A régi idők hírei érdekességként hatnak gyorsan változó világunkban. Hírturkáló rovatunkban évtizedenként tekintünk vissza az adott év aktuális hónapjának eseményeire, és kiválasztjuk az általunk legfontosabbnak vélt információt.
1993 – gázautós forradalom, vagy csak langyos töltögetés?
Törvény teszi lehetővé péntektől a propán-bután gáz használatát az autósoknak – jelentették be sajtótájékoztatójukon pénteken az érintett minisztériumok és vállalkozások képviselői.
Az ipari és a közlekedési tárca vezetői által hozott rendelet részletesen meghatározza a gázüzemű járművek közlekedésének feltételeit. Ennek leglényegesebb része, hogy a személygépkocsiba beépíthető berendezéseket és azok részegységeit – tartályok, nyomáscsökkentő szelepek – gyártani, illetve külföldről behozni csak az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet engedélyével lehet – hangzott el a tájékoztatón.
fotó: Getty Images
A gázautózás előnyeiről a szakemberek elmondták: a gázüzemű gépkocsik kevésbé szennyezik a levegőt mint benzines társaik, így használatukat a közlekedési és az ipari tárcán kívül a környezetvédelmi minisztérium is támogatja.
A gázautózás országos elterjesztése érdekében a közeljövőben pénzügyi alapot kívánnak létrehozni. Az ipari tárca képviselője hangsúlyozta: a gázüzemű autózáshoz szükséges alkatrészek, vagyis a technikai háttér megteremtése remélhetőleg hazai vállalkozóknak is ad munkalehetőséget.
Az Autó-Híd Részvénytársaság képviselője Nagyistók László bejelentette, hogy egyelőre 25 képzett és vizsgával rendelkező szerelő dolgozik a programon. Az oktatás már megkezdődött, és feltehetőleg csökkennek majd a beszerelés költségei is, ha a meglévő négy mellett tovább szaporodik a szakműhelyek száma. Propán-bután gázt tankolni a fővárosban egyelőre csak a Péteri majori és a pénteken megnyitott Ciprus utcai töltőállomásokon lehet, vidéken pedig Pilisvörösváron és Debrecenben avattak fel töltőállomásokat.
Az idő megválaszolta a nagy kérdést, az 1993-ban bevezetett legális gázüzemű autóhasználat nem szorította ki a gázolajjal, benzinnel tankolt autókat, és megmaradt egy érdekes alternatívának, amit kevesen választanak.
2003 – Száguldó koporsók: a moszkvai iránytaxik
Gyors, olcsó és viszonylag kényelmes közlekedés: ez a marsrutka , az orosz iránytaxi, amely – bár a tömegközlekedésnél sokak számára jóval csábítóbb – biztonsági hiányosságai miatt a „guruló koporsó” becenevet viseli.
Kilenc utas halt meg június 9-én, miután az egyik ilyen mikrobusz sofőrje átlépte a záróvonalat, és belerohant egy parkoló kamionba. Két nap múlva egy másik mikrobusz BMW-vel ütközött: a hét
utas és a sofőr a kigyulladt taxiban vesztette életét – írja az AFP moszkvai tudósítója.
Az iránytaxik nagy részét végső kiöregedésükig minden karbantartás és ellenőrzés nélkül használják, s az alapvető biztonsági előírásokat sem tartják be.
Ezek a 60-as években készült Gazel taxik a piacgazdaság kialakulásakor gurultak divatba, a túlterhelt tömegközlekedés alternatívájaként. Ugyanazokat az útvonalakat követik, mint a buszok és trolik, gyakorlatilag ugyanazért az árért (kevesebb, mint fél euró), de gyakrabban járnak, és ott állnak meg, ahol az utasok kérik.
A típusok legcserélődtek, de a szolgáltatás maradt, Moszkvában még mindig üzemelnek az iránytaxik, igaz ez a Ford már újabb, biztonságosabb modell. (fotó: Wikipedia.com)
A Gazelek megoldották a külső kerületek lakóinak közlekedési problémáit, bár abban mindenki egyetért, hogy a sofőrök „úgy hajtanak, mint az őrültek”.
Moszkvában amúgy is az agresszív vezetés járja, a város óriási és túlterhelt, a KRESZ-t nem szokás betartani, s a jogosítványokat gyakran az autóval együtt árulják. A mikrobuszok vezetői 50-100 dollárnak megfelelő alapbért kapnak és a megtett úttól függően naponta akár 25 dollárnyi prémiumot. „Miért csak azoknak lenne joguk áthágni a szabályokat, akik VIP-személyeket szállítanak?” – kérdi egyikük.
Szembetűnő, hogy a marsrutkák a rendőrök különös engedékenységét élvezik. Egy sofőr bevallja: dugóban a záróvonalat is gyakran átlépi. Ráadásul sokan álló utasokat is szállítanak, holott ez szigorúan tilos. Egy korábbi taxisofőr szerint a tulajdonosok gyorsan akarnak hasznot látni, ezért nem zavarja őket sem a sebességtúllépés, sem a piroson áthajtás.
Tavaly (2002-ben) több mint 33 ezren haltak meg az orosz utakon, s ez az utóbbi tíz év legszomorúbb baleseti statisztikája. A rendőrség szerint minden hatodik balesetben szerepelt egy Gazel.
2013 – Megugrott a használt autók iránti kereslet
Megnőtt az érdeklődés a használt autók iránt; tavaly (2012) júniusban alig 13 millió hirdetésletöltést regisztrált Használtautó.hu autós szakportál, az év eleje óta viszont a keresések száma havi 20 millió fölé emelkedett.
Gyorsabban is kelnek el a meghirdetett járművek, a portál adatbázisa szerint a tavalyi 36 helyett átlagosan 24-25 nap alatt sikerül eladni egy személyautót.
A Használtautó.hu csütörtöki közleménye szerint ugyanakkor a meghirdetett járművek száma folyamatosan csökken, a portál százezres hirdetési állományában jelenleg megtalálható mintegy 73 ezer személyautó 8 százalékkal marad el a tavaly májusitól.
Ez a fő oka annak, hogy az euró kedvezőtlen árfolyama ellenére csúcson van a használtautó-import. Idén május végéig már csaknem 25 ezer használt személyautót helyeztek forgalomba, 22 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor.
Az érdeklődők a korábbinál jobban figyelembe veszik a realitásokat, a többség az idősebb autók között keresgél. A legtöbben a 7-11 éves autók hirdetéseit böngészik. Májusban a 2002 és 2006 közötti évjáratok hirdetéseit nézték meg a legtöbben, évjáratonként több mint egymillió letöltést végezve.
Egyre többen keresik ugyanakkor az újszerű használt autókat is. Az újautó-piac mélyrepülése miatt kevés ilyen járművet kínálnak eladásra, az egy hirdetésre jutó kattintások száma messze ebben a korcsoportban a legnagyobb.
