as övezet kialakítására a Thököly út – Stefánia út – Ajtósi Dürer sor – Hermina út városrészben.
Olcsóbb megoldásnak tűnik a virágláda, amely bizonyos adottságokkal rendelkező utcákban sokat segíthet. „A XVI. kerületben, a lakóövezetekben már évtizedek óta alkalmazzuk” – állítja az önkormányzat, szerintük ezzel nemcsak lassítják, hanem kisebbé is teszik a forgalmat. „A forgalomcsillapítást a helyi igényeknek, szokásoknak megfelelően táblázással, forgalomcsillapító küszöb (fekvőrendőr), virágládák kihelyezésével oldottuk meg. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak kertvárosi, hanem belvárosi környezetben is kialakítható lenne.”
Rengeteg ilyen megemelt kereszteződés épült a 13. kerületben az elmúlt bő évtizedben. Ezek a színben (míg fel nem gumizódnak) és anyagban is az aszfalttól eltérő forgalomtechnikai megoldások valóban szinte állóra lassítják az autósokat
Karácsony: legyen ingyenes az M0, máris javulna Budapest közlekedése
„A budapesti torlódások elsődleges oka, hogy nagyobb autóforgalom terheli a város központját, mint amennyit a belvárosi utak el tudnak vezetni. A problémák a város határain kívül keletkeznek jórészt: naponta több mint 300 ezer autó jön Budapestre az agglomerációból, a fizetős M0-s miatt is megnőtt a budapesti úthálózat terhelése” – írta keddi Facebook-posztjában Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint „ezért is követeljük régóta az M0-s ingyenessé tételét, és ezért is fontos, hogy az állam által einstandolt HÉV-hálózat fejlesztése ne álljon le. Budapest fejleszti a közösségi közlekedést, ez a kötelessége az államnak is a HÉV-ekkel.” Karácsony szerint a korábbi évtizedek során hiába próbáltak helyenként nagyobb közúti kapacitást biztosítani, például felüljárók építésével, a belváros egésze nem képes a növekvő forgalom elvezetésére. Ezért új megoldásokra van szükség – írta.
Szerinte a tranzitforgalmat alapvetően a belvárost elkerülő, elsődlegesen a Hungária gyűrű és az autópálya-bevezető szakaszok által alkotott tranzithálózaton kell elvezetni. Ezeken olyan beavatkozásokra van szükség, ami a forgalom lefolyását egyenletesebbé és hatékonyabbá teszi. A főpolgármester úgy véli, hogy mindez elsősorban korszerű forgalomirányítással, néhány esetben kisebb fizikai beavatkozásokkal elősegíthető.
A mérés/büntetés/akadályozás mellett vannak más módszerek is
Az egyik a rendőrség lenne, ha nem küzdene súlyos emberhiánnyal. Az újpesti polgármesteri hivatal szerint „jó megoldás lehet a járművek lassítására szolgáló sebességmérő eszközök alkalmazása”, de ők azért örülnének több rendőrnek is, ahogy korábban. „Kerületünkben a kerületi kapitányság baleseti ponttérkép adataiból levont elemző-értékelő munka adataihoz igazodva a balesetek terén leginkább veszélyeztetett területeken fokozva lett a rendőri jelenlét és ellenőrzés alá vonta a Rendőrség a közlekedésben részt vevő gépjárművezetőket, és gyalogosokat. Ezeken az útszakaszokon fokozottabb ellenőrzések végzésével és úgynevezett közlekedési akciók szervezésével kívánta a Rendőrség visszaszorítani a közlekedési balesetek számát.”
Sokkal újszerűbb módszerhez nyúlt az V. kerület, amelyben szintén folyamatosak a közlekedésbiztonságot javító helyi átalakítások, ezek egy részével egyértelműen az átmenő forgalmat kívánják mérsékelni. „Legutóbb ennek jegyében megvalósított intézkedésünk a Szabadság tér és a Honvéd utca csatlakozásánál olyan áthajtási pont kialakítása, amit kizárólag az V. kerületi várakozási engedéllyel (matricával) rendelkező belvárosi polgárok használhatnak” – közölték a Vezess-sel.
Vagyis egy közúton a 4,1 millió magyar rendszámos személyautóból csak az a pár ezer hajthat át, amelynek üzemben tartói kerületi lakosok.
„Ezzel csökkenteni tudjuk a környezetterhelést, mivel a tranzitforgalom kiszorítása mellett a helyi célforgalmi közlekedést folytató lakosok indokolatlan kerülő út megtétele nélkül tudják a legrövidebb úton elérni céljukat.”
