Budapesten, a Kálvin térhez közel található egy különleges épület, ami a 3-as metróval egy időben, a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig épült, és mindig is közlekedéssel kapcsolatos funkciója volt. Kezdetben a BKV Budapesti Forgalomirányító központjának adott helyet, a metró irányítását, és energiaellátását is innen oldották meg, mostanában pedig többek között a BKK Futár, és a Budapest Közút Forgalomtechnikai igazgatósága is itt működik. A hétszintes épület fő funkciója változatlan azóta is, csak időközben a különféle feladatokat ellátók váltottak nevet. Akár többször is.
Mi most az utóbbit látogatjuk meg, hogy legyen valami fogalmunk arról, hány darab lámpás kereszteződés működését felügyelik itt, mik az üzemeltetés legnagyobb kihívásai, de azt is kiderítjük, mennyi idő alatt kell egy meghibásodott jelzőlámpát, csomópontot megjavítani, és mi okozza a rendszerben a legtöbb üzemzavart.
Mit is csinálnak itt?
A Budapest Közút Forgalomtechnikai Igazgatóságának Üzemviteli Főosztálya a főváros forgalomtechnikai eszközeinek üzemeltetéséért felel. Ebbe nem csak a közlekedési lámpák, hanem az intelligens közlekedési rendszerek – ilyen például a változtatható jelzésképű jelzőtábla vagy az autó és infrastruktúra közti kommunikációt végző roadside unit is -, illetve a különféle funkciójú kamerák, forgalomszámláló berendezések is beletartoznak, magyarul minden elektromos árammal működő forgalomtechnikai eszköz.
Budapesten 1143 jelzőlámpás csomópont található – jelzőlámpából ennél értelemszerűen sokkal több van -, ez nagyjából ugyanannyi, mint amennyi az országban a fővároson kívül összesen található. Ennyit kell nap mint nap működtetnie a Budapest Közútnak.
Így nézett ki a hetvenes években a BKV vezérlője egytucatnyi CRT-monitorral
Izzó helyett LED
A kontinentális Európában Budapest volt az első főváros, amely 2006 és 2008 között az összes közúti jelzőlámpában lecserélte a hagyományos izzókat LED-es fényforrásokra. Ez amellett, hogy hatalmas megtakarítást jelentett az energiaszámlán, még a karbantartások költségét is csökkentette. Míg a hagyományos izzók darabja jellemzően 100 wattos volt, de elvétve előfordultak 60 wattosak is, addig már a korai LED-ek is csupán 15 W körüliek voltak, manapság pedig, 5, illetve egyre inkább 1 wattos egy-egy fényforrás. Így nem meglepő, hogy az energiafogyasztás 100-ról 15 százalékra esett vissza. Nem 15 százalékot, hanem 15 százalékra, ami 85 százalék megtakarítást jelent.
A 100 wattos izzók helyett takarékos, hosszabb élettartamú LED-ek kerültek a jelzőlámpákba
Élettartamban a LED-eknek 8-10 évet jósoltak 2006-ban, de most, 2023-ban is vannak még működő darabok az első széria LED-jeiből. A hagyományos az izzókat évente kétszer kellett kicserélni, mivel egy-egy piros vagy zöld izzó kiégés miatt a jelzőlámpa biztonsági okokból sárga-villogó üzemmódba kapcsolt. Ez mind anyagköltségben, mind munkaidőben is jelentős ráfordítást jelentett. Természetesen árban is nagy a különbség, mert amíg az izzó pótlása pár száz forintos tétel, addig a LED-ek cseréje már jelentősebb – de csökkenő – költség, de szerencsére hosszú ideig működnek problémamentesen
Mitől romlik el egy jelzőlámpa?
Ugyan a budapesti forgalomban nem igazán tűnik fel – legfeljebb két és fél óra telhet el egy meghibásodás észlelése és a javítás között -, de napi 20-30 meghibásodást kell kezelni a cégnél. Legtöbbször egy egyszeri törléssel, újraindítással, akár távolról is visszaállítható az eszköz normális működése, de ha mégis a helyszínen kell elhárítani a hibát, akkor a szolgálatban lévő 4-5 brigád egyike siet a helyszínre, akik alvállalkozóként végzik a hibaelhárítást. Annak ellenére, hogy nem jogosultak megkülönböztető jelzés használatára, a két és fél órás szintidőn belül általában sikerül a javítás, ha A kategóriás csomópontról van szó. (Kategóriából háromféle van, A, B és C kategóriába sorolják a különböző csomópontokat.)
A hibaokok között előkelő helyen szerepelnek beázások, kábelszakadások, valamint a rágcsálók, amelyek nem csak a hagyományos réz-, hanem az optikai kábeleket is szívesen megrágják.
A patkányok nemcsak a réz, hanem az optikai kábelt is megrágják
Közlekedési szempontból nagy kockázatot jelentenek a balesetek során kidöntött jelzőlámpák is, amelyek sokszor a földön fekve is tovább működnek, bár a közlekedők a jelzésből semmit nem látnak. Ilyenkor a jelzőlámpa kiesésekor a kereszteződés rendjét szabályzó jelzőtáblák is dőlnek a lámpát tartó oszloppal együtt, így semmiféle információ nem segíti a biztonságos átjutást. A hibaelhárítás mellett vannak terv szerinti leállások is, de ezekről előre értesítik a rendőrséget, akik ilyenkor átveszik a helyszínen a forgalomirányítást a jelzőberendezések karbantartásának idejére.
Ez pedig a mai kamerarendszer információs fala
Kamera kamera hátán
De csak az elektromos fogyasztók egy részét teszik ki a jelzőlámpák, emellett még a kamerák tápellátását is meg kell oldani. Ezekből is van rengeteg, a forgalomfigyelő kamerák – úgy 600 darab – nem túl meglepő módon a forgalmat figyelik, és képi információt szolgáltatnak egy-egy kereszteződés, útszakasz forgalmáról.
Forgalomszámlálóból 30-as nagyságrendű dolgozik az utak mellett, és nem a pontos járműszám meghatározása a feladatuk, hanem tendenciákat figyelnek, mérnek velük. Rendszámfigyelőből úgy 150 darab figyeli a forgalmat, ezeknek az információi a hatóságok felé valódi rendszámokkal mennek tovább, míg a kódolt, az autó azonosításra alkalmatlan adatokból a rendszer az eljutási idők előrejelzéséhez kap információt.
Ezek azok a változtatható képű táblák, amiken a különböző hidakhoz, csomópontokhoz szükséges aktuális utazási időt jelzik ki.
Már bő 14 éve is voltak olyan tájékoztatótáblák, amelyek a várható eljutási időt jelezték az autósnak
Az 1143 csomópont 80 százaléka központilag vezérelhető, amelyeknek irányítása négy alközpontra van szétosztva, egyik a Szabó Ervin téri épületben található, a másik három pedig az Árpád hídi és a Határ úti metróállomáson, illetve a Szerémi úton. Ezekbe a központokba van bekábelezve minden, ami csak lehet, nagyjából 400 kilométernyi alépítmény-hálózat segítségével.
Hiába írunk 2023-at, és hiába vannak remek vezeték nélküli szolgáltatások, a tapasztalat szerint még mindig az a legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb, ahol igazi, lehetőleg optikai vezeték fut a végpontok között és az utolsó csavarig minden az üzemeltető kezelésében van.
Ennek megvan az az előnye is, hogy minden egy kézben fut össze, nincs kiszolgáltatva külsős szolgáltatónak a központ. Emellett persze vannak mobilhálózaton elérhető csomópontok is, ahol a kábelezés nem éri meg, vagy technikailag nem megoldható.
Jól látszik, hogy egy összetettebb csomópont hány jelzőlámpát tartalmaz. Na, ebből van bő 1100 Budapesten
Források
Mint a legtöbb helyen, itt sem áll rendelkezésre korlátlan pénz az ideális működéshez, így gyakran mérlegelni kell, és úgy költeni a rendelkezésre álló forintokat, hogy azokból a legtöbbet lehessen kihozni. Az eszközbeszerzésnél komoly árkülönbség van az otthoni és ipari felhasználású számítástechnikai alkatrészek árai között, illetve az is előfordulhat, hogy hiába lenne olcsóbb darabokból összeállítani egy forgalomtechnikai vezérlőrendszert, az éles körülmények között nem biztos, hogy ugyanúgy működne, mint egy homogén rendszer.
Egy adott márka hardvere a saját szoftverével képes igazán jól működni és az alap építőkövek sem keverhetők büntetlenül. Nem beszélve arról, hogy így a garancia sem érvényes, ami nehezen forintosítható tétel.
A kontinensen elsőként fejezték be Budapesten a jelzőlámpák ledesítését
Jelenleg a 80-as évekbeli központtól a legmodernebbig minden előfordul a rendszerben, és láthatóan azért elműködnek együtt. Nyilván jobb lenne mindenhol a legmodernebbet használni, de persze ez csak álom. Persze a vízió, a cél megvan, hogy hová kellene eljutni, de az üzemeltetés fenntartására is rengeteg pénz kell, és ez sokkal kevésbé látványos esemény, mint egy ünnepélyes átadás. Pedig a meglévő infrastruktúra fenntartása is komoly feladat, ahol a legfontosabb a közlekedés biztonsága.
Érdekel, hogy kik, hol próbálják meg minden ármánykodás ellenére mozgásban tartani a várost, élhetővé tenni a közúti közlekedést, illetve hogyan tervezik meg, állítják be egy kereszteződésben a jelzőlámpák programját? Miért veszélyes csak egy feladatra fókuszálva belenyúlni a teljes rendszerbe – például, mint amilyen a körúti jelzőlámpák villamosbaráttá tétele is volt -, illetve az, hogy mennyivel kell menned, hogy ráülj egy kényelmes zöldhullámra? Cikkünk folytatásában utánajárunk ennek is.
