Valószínűleg nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, a férfi népesség döntő többsége odavan a távirányítós dolgokért. Pláne, ha az lánctalpas, felmegy a falon is, és még a kerti munkát is azonnal játékká varázsolja. Az Energreen bozótirtó zsebtankja pont ilyen játékszer. Naná, hogy kipróbáltuk. Miközben dolgozik, nagyjából annyira bele lehet feledkezni a bambulásába, mint a YouTube csatornák satisfying videónak bambulásába. Csak itt egy zakatoló gép vág rendet a káoszból, miközben megrág, megcsócsál és kiköp mindenféle növényi részeket. Sokat.
Mi ez?
Péter – indián, illetve facebookos nevén Bush Man, a bozótirtó – elfordítja a gép oldalába dugott slusszkulcsot, hátralép, matat még egy keveset a derekára szíjazott, jó kétkilós távirányítón, majd pár másodperc sípolás után életre kel az eddig tréleren utazó lánctalpas, és megfontoltan lekúszik a rámpán. Hatalmas, nemrég még bozóttal, gizgazzal benőtt, elhanyagolt területre érkezik, de már csak eltüntetni a korábban elkezdett munka maradékát. Néhány kupac ág, és pár cserje maradt már csak a placcon, amit meg kell rágnia, de így is látványos a folyamat, ahogy semmivé lesz, ami csak elé kerül. Illetve majdnem semmivé.
Az Energreen – nem tévesztendő össze az Evergreen-nel, ami egy hajótársaság, és a Szuezi-csatorna blokkolásáról híres – szóval az Energreen Robo egy olasz gyártmányú, távirányítású önjáró munkagépcsalád, amin belül hatféle változat kapható. A legkisebb, 23 lóerős eszköztől 100 lóerőig tart a kínálat, így egész pontosan ki lehet választani a célnak pont megfelelő teljesítményű gépet. De a gyártónak nem csak kisebb-nagyobb, távirányítható lánctalpas munkagépe van a portfóliójában, hanem az erdészeti gépektől hómarón, önjáró út- és vasútkarbantartó gépeken át tucatnyi egyéb munkagépet gyártanak, amiket végtelen számú kiegészítővel lehet kombinálni, a napelem-takarító feltéttől a gigászi láncfűrészig.
Ha felpörögnek, nagyjából mindent szétcincálnak ezek a fogak
A Robo család második legkisebb darabja az EVO névre hallgató példány. 40 lóerős, háromhengeres Yanmar-dízelmotor hajtja magát az önjáró gépet is és az elejére csatlakoztatott, hidraulikus hajtású feltétet is. Utóbbit pillanatok alatt, egy mozdulattal lehet rákötni a gép hidraulikarendszerére. Távirányítója akár 150 méteres távolságból is képes kommunikálni a géppel, de ennek nyilván nem sok értelme van, hiszen ilyen távolból már bajosan lehetne precízen vezérelni. Viszont így biztonságos távolságból lehet irányítani a munkát és persze a gépen és a távirányítón is található vészleállító gomb.
Kicsit bonyolultabb, mint egy drón távirányítója
Miért jó, hogy távirányítható és nem lehet ráülni? Sokkal szűkebb, bonyolultabb helyeken is tud így dolgozni a gép, és mondjuk egy 55 fokos emelkedőn – a 100 százalékos meredekség 45 fokot jelent – már nem biztos, hogy komfortos lenne a kabinban ülni. Pláne, hogy oldaldőlésben is 55 fokig stabil a gép, ami félelmetes még kintről nézve is. Meg ücsörögjön egy rázkódó, zajos gépben, akinek muszáj, ha egy masszív távirányítóról minden létező funkciót vezérelni lehet.
Bár 150 méterről is van kapcsolat a gép és kezelője között, mégsem praktikus ilyen messziről dolgozni vele
Spéci kenőrendszere a lehetetlen oldaldőlés mellett is képes a motorolajat keringetni, és külön hűtőrendszere van a hidraulikának és a motornak. Emellett olyan trükköket is tud, hogy képes megfordítani a hűtőventilátor lapátjait, és így a hűtőradiátorban felgyűlt port, növényi maradékokat is ki tudja önmaga takarítani, amivel nő az üzembiztonság és csökken az üzemanyag-fogyasztás. Lánctalpból többféle rendelhető, az alap a 25 centi széles, – ezzel legfeljebb 40 fokos lejtőn lehet dolgozni – de kapható 28 centis, illetve szöges változat is, és van hidraulikusan szélesíthető nyomtávú kivitel is az alapgépből, amellyel oldalanként külön-külön lehet változtatni a lánctalp távolságát a gép testétől.
55 fokos dőlésszögig stabil
Méretéhez képest aránylag nehéz, 1200 kilogramm körüli a gép, és biztos, ami biztos, bukókeretet is szereltek rá, illetve dedikált emelési pontjai is vannak, arra az esetre, ha daruval kell mozgatni. A hidrohajtás kétféle fokozatba kapcsolható, a lassú 0-4, a gyors 0-7 km/órás sebesség közötti tempóhoz jó, és óránként 5-6 liter gázolajat fogyaszt munka közben. Ennyi idő alatt úgy 200-250 négyzetméternyi, sűrűn benőtt területet lehet vele kitakarítani, de a fél, egyméteres bokrokkal gyorsabban végez. Szervizbe 250 munkaóránként kell vinni, akkor a fix olajcsere mellett más-más alkatrészeket néznek át, cserélnek.
Így eszi meg a bozótot a lánctalpas ágrágó:
Mire jó?
Leginkább bozótirtásra. Mármint ebben a konfigurációban, mert számtalan egyéb feladatra alkalmas kiegészítő is kapható az alapgéphez. A gépi bozótirtásnak pedig az a legnagyobb előnye, hogy gyors, nem kell egy rakás munkást – és azok szemetét – kerülgetned napokig, valamint munka után botlasztó, földből pár centire kiálló maradék törzsekre sem kell számítanod, a gép fogai akár a talajszint alá is beharapnak. Ezen felül a kivágott bozót elszállításával sem kell foglalkozni, mert munka közben azt ledarálja a gép és szétszórja a területen.
Viszont bármilyen brutális fogak is szaggatják apró darabokra, ami az útjába kerül, azért ez a gép sem mindenevő, pár fog már odaveszett a 64-ből. Elhagyott ipari területeken praktikus dolog először bejárni a környéket, mert a betondarabok és a földből kiálló vasak, széthagyott hulladék azért okozhat kárt az aprítófejben. Sőt, a kezelőjében is, ezért nem érdemes munka közben a gép elé kerülni, mert bő 20-25 méterre így is képes elrepíteni kisebb nagyobb ágakat, köveket, bármit.
Ennyi marad utána a csalitosból
Mi marad utána?
Ugyan elsőre ijesztőnek tűnhet a gép nyomában maradó letarolt puszta, de ez közel sem annyira vészes, mint amilyennek látszik. Persze sirathatjuk a bozótost, amiben madarak, rágcsálók, tücskök bogarak lakhattak volna még sokáig, de a legtöbb ember nem egy mini őserdőt, elvadult területet, méhlegelőt szeretne látni a telkén, boldogan burjánzó flórával és faunával, hanem valamiféle rendet.
Pár héttel a bozótirtás után minden zöld
A hátramaradt, apróra forgácsolt növényi részek aránylag hamar eltűnnek a frissen kihajtott fű alatt, és miután ezek lassan lebomlanak, visszakerülnek a szent körforgásba. A képen látható zöld terület két hete még pont úgy nézett ki, mint a mostani friss vágás. Úgyhogy a bozótirtás után nem sokkal kezdődhet egy másik, végtelen kaland: a fűnyírás.
Ha érdekelnek még más, a normálisnál több, vagy éppen kevesebb kerekű gépek, járművek, akkor erre tovább:
