Budapest belvárosából közel 50 éve próbálkoznak kiszorítani az autókat, először a fizető parkoló övezetek bevezetésével, majd a meglévő övezetek egyre kijjebb tolásával és a fizetős idősávok hosszabbá tételével. Láthatóan szerény sikerrel, hiszen 50 éve folyamatosan probléma a kevés parkolóhely és a sok autó. Nemrég azonban újabb csodafegyverrel bővült az eszköztár, a helyi lakosok által igénybe vehető, kizárólagos parkolási engedéllyel.
Mire jó?
Elméletben a kizárólagos parkolási engedély úgy működik, hogy a kijelölt – táblával, és az ígéretek szerint hamarosan útburkolati jelekkel is ellátott – útszakaszokon csak az engedéllyel rendelkező, helyi lakosok parkolhatnak. Mivel az ötletgazda kerületek utcáinak nagy része fizetős zónába tartozik, és bevételre is szükség van, nem csak kerületi szavazóra, így csak az esti óráktól, a fizetős időszakon túl él a helyiek elsőbbsége, napközben bárki megállhat ezeken a parkolóhelyeken. Két legyet is lehet ezzel ütni, pörög a parkolóóra és a helyiek is parkolhatnak az ablakuk alatt.
Az első fizető parkoló
Először 1971-ben merült fel, hogy a belsőbb területeken forgalomszabályozási céllal parkolási korlátozásokat vezessenek be, de csak 1974-től indult el a fizetős parkolás intézménye. A nyolcvanas évek elején belvárosra nehezedő forgalom csökkentése érdekében a közterületi parkolók számát is jelentősen, 40 százalékkal csökkentették, és elkezdődött a fizető övezetek határának egyre kijjebb tolása. Jelenleg így fest a főváros parkolási térképe, ami az összes belső kerület mellett lefedi Zuglót, Angyalföldet is, és már beleharap Kelenföldbe is.
A problémát persze máig nem sikerült megoldani, csak áthelyezni máshová. Akinek a teljes napi útvonalán nem opció a tömegközlekedés, bármi okból autóval kell, vagy csak azzal akar munkába, dolgára menni, és azt az egyre nehezebben megközelíthető belvárosban kell intéznie, az mindig is a fizető övezet határáig fog autózni, lerakja, ahol még nem fáj, és csak ott vált át tömegközlekedésre.
Ahogy alakulnak a fizető zónák, és szorulnak kijjebb és kijjebb az autók, úgy alakulnak ki spontán az újabb, felkapott, jó helyen lévő utolsó ingyenes utcák. Ahol aztán a parkolóhiány miatt hőbörgő helyi lakosokat nagyon könnyű meggyőzni róla, hogy a fizetős parkolás lesz a problémára a legjobb megoldás, csak be kell lengetni neki az ingyenes parkolás lehetőségét. Rá fog harapni. És máris egy utcával, városrésszel sikerült kitolni a problémát.
Újpest parkolás szempontból jelenleg eszményi hely a kerületet P+R parkolóként használók számára, aránylag nagy áteresztőképességű főutak vezetnek keresztül rajta a város belsőbb területei felé, és a 3-as metró is ideális annak, aki a városba tart. Így nem meglepő, hogy a Városkapu és környéke minden reggel megtelik parkoló autókkal, akik az utolsó, még nem fizetős területen található utcákat használják parkolónak. Sőt, a szomszédos, XIII. kerületi, már fizetős zónába eső területen lakók is előszeretettel tárolják ingyen a IV. kerületi közterületen az autóikat. Leginkább azok, akik nem tudnak kedvezményes parkolási engedélyhez jutni, például albérletben laknak, vagy céges autóval járnak. Persze a helyiek itt sem örülnek ennek.
Mi a megoldás?
Déri Tibor Újpest polgármestere a Vezess-nek elmondta, hogy bár bármikor bevezethetnék a belső, metróhoz közeli területein a fizetős parkolást, ő mégsem ebben látja a megoldást. A jogszabály szerint díjfizetési kötelezettség olyan várakozási területen és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek átlagosan a várakozására alkalmas helyek 70 százalékánál nagyobb részt foglalnak el. Újpest, a XIII. kerülethez közelebb eső részén ez a foglaltsági arány bármikor megvan, de inkább az a jellemző, hogy – jobb esteben csak napközben – egyáltalán nincs szabad parkolóhely.
A többi kerülethez hasonlóan a IV. is azt szeretné, hogy az itt lakók megfelelő körülmények között tudjanak parkolni, és a parkolóórák felállítása helyett a kizárólagos parkolási engedély felé húznak.
Azzal a különbséggel, hogy itt az ingyenesség megmarad, csak más kerületekből érkező autók elől stoppolnak le jó néhány parkolóhelyet.
Hogy hány százalékot, az még kérdéses. A lépés logikus, ha Budapest belső kerületei kisajátíthatják a parkolóhelyek egy részét a kerület lakói számára, akkor az ő parkolásuk is nehezebbé válhat, ha máshol próbálnak szerencsét.
Miért nincs még?
Bár több kerülteben már bevezették a kizárólagos lakossági parkolóhelyek kialakítását, azonban közel nem biztos, hogy ez jogszerű. Egyelőre a jogászok között sincs ebben egyetértés, van, aki szerint egy önkormányzat ezt simán megteheti, míg mások szerint ez teljesen jogszerűtlen lépés.
A kísérlet
Hogy kiderüljön, milyen buktatói vannak egy ilyen elképzelésnek, mekkora helyi igény van az ilyen, helyiek számára lefoglalt parkolókra, illetve, hogy mennyire életképes az ötlet, az önkormányzat már ki is jelölt egy területet, ahol hamarosan próbára teszik az elméletet.
A különleges, csak a kerületben lakók által használható parkolóhelyeket táblával és útburkolati jellel is megkülönböztetik a többitől. A jogosultság a lehető legegyszerűbben lesz ellenőrizhető, az ellenőr a rendszám alapján tudja megmondani, hogy valóban a kerületbe bejelentett lakcímű tulajdonosa van-e az érintett járműnek. Tehát nincs adminisztráció, matrica, költség.
P+R parkoló?
Bár a nagyméretű, kényelmes P+R parkolók újabban a főváros elképzeléseibe nem igazán férnek bele, a legtöbb ember mégis ennek örülne igazán. A megbízhatatlan vasutat – aminek az összes évszak az ellensége – kihagyva elautózva a városhatárig, és ott átszállni a közösségi közlekedés járműveire, vonzó tervnek tűnhet.
Nem véletlen, hogy ahol van – például Őrmezőn – ott munkanapokon már korán megtelnek a helyek, és város pereméről érkezők átszállnak valamilyen tömegközlekedési eszközre. A tervek szerint Újpesten és Békásmegyeren is létesülhetett volna ilyen, főleg az ingázóknak szánt P+R parkoló, forrás is lett volna rá. Ám a békásmegyeriek nem vágytak erre a parkolókra, így 2019-ben meghiúsult a terv, sajnos mindkét helyszínen, pedig Újpesten örültek volna a Városkapu P+R parkoló bővítésének, szabályozottabb használatának.
Logikus lenne a káposztásmegyeri lakótelep környékén is P+R parkolót építeni, a metró tervezésekor szerepelt is a feladatlistán, aztán a metróval együtt ez is odalett. Pedig Káposztásmegyeren a helyben lakóknak is jól jönne egy parkoló, hiszen 40 évvel ezelőtt nagyjából 3-4 lakásonként számoltak egy parkolóhellyel, ami manapság már közel nem fedi a valós igényeket. Az önkormányzatnak nincs forrása egy ilyen P+R parkoló megépítésére, a területek is fővárosi tulajdonban vannak.
Az egyedinek számító újpesti elképzelés próbaüzemének egyes elemei nyár elejére elkészülhetnek, figyelünk, és megnézzük, mire jutott a kerület a probléma kezelésével.