Nemrég egy rendezvényen a Mercedes-Benz magyarországi villanyautó-kínálatából az EQA-tól az EQS SUV-ig vezettem a jelenleg elérhető modelleket, köztük kompakt crossovert és négyajtós limuzint, ötajtós ferdehátút és óriás-terepjárót a luxuskategóriából.
Pár év alatt annyi akkumulátoros elektromos autót mutatott be a cég, hogy az elektromos T-osztályt, a Renault Kangoo rokonát és az EQV kisbuszt is ideszámítva kilenc villanyautó-típusból áll a kínálat. Mivel a kipróbált autókról, illetve az EQE SUV-ról már részletesen olvashattatok a Vezessen, most a hátterükkel és a piaci szerepükkel foglalkozunk.
A modellfejlesztésre elköltött pénztömeg jelzi igazán, mekkora erővel készülnek az autógyártók az európai emissziós szabályozás által rájuk kényszerített elektromos átállásra.
Először pár adat arról, hol tartunk most a legnagyobb volumenű prémiummárkák között. A számok azt mutatják, hogy az impozáns, akár 80-100 százalékos év/éves bővülési ráták dacára az elektromos autók (BEV vagy Battery Electric Vehicle) részaránya jelenleg csekély.
E-tron Audik, BMW i-k, EQ Mercedesek
Villanyautó-értékesítésben a Mercedes-Benz Cars kicsit a BMW-csoport mögött és jóval az Audi előtt van a legfrissebb adatok alapján. 2023 első negyedévében a BMW Group 64 647 akkumulátoros elektromos autót adott el a MINI-ket ideértve, a Mercedes 51 600 darabot a Smarttal együtt. Az Audi eredménye kerekítve 34 600 villanyautó. Földrajzi értelemben mindkét német vetélytársat nevezhetjük bajor konkurensnek, mivel Ingolstadt, az Audi székhelye éppúgy a Bajor Szabadállam része, ahogy München, a BMW központja.
2023 első negyedévében az elektromos autók a BMW és a MINI 588 138 darabos globális összeladásainak 10,99 százalékát tették ki, a Mercedes személyautóknál nagyon hasonló ez az arány 10,24 százalékkal az 503 500 autóból. Az Audi BEV-aránya mintegy 8 százalék.
Magyarországon 2023 első három hónapjában az MGE és a DataHouse adatai szerint 29 561 új személyautó kapott rendszámot, közülük 1421 darab volt konnektorról feltölthető akkumulátoros hibrid és 1655 tisztán elektromos autó.
Utóbbi az összes forgalomba helyezés 5,6 százaléka. Itthon a prémiummárkáknál jóval magasabb az elektromos autók részesedése, a magyar piacon a Mercedes idei célja 10 százalékra emelni a 2022-ben 8 százalékos villanyautó-részarányt.
Hibridek zöld rendszámmal
De a hajtáslánc villamosítása nem merül ki villanyautók bemutatásában. Idén, globális szinten a konnektorról tölthető akkus hibridekkel együtt a Mercedesnél majdnem minden ötödik eladott autó villamosított hajtásláncú. A konnektorról feltölthető akkumulátoros hibridek kínálata a kompakt A 250 e-től a Mercedes-Maybach S 580 e luxuslimuzinig ível. A csillagos PHEV-autók (Plug-in Hybrid Electric Vehicle) nagyrészt egyenáramú gyorstöltést is képesek felvenni, míg a legtöbb konnektoros hibrid akkumulátora csak váltóáramról, jóval lassabban tölthető fel.
A gyártó arra is áldozott, hogy ne kizárólag benzines plug-in hibridjei legyenek, hanem a dízelmotor is kiteljesíthető legyen konnektoros hibrid hajtásrendszerré nagy kapacitású lítiumion-akkumulátorral és hajtó villamos géppel.
Ahol elérhető, a dízel hibrid kifejezetten gyakori választás. Itthon a GLE a márka legnépszerűbb autója, 2022-ben a jóval több forgalomba helyezett AMG sportverzióval megelőzte az alaptípusként nagyon hasonló számokat produkáló GLC-t. A GLE-k körülbelül 30 százaléka volt zöld rendszámos hibrid és ezen autók 9 tizede dízelmotoros.
Ritkán egyedüli autó egy elektromos Mercedes
A minapi rendezvényen lehetőségünk volt beszélgetni Hesz Tamással a márka elektromos autóinak hazai szerepéről. Az importőr személyautó-üzletágának kereskedelmi és marketingigazgatójától megtudtuk, hogy a legtöbb ügyfelük valamilyen más autó mellé választ elektromos új autót is.
Gyakran a háztartás második-harmadik autójaként szerzik be az elektromos modellt, amely aztán a család legtöbbször használt autójává avanzsálhat. Nem ritka, hogy szerepet cserél státuszában a férj és a feleség autója.
A luxuskategóriában azok választanak elektromos limuzint, EQE-t vagy EQS-t, akiknek az élete kiszámítható mederben zajlik, akik tudják, nagy eséllyel hol lesznek és mit csinálnak két hét múlva – tapasztalja a szakember, akinek korábbi 123-as Mercedesét vezethettem.
Sofőrös autóként az EQS nem rúg labdába az S-osztály mellett, ennek okáról én is meggyőződhettem az EQS hátsó ülésén. Egyszerűen túl szűk a fejtér és az ülés sem annyira kényeztető, mint egy S-osztályban, jóllehet az autó futási kultúrája és utasterének csendje még a luxuskategóriában is megejtő. Az ötajtós karosszérián kívül a hátsó utastér lehet az oka annak, hogy a lépcsős hátú, nagy lábterű autókat kedvelő Kínában nem különösebben kapós az EQS.
Aki viszont saját maga vezet, a GLS-hez hasonlóan ebben is elkerülheti az S-osztály vezetőülésében előforduló félreértést, amikor valakit sofőrnek hisznek a saját autójában. Lám, az élet egy luxuslimuzinban sem habostorta.
Lesz árcsökkentés, mint a Teslánál?
Szóba került a rendezvényen a Tesla stratégiája az árcsökkentéssel. Ezekből a lépésekből szerintem kiviláglik, hogy a Tesla miért nem prémiummárka. A nyílt árcsökkentés ugyanis leértékeli a korábbi ügyfelek drágábban megvett autóit, növeli az értékvesztésüket. Emiatt a prémiummárkák az árkedvezményt igyekeznek finanszírozási konstrukciókba, alacsonyabb havi díjakba burkolni vagy többletfelszereltséget adva elrejteni.
Ennek klasszikus példájával a Mercedes-vezérképviselet a 18 százalékos MNB-alapkamat idején 6,16-6,30 százalékos THM-mel, 5,99 százalékos kamatozású fix forinthitelt nyújt villanyautóihoz és bővíti elektromos autóinak felszereltségét. Az alapáras extracsomagok típustól függően 1,5-9 százalékos árelőnyt jelentenek, miközben nem verik agyon a pár hónapja, pár éve átvett autók értéktartását.
Drága, de egyszerűsített töltés
Elektromos autókat tesztelve épp elégszer tapasztalom, mennyire szűk és bizonytalan a töltőinfrastruktúra itthon. Nemrég Balatonfüreden, az északi part fővárosában, egy kiemelt turisztikai ponton szerettem volna tölteni egy villanyautót azon az 50 kW-os villámtöltőn, amit az EQS SUV tesztjekor már kipróbáltam. De a töltő két napig épp üzemen kívül volt, amit sem a Mobiliti alkalmazása, sem a Plugshare nem jelzett (én írtam be, hogy más ne faragjon rá).
B megoldásként kettő órán át lógott az elektromos autó egy sokkal lassabb töltőn, hogy hazajussak. Útitársam közben felült a vonatra és mire én a töltés után, nagyon szűken kalkulált töltöttségi szinttel elkezdtem a vergődést, ő már otthon kavarta a teáját. Tempomat 94-gyel visszaaraszoltam Budapestre és a közterületi töltés több mint kétszer annyiba került, mint az út hasonló tempóval egy dízel négykerekűvel.
Mivel hasonló esetek más villanyautózókkal is előfordulhatnak, a legtöbb autómárka igyekszik segíteni vevőinek a töltésben. A Mercedes Me Charge szolgáltatással Európa-szerte mintegy 300 ezer töltőponthoz férhetnek hozzá a cég ügyfelei (ami azonban nem kíméli meg őket a hasonló esetektől). Jelenleg 5300 vagy 1990 forintos havidíjért választhatnak az utcainál alacsonyabb töltési díjakat biztosító csomagokat.
Az EVA2 technikájú autók, tehát az EQE és az EQE SUV, illetve az EQS és az EQS SUV az Ionity villámtöltőkön hozzák a Teslák kényelmét azzal, hogy elég csatlakoztatni a töltőkábelt, nem kell telefonos alkalmazással vagy az oszlopon szerencsétlenkedni a töltés elindításához, ami sokkal egyszerűbbé teszi a töltést a plug and charge funkciós autókkal. Városi, elővárosi utakon kívül is elektromos autóval közlekedni nem egyszerű, de nem feltétlenül kell vesszőfutássá válnia.