A múlt héten a Vezess hozta le elsőként az Országos Rendőr-főkapitányság állásfoglalását a gyorshajtások bírságolásának változásáról. Akkor a rendőrség azt mondta: „A továbbiakban a sebességtúllépés jogsértés esetén a jogsértést feldolgozó ügykezelő rendszer a mért sebesség alapján állapítja meg a közigazgatási bírság összegét”.
Igyekeztünk átfogóan felvázolni a válaszokat, de így is sokakban sokféle kérdés merült fel a változás nyomán, a Kreszvaltozas.hu-nak pedig sikerült talán a leghitelesebb válaszadót megszólaltatni. Óberling József rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője válaszolt a lap kérdéseire, és megerősítette, hogy május 1-től akár 1 km/órás mért sebességtúllépés is szankcionálható.
A szakember elmondta, hogy a sebességmérőknek soha nem volt „mérési hibahatáruk”, amit így szoktak emlegetni, az a mérésügyi hatóság hitelesítési eljárása során meghatározott egyfajta metrológiai követelmény. Ezt korábban 100 km/órás mérés alatt 3 km/óra, e felett 3%-kal vették figyelembe.
Kifejtette az ezredes, hogy a mérésügyről szóló törvény kimondja, hogy a hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Újabban a sebességmérők hitelesítési jegyzőkönyvében már nem is adják meg a hitelesítési hibahatárt, ami szintén indokolja az alkalmazásának a kivezetését a mérési gyakorlatból.
Óberling József azt is igyekezett elmagyarázni, hogy más eljárás szerint büntetik a kisebb és a nagyobb mértékű gyorshajtást. A nagyobb mértékű a 100 km/órás sebességhatár alatt +15 km/óra vagy annál nagyobb sebességtúllépést jelent, míg 100 km/óra felett +20 km/óra vagy annál nagyobb mértékű extra tempót.
A kisebb gyorshajtásoknál azaz 50 km/órás határ esetén 65 km/óráig, 90 km/órás határnál 105 km/óráig, 130 km/órás sebességhatárnál pedig 150 km/óráig szabálysértési eljárásban bírságolhat a rendőrség. Az ennél nagyobb gyorshajtások esetén viszont közigazgatási eljárásban büntetnek.
Különbség van a szerint is, hogy megállítják-e a rendőrök a gyorshajtót.
Kisebb gyorshajtás, azaz szabálysértés esetén az intézkedő rendőr dönti el, hogy helyszíni bírságot alkalmaz vagy szabálysértési feljelentést tesz, de ha úgy ítéli meg, hogy a figyelmeztetés is kiváltja a járművezetőnél a kellő hatást, akkor ezt is alkalmazhatja.
Amennyiben nagyobb mértékű (a fentebb említett +15, illetve +20 km/óra) gyorshajtásról van szó, az dönti el a további eljárást, hogy az intézkedéskor megállítják-e a járművet. Amennyiben igen, úgy a járművezetővel szemben fognak közigazgatási bírságot alkalmazni, ekkor a vezető büntetőpontot is kap. Viszont, ha a járművet nem állítják meg, akkor az objektív felelősség alapján a jármű üzembentartójának vetnek ki közigazgatási bírságot.
Közigazgatási eljárásban nincs mérlegelési lehetőség, ekkor a jogszabályban meghatározott összegű, a gyorshajtás mértékéhez szabott, 30 000-300 000 forinti közötti bírságot szabják ki.
Az ezredes példákon is bemutatta a változás lényegét, hogy mi történik, ha valakit 52 km/órás sebességgel mérnek be lakott területen az 50 km/órás, megengedett legnagyobb sebességhatár mellett, illetve akkor, ha autópályán a 130 km/órás megengedett sebességnél 151 km/órával autózott az illető.
Május 1-je előtt az 52 km/órás mért értékből levonták 3 km/órát, az így kapott és megállapított 49 km/órás sebesség alapján nem követett el szabálysértést a járművezető, így nem is intézkedtek. Ma viszont a mért sebességen nem változtatnak, ezért a járművezetővel szemben szabálysértés miatt intézkednek.
A 151 km/órás sebesség esetén május 1-je előtt levonták a 3%-ot, így a megállapított sebesség 146,5 km/óra lett. Ez a túllépés, ha nem történt megállítás, korábban nem volt szankcionálható. Ugyanakkor most a 151 km/órás sebességet nem csökkentik 3%-kal, így ez a gyorshajtás már megállítás nélkül is, az objektív felelősség alapján bírságolandó 30 000 forinttal.
