1993 – Szia Uno, helló Punto
A kilencvenes években még szárnyalt az olasz autógyártás, a Fiat új kisautójának, a Puntónak komoly karriert terveztek az európai piacon, évi 750 ezres gyártási darabszámmal számoltak 1993-ban.
„A Fiat szeptemberben dobja piacra új modelljét, a Puntót, amely az Unót váltja fel – jelentette az AP az olasz gépkocsigyár szóvívőjét idézve. Az új modellt a Fiat torinói központjában augusztus 30-ikán mutatják be a nagyközönségnek, míg a nemzetközi premierre a szeptember elején tartandó frankfurti autószalonon kerül sor.
A Fiat reméli, hogy a Punto méltó utódja lesz az Unónak, mely a 80-as évek közepén a legsikeresebb szubkompakt autó volt Európában. Az Uno gyártását fokozatosan megszüntetik, hogy helyet csináljanak a Puntónak.
1995-ig három olaszországi gyárban évente összesen 750 ezer darabot terveznek összeszerelni az új modellből.
A Punto az egyik első gyümölcse annak a 27 milliárd dolláros fejlesztési programnak, amelynek keretében a Fiat 1992 és 1996 között 18 új modellt szándékozik piacra dobni. A Puntó 30 különféle változatban lesz kapható, köztük 3- és 5-ajtós verzióban, többféle biztonsági extrával, például légzsákkal vagy blokkolásgátlóval.” – írta akkoriban az MTI.
Akkoriban komoly számban kelt el, és végül három generációt is megélt, de a modern kor, a Fiat állandó válsága végül ezt a modellt is a sírba küldte. 2018-ban eldöntötték, hogy nem lesz folytatás, és a harmadik generáció lesz az utolsó Punto a kínálatban. Az első generációból több mint 3,4 millió példányt gyártottak, a három- és ötajtós változatok mellett kabrió kivitelben is kínálták.
2003 – Ujjlenyomattal indul az autó
Ma már a mindennapjaink része az ujjlenyomattal működő technológia, 2003-ban azonban még feltalálók nagy ötlete volt, ha valami ilyen eljárással működött. Egy belga ötletgazda szerint az autóipar lett volna a legnagyobb felhasználó, de az idő megmutatta, hogy mekkorát tévedett.
„Tavaly ősszel még a brüsszeli találmányi szalonon büszkélkedett vele a több ezernyi agyafúrt ketyere és csodabogár között, ma pedig már kilépett a piacra világra szóló találmányával Joseph Sagnier belga feltaláló, aki új korszakot remél nyitni a gépkocsilopások elleni küzdelemben.
A namuri feltaláló készüléke elvben igen egyszerű: az apró számítógép mikroprocesszora nem engedi megindítani a gépkocsi motorját, amíg a vezető rá nem nyomta ujját a megfelelő helyre, s a
készülék fel nem ismerte benne a legfeljebb 250 betáplálható ujjlenyomat egyikét. A vezetőnek minden beszálláskor és kiszálláskor ,,be kell jelentkeznie,, az ujjlenyomatotfelismerő készülék
leolvasóján.
Ha a készülék ismeretlen lenyomatot kap vagy beszállás után nem jelentkeznek be nála, nem engedi elindítani a motort. Joseph Sagnier szinte minden eshetőségre gondolt, amikor furfangos védőeszközét kifundálta: ha a rablók kiiktatják az áramkörből a felismerő készüléket vagy összetörik, a gépkocsi akkor sem indítható el. Sőt megtéveszteni sem lehet, mondjuk egy ujj
műanyag másolatával vagy akár egy levágott igazi emberi ujjal sem, mert a ketyere a vérkeringést is észleli, csak igazi, élő ujj lenyomatát fogadja el.
A belga mérnök aranyérmet nyert találmányával a párizsi és a brüsszeli találmányi szalonon, sürgősen szabadalmaztatta ötletét, s hamarjában vállalatot is hozott létre a gyártására, mert meggyőződése, hogy aranybányát talált.”
A kor viszont nem igazolta őt, az autózásban nem terjedt el a technika. A mobiltelefonok piacán viszont igen, ma már szinte minden mobil tudja az ujjlenyomatok felismerését, így ezt használhatjuk fizetésnél, applikációkban jelszavak helyet.
2013 – Újabb tíz buszsáv a bringásoknak
A kerékpárosok előnybe hozása nem újkeletű Budapest életében, ilyenre volt már példa tíz éve is, és a folyamat azóta sem állt meg.
Hétfőtől újabb tíz buszsávot használhatnak a kerékpárosok Budapesten egyebek mellett az Alkotás utcában, a Soroksári úton és a Hegyalja úton. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 11 kilométerrel nő a kerékpárosok által is használható buszsáv hossza a fővárosban. Az új helyszínek között szerepel a Vörösvári út, a Soroksári út, a Kőrösi Csoma Sándor út, a Krisztina körút, az Alkotás utca, a Hegyalja út, a Dózsa György út és a Pesti út. Az újonnan kijelölt szakaszokat az úttestre felfestetett sárga kerékpáros piktogram és a besorolás rendjét jelző kék, kerékpáros piktogrammal ellátott tábla jelzi.
A BKK tapasztalatai szerint a már megnyitott buszsávokban a járatok menetideje tartható maradt. Az intézkedést a központ egyebek között azzal indokolta, hogy a kerékpárosoknak biztonságosabb az úttest jobb szélén haladni, mint a buszsávtól balra eső belső sávban, amely így mentesül a kerékpáros forgalomtól, illetve vonzóbbá teszik az adott útvonalat a kerékpárral közlekedők számára. A hosszú, kiemelkedően nagy autóbusz-forgalmú és sok gyorsjáratot befogadó buszsávokban továbbra sem szabad kerékpározni.
A BKK közútkezelői hatáskörben 2012-ben tíz helyszínen jelölt ki közös busz- és kerékpársávot összesen 6,5 kilométer hosszan, ezt az idén tizenöt meglévő buszsáv megnyitásával és egy közös busz- és kerékpársáv létrehozásával folytatja.
