2018 tavaszának egy vasárnap délelőttjén a 40-es évei végén járó Miklós az egyik tiszántúli nagyvárosból szállította haza Honda túramotorján maga mögött barátnőjét, Nórát a közeli kisvárosba, mielőtt ő maga visszaindult volna a németországi munkahelyére. Miklós sem aznap, sem másnap nem indult Németországba, Nóra pedig sosem jutott már haza. Újabb történettel folytatódik a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk.
Jobbról balra, balról jobbra
Az idő szép volt, a forgalom sem túl sűrű a vidéki főúton, ám mégis baj történt, amikor egy egyenes szakaszon Miklós le akart térni a balra eső bekötőútra. A motorral a nagyjából 70 km/órás tempóról 50-re lassított, a kopottas felezővonalhoz húzódott, ám aztán meggondolta magát, az úttest jobb széle felé vette az irányt, hogy nagyobb ívben kanyarodjon.
A nem sokkal mögötte haladó Ford C-Max vezetője, István a motor felezővonalhoz húzódását látva lassított és az úttest jobb széle felé tért, hogy jobbról menjen el a Honda mellett, ez persze nem történt meg, miután pár másodperccel később a motor szintén abba az irányba mozdult. Ez viszont végzetesnek bizonyuló következménnyel járt: a Ford kitakarta a motorkerékpárt a további 15-20 méterrel hátrébb érkező Renault Thalia vezetője elől.
A Renault-t vezető Krisztián a Ford mozgását észlelve az előzés mellett döntött, balra indexelt, majd áthúzódott a szembejövő sávba, kb. 70 km/órás tempóra gyorsított. Nem egész két másodperc telt el, amikor megtörtént a baj: Mikós a motorjával 25-26 km/óra körüli sebességgel megkezdte a tervezett balra kanyarodást, egyenesen a gyorsító Thalia elé fordulva.
Krisztán ugyan 13-15 méter távolságból észrevette a hirtelen eléje kerülő motorkerékpárt, de lassításra, elkerülésre már esélye sem volt, a Renault bal elejével nagyjából 70 km/órával találta el a Honda bal hátulját.
Az ütközés következtében a motoron hátul utazó Nóra – a bukósisak viselése ellenére is – olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette, míg Miklós 8 napon túl gyógyuló medencecsont- és bokatörést szenvedett.
Illusztráció (Getty Images)
Szerinte szabályos volt
Az amúgy hivatásos tehersofőrként és munkagépkezelőként dolgozó férfinak a bíróság előtt kellett felelnie a halálos közúti baleset okozásáért.
Miklós tagadta a bűncselekmény elkövetését, így a bűnösségét is, szerinte ő szabályosan hajtotta végre a balra kanyarodást, mivel a sebességét csökkentve először balra húzódott a felezővonalhoz, ezután vissza jobbra, közben a visszapillantó tükörbe is többször belenézett, hogy meggyőződjön arról, senki nem kezdett előzésbe, majd ismét a felezővonalhoz húzódva kitette az irányjelzőt, ismételten belenézett a visszapillantó tükörbe, s csak ezt követően lépte át a felezővonalat elnyújtott kanyarodást végrehajtva.
Állítása szerint amikor a felezővonalat átlépte, már nem nézett a visszapillantó tükörbe, de azt így is észlelte, hogy a mögötte haladó Ford jobbra húzódott, ám az előzést végrehajtó Renault-t nem látta. Arra nem tudott magyarázatot adni, hogyan nem vette észre a közeledő autót, ha a kanyarodás előtti pillanatban valóban újra a visszapillantóba nézett, ám feltételezte, hogy a Renault hirtelen akart kielőzni a Ford mögül, ezért nem volt teljes terjedelmében a bal oldali forgalmi sávban.
Miklós emellett a vitatta a műszaki szakértői véleményben szereplő rekonstrukciót, a szakvéleményt nem fogadta el, valamint rámutatott, hogy a renault-s Krisztián a nyomozás során ellentmondásos vallomást tett.
Motorosok a balesetekben
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján 2022-ben hazánkban összesen 14 748 személyi sérüléses közúti baleset történt, ezek közül 548-at okoztak motorkerékpárosok. Az említett 14 748 esetben 537-en veszítették életüket, 5040 fő szenvedett súlyos sérülést.
Sokkolta a baleset, de aztán összeállt a történet
A bíróságon természetesen Krisztiánt és a Fordot vezető Istvánt is meghallgatták.
A motorral ütköző Renault vezetője a tárgyaláson elmondta, hogy a baleset következtében kialakult felzaklatott idegállapota miatt nem emlékezett pontosan a történtekre a helyszíni meghallgatásakor, ráadásul további idegességet okozott, hogy a kocsiban vele utazott a 4 éves kisfia is, akit a történtek szintén nagyon megviseltek.
Illusztráció (Getty Images)
Krisztián a baleset körülményeiről a bíróságon úgy nyilatkozott, hogy bár egy korábbi kanyarban még látott egy motorkerékpárt a közvetlenül előtte haladó Fordtól további 30-50 méterre, az egyenes szakaszon, az előzés megkezdése előtt már nem, a Honda hirtelen kanyarodott elé.
Részletesen beszélt saját járműve sebességéről, a követési távolságról, az előtte haladó Ford többszöri fékezéséről, a sávon belüli jobbra-balra történő mozgásáról, a motoros felvetését cáfolva pedig hangsúlyozta, hogy véleménye szerint szabályosan hajtotta végre az előzést, nem hirtelen kivágódva fogott a manőverbe. Elmondta azt is, hogy az ütközés után azonnal vészfékezett, majd visszarántotta a kormányt és a menetiránya szerinti jobb oldali forgalmi sávban állt meg.
Krisztián vitatta a helyszínelési jegyzőkönyvet, azt mondta, az ütközési a járművek beállítása nem az általa elmondottak szerint történt.
Bizonytalanul közlekedett a motoros
A Ford C-Maxot vezető, a balesetben nem részes, így elfogulatlan István a nyomozás során és a bíróság előtt is elmondta, hogy az előtte haladó motoros bizonytalanul közlekedett a kanyar után, először lehúzódott a sáv jobb szélére, majd bement a felezővonalhoz, ezután ismét jobbra lehúzódott, majd hirtelen balra kezdett kanyarodni úgy, hogy nem lehetett látni az irányjelző használatát. István ezt követően már csak a csattanást hallotta, mivel ő jobbról haladt el a motorkerékpáros mellett. Egyértelműen cáfolta tehát Miklós azon védekezését, miszerint szabályosan, a felezővonalhoz húzódva, irányjelzés mellett hajtotta végre a balra kanyarodást az ütközést megelőzően.
Érthetetlen volt a motoros viselkedése -illusztráció (Getty Images)
István sem észlelte viszont a mögötte haladó, majd előzni kezdő Renault-t, ugyanis a bizonytalanul közlekedő motorkerékpárosra koncentrált. Hozzátette azt is, hogy Krisztián zaklatott állapotban volt a baleset után, és a kisgyermeke sírását is hallotta.
A tárgyaláson az igazságügyi műszaki szakértőként kirendelt fenntartotta a nyomozás során készül szakvéleményében leírtakat, melyek – az érintett járművek baleset előtti és balesetkori mozgásmechanizmusa, sebességváltozásai, helyei és helyzetei alapján – a motoros védekezésével szemben a Krisztián és István által elmondottakat erősítették meg.
1 év 3 hónap
A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlott, Miklós – tagadása ellenére – elkövette a bűncselekményt.
A bíróság szerint a motoros a balra kanyarodása során megszegte a KRESZ 31. § (6) bekezdésének rendelkezését, ugyanis csak akkor kezdhette volna meg a kanyarodást, ha irányjelzés mellett az úttest felezővonalához húzódva meggyőződik arról, hogy a járműve előzését mögötte haladó jármű nem kezdte meg.
Miklós figyelmetlenségével közlekedési balesetet okozott, melyben egy személy a helyszínen életét veszítette, ő maga pedig 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségében bűnösnek talált férfi büntetésének kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét és hosszú, kifogástalan közlekedési előéletét, súlyosító körülményt nem talált, így a büntetési tétel alsó határához közeli tartamú, 1 év 3 hónap, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte Miklóst. A végrehajtást 2 év próbaidőre felfüggesztették.
A barátnője halálát okozó motorost 1 év 2 hónapra a közúti közlekedéstől is eltiltották, ahogy az eljárás során felmerült 480 ezer forint bűnügyi költséget is meg kellett fizetnie.
Illusztráció (Getty Images)
„Közlekedési balesetek statisztikájában dobogós helyet foglalnak el a balra kanyarodással kapcsolatban bekövetkezett balesetek. Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy nem húzódnak a felezővonalhoz vagy a képzeletbeli felezővonal mellé és az út közepéről kezdik el a balra kanyarodást. Ez azért is veszélyes, mert a mögöttes forgalom számára nem látható a balra kanyarodási szándék” – magyarázta az ügyben Miklóst képviselő, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám.
„Amíg az előzést végrehajtó gépjármű folyamatosan fokozza a sebességét, addig a balra kanyarodni szándékozó a kanyarodás megkezdéséhez megfelelő sebességre lassít, nyilvánvaló, hogy a kanyarodás megkezdése előtt szükséges még egyszer a mögöttes forgalmat ellenőrizni hiszen, a kanyarodó gépjármű van abban a helyzetben sebességéből adódóan, hogy a kanyarodás megkezdésének elhalasztásával illetőleg adott esetben sebességének csökkentésével vagy megállással is elsőbbséget biztosítson az előzést megkezdő gépjármű részére. Ebben az esetben ez nem így történt, kvázi kifordult a motoros közvetlenül az előzést végrehajtó gépjármű elé” – summázott az ügyvéd.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket bemutató sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.
