Hosszú évek óta nem volt nemzetközi TechShow a Continentalnál, az a technikahangsúlyos rendezvény, amin a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója megmutatja új fejlesztéseit a szaksajtónak és a céget finanszírozó befektetőknek. 2023-ban viszont újra nemzetközi lett a koronavírus-járvány idején a német piacra korlátozódó TechShow, így a két Magyarországról meghívott újságíró egyikeként ott lehetettem a tesztpályán, ahol kicsit a jövő autóinak technikájába is bepillantást nyerhettünk.
Váctól Makóig, Veszprémtől Nyíregyházáig
Valószínűleg mindannyiunk autójában egynél több alkatrész van, amit a cégcsoport gyártott és arra is jó az esély, hogy ezek az alkatrészek épp a magyarországi üzemek egyikében készültek.
Itthon a vállalat majdnem 8000 embert alkalmaz 12 telephelyén. Köztük van például a szegedi hevedergyár, ahol textilerősítésű szállítószalagok készülnek, a váci üzem, ahonnan többek között hűtőcsöveket és az AdBlue-folyadék fűtött csöveit szállítják a világ autógyáraiba. Makóról gumi, műanyag és fém hűtő-fűtőcsöveket visznek el a kamionok.
Budapesten működik a mesterséges intelligencia-fejlesztési központ és egy elektronikai gyár. A cég Nyíregyházán többek között légrugók gumitömlőjét gyártja, nemcsak közúti járművekhez, de vonatokhoz is. A cégcsoport hazai eleme a veszprémi egység, ahol a járműdinamikai tesztpályán és fejlesztőbázison kívül elektronikai üzem is van, ahol több mint egymilliárd szenzor készült már.
Tehát egy nemcsak globálisan jelentős, de itthon is nagyon fontos konszernről van szó, amelynek fő üzenete az „aszfalttól a felhőkig”. A szlogen jól kifejezi, hogy a beszállító a gumiabroncstól a szoftvercsomagokig szinte mindent is tervez, fejleszt, gyárt a járművekhez, míg a Bosch, a Denso, a Valeo és a többi konkurens nem gyárt gumiabroncsot.
Fékezés, fékfolyadék nélkül
Ennyit a háttérről, nézzük inkább az újdonságok közül a számomra legérdekesebbeket! Nagyon izgalmas fejlesztés a részben vagy teljesen fékfolyadék nélküli, félszáraznak vagy száraznak nevezett fékrendszeré.
Itt nem a fékfolyadékkal továbbított, munkahengerekre ható nyomással lassítható az autó, a súrlódó felületeket villanymotor szorítja egymáshoz. Elektromechanikus aktuátorról van szó, a kiállított dobfék nyergében a villanymotor három áttételen át szorítja a fékbetéteket a fékdobok belsejéhez. A megoldás egyik fő előnye a fékfolyadék elhagyása. A rendkívül maró folyadék így nem tud a környezetbe kerülni, nem kell 2-4 évente cserélni, utána ártalmatlanítani, az elhanyagolt csere miatt elöregedő folyadék nem teheti tönkre a blokkolásgátló hidraulikatömbjét. Az autógyártónak is előnyös, mert nem kell a gyártáskor betölteni, nincs szükség az egész autót behálózó fékcsövekre sem, amit használtan elég drágán és munkaigényesen tudtok kicseréltetni, ha elrozsdásodtak a fékcsövek.
A másik döntő előny a fékerő sokkal finomabb, akár kerekenkénti adagolhatósága. Vészhelyzetben, az ABS vagy az ESP szabályozásakor most is kerekenként eltérő nyomással dolgozhatnak a fékek, de itt a kényelmi sávban is megoldható mindez.
A fékek pontosabb szabályozásával javítható a fékenergia-visszanyerés, a rekuperációs áram-visszatermelés, amiből sejthetitek, hogy elektromos vagy hibrid autókban látjuk majd először, 2028 körül.
Félszáraz és száraz fékrendszerrel csökkenthető a fékporképződés is, ami az új emissziós szabályozásban nagyon fontos a szállópor-szennyezés visszafogásában. A nem ülepedő por összetevői között a gumikopadék és a fékkopadék elsődleges összetevő, ne csak a kipufogógázok részecsketartalmára gondoljatok ilyenkor!
Emiatt is fut közben a könnyűfémötvözet féktárcsák fejlesztése, mert az alu féktárcsákkal sokkal kevesebb a kopadék, nem is rozsdásodnának, jól bírnák a ritka használatot villany- és hibrid autók hátsó kerekénél, csakhogy jóval drágábbak az acélból öntötteknél.
Dobféken kívül tárcsafékből is készülhet folyadékmentes, de csak az úszónyergek elektromos működtetése reális. Egyrészt a rugózatlan tömeget is megdobná a fékműködtetés, mert a folyadékmentes fék a dimenziói alapján nem tud könnyű lenni. Másrészt egy fix féknyereg mindkét oldalról igényelne egy-egy elektromechanikus aktuátort, ami kétszeres költség lenne az úszónyeregnél eleve drágábban gyártható fix féknyereghez. A fix féknyergek gyártásának ártöbblete egészen biztos forrásból származik, a rheinbölleni féknyereggyártó epicentrumban hallottam, ahol egy villámlátogatást tettünk a TechShow után. Itt hosszú évtizedek óta készülnek fékalkatrészek és féknyergek, a cím, a Tevesstrasse 1 is jelzi, hogy ez a telephely még Alfred Teves idejéből származik. Az ő nevét rejtik az Ate-féktárcsák.
2028-2029-től számíthatunk csak hátul vagy elöl és hátul is folyadékmentes fékrendszerű szériaautókra és könnyű haszonjárművekre. Félszáraz fékrendszer esetén a hátsó féket váltja ki az új fejlesztésű fékberendezés, a kiállított megoldás egy dobfék volt, ami pár év múlva érhet el a sorozatgyártásig a Ford Transit kategóriájába tartozó autókon.
Elektronikus, csak impulzust adó fékpedállal kombinálva az új fékrendszer a hatótávot javító hatékonyabb visszatermelésen kívül a villanyautók kényelmét is javítaná. Halk működése nagy előny, ahol egy belső égésű motor zaja nem nyomja el például a nyomást felépítő szivattyú vagy a nyomást elengedő fékszelepek neszét.
Ki is próbálhattam egy mind a négy kerekén szárazra átépített fékrendszerű tesztautót. Az Audi Q2-ből hatalmas ráfordítással épített tesztjárműben feltűnő volt a szinte átment nélkül ütésszerűre növelhető fékerő, ami a szokásos 150 helyett 120 ezredmásodperc alatt felépül. A fékek gyorsabb és pontosabb adagolása stabilabbá is tette az autót az egyik oldalán alig, a másik oldalán erősebben tapadó felületen fékezve.
Mint a rendszert bemutató mérnöktől, Sebastian Müller úrtól megtudtam, az autógyártók preferenciájától függ, hogy oldalanként eltérő tapadású felületen vészfékezve kinek fontosabb a fékút minimalizálása, ami enyhe ellenkormányzást követel a vezetőtől.
Jellemzően ázsiai márkák inkább a hosszabb fékutat választják, mintsem egy erre esetleg képtelen vezetőt kitegyenek annak, hogy maximum egy negyed fordulatig a megcsúszás irányába kormányozzon vészfékezéskor.
Ez nem gumigyár?
Bár a Continental a szoftverfejlesztéstől a féknyergekig az autó minden részterületén jelen van, nagyon sokaknak gumigyárként ismert (esetleg az edzőcipőjük talpáról). A 2023-as TechShow-n a gumis részlegnek is illett valamit mutatnia, így itt villant meg először az UltraContact NXT. Az új nyári gumiabroncs neve nextnek (következő) ejtendő. A szó arra a szériagumik között egyedülállóan nagy, 65 százalékos arányra utal, amennyit az újrafelhasznált vagy megújuló forrásból származó anyagok kitesznek az új gumiabroncsban.
Összetett szerkezetük miatt a gumik újrahasznosítása nagyon problémás, nem hasonlítható össze a fémek vagy a PET-palack reciklálásával. Itt a 65-ből legfeljebb öt százalék a már újrahasznosított alapanyag. Részben visszaforgatott acélszál az övszerkezetben, részben hulladék műanyagpalackokból kinyert, a gumi vázát megerősítő poliészterszál, amikben guminként 9-15 PET-palack hasznosul újra, az abroncs méretétől függően.
32 százalék jut megújuló alapanyagokra, köztük az egyik fő összetevőnek tekinthető kaucsukon kívül a fa- és papíripari maradékanyagokon alapuló, a tapadást javító gyantákra. A gördülési ellenállást csökkentő, a gumiabroncs élettartamát és tapadását is javító szilikát forrása részben rizshéj hamuja.
Maximum 28 százalék lehet a bioalapú és/vagy körforgásos korom és a szintetikus gumi részaránya. A korom a gumik szilárdságát, tartósságát, kopásállóságát javítja, és a színét is meghatározza.
Összesen 19 méretben lesz kapható mostaniaknál jóval kevésbé környezetszennyező gumiabroncs, 16-20” közötti átmérővel. Az UltraContact NXT idén júliustól jelenet meg az európai másodlagos piacokon, tehát a gumiabroncs-kereskedőknél és a gumis műhelyekben. Az abroncscímkén AAA jelöléssel találkoztok, tehát a gördülési ellenállás, a vizes fékezés és a külső zaj értékelése is a legjobb minősítésű az A-tól E-ig terjedő skálán.
Karcsúsodhatnak a villanyautók
Pár méterrel arrébb egy elektromos kisbusz várt nyitott csomagtérajtóval. A cég adatai szerint átlagosan 1622 kilót nyom egy elektromos autó, amivel 284 kilós súlytöbbletet cipel a belső égésű motoros autókkal szemben.
Ezt a pluszt csak apasztani lehet könnyű alkatrészekkel, de érdemes legalább mérsékelni. A Continál a habosítással készülő, súlytakarékos ajtópanelektől a Sennheiserrel közösen kifejlesztett hangszóró nélküli, az autó meglévő üregeit, alkatrészeit rezonanciatestként használó audiorendszeren át a pehelykönnyű padlóborításig temérdek alkatrészből van könnyebb és újabb.
Súlytakarékosabbak az új fejlesztésű vízcsövek is, amelyeket Makón is gyártanak. A villanyautókban a vízcsövek súlyának nagyobb a jelentősége, mint a belső égésű motoros autókban, mert sokkal több kell belőlük. Egy dízel, benzines vagy gázüzemű kocsiban a hűtőradiátor nagyon kevés kivétellel az autó orrában van, a motor mögötte, a kettő között kicsi a távolság.
Egy villanyautóban viszont az első hűtőtől az akkumulátor számos pontjához el kell juttatni a hűtőközeget a modulok minél jobb temperálásához, ami egyenáramú villámtöltés előtt felfűtés is lehet, nem csak a 40 foknál nem magasabb hőmérsékletet biztosító hűtés.
Hosszú vízcsövek kellenek ahhoz is, hogy a farmotoros vagy kétmotoros elektromos autóknál a hátsó hajtómotort is ellássuk hűtőfolyadékkal. A súlycsökkentés egyik útja a kisebb falvastagság, ami azért is tud működni, mert a villanyautókban nem 130, hanem csak 95 fokos hűtőközeget kell kibírnia a csöveknek és a maximális nyomás sem 3-3,5 barra, hanem csak 2,5, inkább 2 barig megy fel – tudtam meg a Volkswagen ID.Buzz csomagterében kiállított csövek kapcsán Kai Gehrmann úrtól.
Mikor jön el az önvezető járművek kora?
Ha valaki ilyen régen van a szakmában, mint mi a Vezessnél, az nemcsak a féllábú Tarzan-aspiránst szúrja ki szinte ösztönösen, hanem jó sok céldátumot olvasott, hallott már az önvezetés korának eljöveteléről az autóipar különböző szereplőitől.
Mostanra annyit tisztult a helyzet, hogy a fejlesztés célterülete a személyautó-közlekedés helyett a távolsági árufuvarozás automatizálása, ezen belül is a logisztikai központok összekötése, nem az áruk terítőfuvarozása.
Először ez is Észak-Amerikában valósulhat meg, amiben a Continental az Aurora nevű szoftvercéggel működik együtt: a német fél az érzékelőket szállítja, az amerikai az önvezetéshez szükséges szoftvert.
Egy autonóm kamionhoz csak a traktor orrán jóval több mint 30 szenzorra van szükség, aminek a kábelezése, a csatlakozók nagyon bonyolultak, hiba esetén nehezen diagnosztizálhatók és eleve annyi hibalehetőséget rejtenek, ami nem fér össze azzal az igénnyel, hogy a sofőrmentes termelőeszközök lehetőleg éjjel-nappal fussanak.
Már az előfejlesztés utáni szakaszban van az az eszköz, amivel ez a rengeteg érzékelő közös házban és egy kábelköteggé leegyszerűsítve szerelhető fel nyerges vontatók fülkéjére. Maga az eszköz hajlított szarvformában keretezi a vezetőfülke tetejét. Sok más elemen kívül két nagyfelbontású kamera és egy lézeres érzékelő van benne a radarérzékelőkön kívül.
Az érzékelők javításához nem kell kiesnie a járműnek a termelésből. A szenzorsimléder egy egységként, csavarok oldásával leszerelhető, a vontató kap egy hibátlant, hogy máris mehessen vissza az interstate-ek és highwayek végtelen hálózatára. A hibakeresés és a javítás a Continental szakembereinek feladata.
2027-től az egyesült államokbeli közúti használat a cél „hub to hub” alapon – tudtam meg a szoftverfejlesztést csoportvezetőként irányító Stefan Hegeman úrtól. Az eszköz az Európában bevált buldogfülkés járművek kabinjára is felszerelhető, a csőrös kamionokhoz hasonló formában.
Európában nem várható 2027-től hasonló rendszer bevezetése, mert itt még kevésbé egyszerű önvezető kamionokat a forgalomba engedni, mint Észak-Amerikában. Az itteni adaptáláshoz az egyik legfontosabb kihívás a német autópályákon adódó sebességkülönbségekre felkészíteni a kamionokat, mert a sebességkorlátozástól mentes szakaszokon 250-300-zal is érkezhetnek autók. Ez csak nagyobb hatótávolságú érzékelőkkel, a teherautó mögött-mellett nagyobb terület érzékelésével megoldható feladat.
Személyautóban viszont, pláne városi környezetben, nagyon messze van a biztonságos önvezetés, amit egy a vezető közbeavatkozása nélkül haladni képes Passat demonstrált. A tesztautó csomagtartóját kilowattos áramfelvételű számítógépek töltötték ki.
A B8-as Passat nagyon óvatosan, szinte lépésben tudott haladni a tesztpályát keretező utakon a gyárudvaron, de azt a javára kell írni, hogy az előbukkanó, a kocsi előtt keresztbe flangáló gyalogosokra is azonnal reagált, biztonságosan lefékezett. Ha a személyautós önvezetés újra a fókuszba kerül, pár év múlva sokkal talán egy sokkal magabiztosabban közlekedő tesztautóval találkozhatunk, ha ismét eljutunk a Continental TechShow-ra.