A Jövő Mobilitása Szövetség két évvel ezelőtt még 30-40 ezer rollerrel számolt a magyarországi utakon (és járdákon), jelenleg ez a szám 80-100 ezer között van. Ebből mintegy 25 ezer a bérelhető roller, a többi magántulajdonban van. Elengedhetetlen a szabályozásuk. Bár az elmúlt években több ígéret volt erre, most tényleg úgy tűnik, hogy történik is valami. Az más kérdés, hogy az irány jó-e.
A tervezet
„A huszonöt kilométer/óra végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra. Jelenleg Európában így van mindenhol, mi ezt követjük” – emelte ki a tervezet felett bábáskodó Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős államtitkár. A 25 km/óránál alapból gyorsabb e-rollerek azonban segédmotoros kerékpárnak minősülnek.
Egyszerűen bonyolult
A tervezet rögtön felveti bennünk azt az ellenérzést, hogy talán egy látványosan szabálytalan kisebbség miatt lesz kénytelen túlzó korlátozásokat elszenvedni egy normális e-rolleres többség. Hiszen segédmotoros kerékpárral nem lehet járdán közlekedni, kizárólag parkolni. Vagyis ha valaki egy erős rollerrel alkalmanként tényleg csak 10-zel menne szabályosan a járdán, egy ilyen szabály hatálybalépése után ezt már nem teheti, tolhatja szegény a drágább e-rollerét a vígan guruló gyengébbek között. (Az is tény ugyanakkor, hogy az egyre jellemzőbb európai gyakorlat szerint gyakran az összes e-rollert kitiltják a járdákról.)
Az pedig már biztonsági szempontból aggályos, hogy az erősebb e-rolleresek segédmotorként lakott területen belül a kerékpárúton sem mehetnek majd. (Lakott területen kívül viszont igen, ha azt tábla külön nem tiltja.) Mint a segédmotoros kerékpárral, mehetnek viszont a buszsávban, cserébe azonban minden körülmények között kötelező lesz nekik a bukósisak és a jogosítvány. Számukra a megengedett legnagyobb sebesség az úttesten 40 km/óra, ennyivel kell majd gurulniuk az 50-nel haladó járműforgalomban, miközben mellettük a biztonságosabb kerékpársávon vígan tekerhetnek akár ugyanennyivel a bringások…
A kerékpárnak minősítendő, 25 km/óra végsebesség alatti elektromos rollerek mehetnek a kerékpárúton, kerékpársávon. Ha tábla engedi, mehetnek egyirányú utcában a forgalommal szemben is. Járdán viszont kizárólag akkor, ha az úttest „ kerékpár-közlekedésre alkalmatlan”, vagy ha tilos, ilyen esetben „a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni”.
A kerékpár a KRESZ szerint húzhat kerékpár-utánfutót. Akkor ezek szerint a lassabb elektromos roller is? Ennél talán komolyabb aggályokat vet fel az új rendszerben, hogy mivel elvileg mellékutakon (esetleg járdán?) enyhén alkoholos állapotban is lehet kerékpározni 2014 óta, így a tervezet alapján majd a lassabb e-rollerekkel is lehet így haladni. A KRESZ szerint járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Viszont ezt – szintén a KRESZ szerint – a kerékpárosra nem kell alkalmazni, feltéve, ha a vezető a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van.
A harmadik kritikus pont az életkor. Kerékpározásra nem határoz meg alsó korhatárt a KRESZ, kizárólag annyit, hogy 12 éves kor alatt kerékpárral nem mehet fel a gyerek főútvonalra. Leegyszerűsítve: akkor 3 éves gyerek majd csapathat 25 km/h-val e-rollerrel a mellékutcákban?
Európai vegyes megoldások
A hírt először megjelentető Magyar Nemzet szerint az elektromos rollerekre vonatkozó szabályozás illeszkedni fog az uniós nagyvárosokban már életbe lépett megoldásokhoz. Na de melyikekhez? A helyzet az, hogy nemcsak összeurópai szabályozás nincs, de még az országokon belül is előfordulhatnak egyedi szabályozások, a korhatárok gyakran még településenként is eltérőek.
A németországi szabályozás rögtön abban más, mint a magyar tervezet, hogy csak az lehet elektromos roller, mely legfeljebb 20 km/óra sebességgel képes haladni és közúti engedéllyel rendelkezik. Ott a segwayeket is egy kalap alá veszik az e-rollerekkel, ugyanis a kormányrúd léte is kritérium. Ez utóbbinak megfelelően az airwheel, hoverboard, elektromos gördeszka nem került be ebbe a kategóriába.
Az e-rollerek kerékpárutakon, kerékpársávokon közlekedhetnek – ha ezek nincsenek, akkor mehetnek úttestre is. Járdán, gyalogos zónában és az egyirányú utcákban a menetiránnyal szemben alapból tilos az e-rollerek használata. Jogosítvány nem kell, az alsó korhatár 14 év. Bukósisak nem kötelező, de ajánlott.
Németországban ugyanaz az alkoholfogyasztási limit vonatkozik az e-rolleresekre, mint a személyautót vezetőkre, vagyis 0,5 ezrelék a határ. A Semmelweis Egyetem véralkoholszint-kalkulátora szerint ez másfél korsó, azaz 7,5 deci sörrel abszolválható (5 százalék alkoholtartalommal) egy 90 kilós férfi számára. 1,1 ezrelék felett viszont már bűncselekmény autót – és e-rollert – vezetni (3 korsó és egy pohár sör), ugyanakkor már 0,3 ezrelékes véralkoholszinttől is felmerülhet bűncselekmény gyanúja, ha a járművezető az alkoholfogyasztással összefüggő viselkedés jeleit mutatja. Fontos továbbá, hogy a gyengénlátóknak csak 0,3 ezrelék megengedett, a 21 év alatti, valamint próbaidős új vezetők esetében pedig zéró a tolerancia (0,0 ezrelék).
Németországban felelősségbiztosítás is kötelező a villanyrollerekre, amit a felragasztott biztosítási matrica bizonyít – évente 30 euróba kerül. (Egyes biztosítótársaságok lehetőséget kínálnak önkéntes részleges casco biztosítás megkötésére.) A német szabályozás még azt is kiemeli, hogy kizárólag egy ember mehet egy rollerrel. Ha van kerékpáros közlekedési lámpa az úton, akkor az érvényes az elektromos rollerekre is.
Ausztriában 25 km/óra a maximális megengedett sebességük, és nem kell kötelező biztosítás. Svájcban 16 év az alsó korhatár és 20 km/óra a maximum. Franciaországban is kell kötelező biztosítás, és 12 év felett már lehet e-rollerezni. Olaszországban 18 év a korhatár, viszont egyes városokban engedik 16 évtől; akinek van AM kategóriájú jogosítványa, már 14 évesen is e-rollerezhet. Érdekes tiltások vannak az olasz szabályozásban: nem lehet a rolleren ülés, nem mehet olyan utakon, melyeken a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/óra feletti, továbbá csak lakott területeken belül, kerékpárutakon és a kerékpárok számára kijelölt utakon szabad használni.
Európában jellemzően a 0,5 ezrelékes véralkohol-határérték él, kivéve Ausztriát, ahol 0,8. A bukósisak viselése eddig csak Portugáliában, 2022 nyarától pedig Horvátországban kötelező. Az e-rollerekkel a legtöbb országban általában kerékpárutakon lehet közlekedni, járdákon és gyalogos övezetekben csak kivételes esetekben.
Hollandiában – egyelőre – egyáltalán nem engedélyezik az elektromos rollereket. Az Egyesült Királyság is köztes állapotban van még: használatuk közforgalmú területeken általában tilos – kivéve a kormány által meghatározott területeken a bérelt robogók kiválasztott szolgáltatói számára, azok közutakon és kerékpárutakon vezethetők, a járdákon nem. A norvégiai Oslóban éjjel nem lehet e-rollert bérelni a sok baleset miatt, viszont magánrollert lehet használni, a finnországi Helsinkiben pedig éjszaka csak 15 km/h-s sebességgel lehet haladni.
Javaslatok a magyar szabályozáshoz
Javaslatok a magyar szabályozáshozA cikk elején vázolt magyar tervezet már átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, így remélhetően a többi közúti közlekedési jármű-kategóriával alaposan összefésült szabályok lépnek majd életbe a rollerekkel kapcsolatban.
Véleményünk szerint azonban nem kellene őket beerőszakolni más kategóriákba; úgyis lesznek szükségszerű kivételek a rájuk vonatkozó szabályokban.
Szerintünk hasznos lenne nem is alapvetően az elektromos rollerekre megalkotni a szabályozást, hanem inkább teljesítmény- és sebességi alapon az elektromos mikromobilitási eszközökre vonatkozó általános előírásokat kellene alkotni. Egy, a magatartási, felelősségi, biztosítási, azonosítási és bukósisakos-védelmi előírásokat tartalmazó komplex rendszert képzelünk el, különös tekintettel az egyes közlekedési platformokon (járda, kerékpárút, kerékpár számára is nyitott buszsáv, lakott területen kívüli út stb.) megszabott sebességhatárokra és követendő szabályokra, valamint személyi feltételekre, a többi kategóriára vonatkozó szabályrendszerrel egységben.
Persze ez lényegesen komolyabb munkát igényel annál, mint kijelenteni, hogy a gyengébb roller bicikli, az erősebb meg segédmotoros kerékpár.
Az észszerűbb közlekedésért
A cikket az Észszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesülettel közösen készítettük. A civil szervezet a hazai forgalomszervezés szabályozási hibáinak kijavításával foglalkozik. Náluk bejelentheted, ha felesleges közlekedési táblát látsz, vagy ismersz egy veszélyes kereszteződést. A traffix.hu oldalon gyűjtik a javaslatokat.
