Budapest útjain, járdáin is egyre gyakoribbak a jelenleg semmilyen létező járműkategóriába sem sorolható, különféle kivitelű, teljesítményű és sebességre képes elektromos mikromobilitási eszközök. Rollerek, elektromos gördeszkák, és Segway-jellegű kerekes dolgok, amikkel szabályozás hiányában mindenki úgy és ott közlekedik, ahogy és ahol éppen jónak látja. Az egyre szaporodó balesetek – amik amúgy a rendőrségi statisztikákban sem szerepelnek közlekedési balesetként, hiszen ezek nem járművek – és a kialakult káosz miatt már évekkel ezelőtt felmerült, hogy szükség lenne a KRESZ módosítására, ami valahogy csak nem akar elkészülni. Igaz, nincs is könnyű dolguk azoknak, akik ezen dolgoznak.
Legutóbbi kérdésünkre, hogy mikor és milyen változásokkal érkezhet az új KRESZ, az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi választ küldte:
„A hazai forgalmi szabályozás kialakítása az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium együttes szakmai előkészítő feladata. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II .5.) KPM-BM együttes rendelet módosításának ügyében az elmúlt időszakban hatósági, közútkezelői, önkormányzati, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történtek egyeztetések. A jogszabály-módosítási javaslat jelenleg is egyeztetés alatt áll, tartalmáról addig nem áll módunkban nyilatkozni, amíg nincs véglegesítve. A jogszabály-módosítási javaslatokat korábban több alkalommal is széles körű szakmai egyeztetésre bocsátottuk, amelynek keretében az autós szakmai szervezetek is bevonásra kerültek.”
Mi lehet a KRESZ-módosításban?
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár a Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030 sajtótájékoztatóján is elmondta, hogy több civil szervezettel is egyeztetve dolgoznak a KRESZ módosításán, ami a mikromobilitási eszközök körüli, jelenleg teljesen szabályozatlan káoszba is rendet vághat.
Ha már a minisztérium megemlítette az autós szervezeteket, megkérdeztük a Magyar Autóklubot is, hogy ők mit tartanak a legfontosabbnak a KRESZ-módosítással kapcsolatban.
A Magyar Autóklub jelenleg a kerékpárosokat érintő változtatások helyett – a Magyar Kerékpárosklub elnöke nemrég már tényként számolt be arról, hogy a jövőben az összes egyirányú utcába behajthatnak majd a kerékpárosok mindkét irányból és a kötelező másfél méteres oldaltávolság KRESZ-be emeléséért is régóta lobbiznak – inkább a mikromobilitási eszközök szabályozását tartja sürgősnek, elengedhetetlennek, és már többször javasolta annak leválasztását a kerékpározást népszerűsítő szabályokról.
Leginkább a széthagyott rollerek ingerlik a városlakókat
„A KRESZ-módosításból fakadó, számos vitát generáló kérdés mellett abban mindenki egyetért, hogy a mikromobilitásra vonatkozó szabályozás szükségessége vitathatatlan és halaszthatatlan. A mikromobilitási eszközök, különösen a nagyvárosokban, megállíthatatlanul terjednek, függetlenül attól, hogy a KRESZ szabályozása szerint nem is léteznek, ami számos baleseti és jogértelmezési, szankcionálási kockázatot hordoz magában.
Javasoljuk, hogy a különféle érdekcsoportok által favorizált javaslatok, amelyek jelentős társadalmi vitát generáltak és generálnak, kerüljenek leválasztásra a mikromobilitás halaszthatatlanná vált szabályrendszerének kialakításáról.
Jelenleg, a szabályozás első szakaszában, foglalkozzon a jogalkotó kizárólag a mikromobilitási eszközökre vonatkozó normák megalkotásával. Ez önmagában komoly kihívás, mert egy olyan normarendszert kell létrehozni, amely egyszerre alkalmas a kerékpáros futárok és a 12 éves rolleres gyerekek magatartásának alakítására és szabályszegés esetén a szankcionálására.
Meggyőződésünk, hogy ez a követelmény, továbbá a kerékpárnak minősülő eszközök számának rohamos emelkedése és a kerékpárosok által okozott balesetek számának forgalmi részarányukat meghaladó növekedése középtávon nem a kerékpárosokat érintő szabályrendszer lazításának irányába hat.
A megfogalmazott kerékpáros közérzetet javító és népszerűsítő változtatások jelenleg, álláspontunk szerint nem időszerűek, mivel várhatóan a teljes kerékpáros szabályrendszer áttekintése válik indokolttá, a kerékpárnak minősülő eszközök körének kiterjesztésére, meghatározására is figyelve.
Most ez szabályos, vagy sem? Szerinted?
Olyan normára van szükség, amely a városi és hivatásos kerékpáros, a hobbikerékpáros, a legkisebb falu legidősebb közlekedője és a 12-14 éves gyerek számára is érthető, betartható, számon kérhető és a mobilitásban részt vevő valamennyi szereplő számára megfelelő közlekedésbiztonsági környezetet teremt” – áll az Autóklub állásfoglalásában.
Végül pár javaslat is szerepel a szöveg végén, az egyikben a kerékpárok és a mikromobilitási eszközök, illetve ezek használói beazonosításához szükséges szabályrendszer és eljárás kimunkálása, továbbá a felelősségbiztosítási rendszer kidolgozása is, és a kötelező bukósisak-használat kérdésének napirendre tűzése is szerepel. Az Autóklub szerint hasonlóan fontos az edukáció és a közlekedési ismeretek oktatása a legkisebbektől elindulva, felmenő rendszerben, végső célként a közlekedésben való részvételre feljogosító vizsga és okmány bevezetéséig.
Európai példák
De nézzük, Európában hogy állnak a rollerekhez, egykerekű izékhez és társaikhoz:
Kezdjük a teljesítménnyel, ebből a szempontból Hollandia a legmegengedőbb, náluk akár 4 kW teljesítményű rollerrel is lehet csapatni, Finnországban 1000 W a limit, Ausztriában 600, Németországban tartósan 500 W teljesítményű eszköz fér bele a kategóriába, de ha a teljesítmény legalább 60 százaléka az egyensúlyozásra fordítódik, akkor 1400 W a határ. (Elképzelésem sincs, ez hogy ellenőrizhető az út mellett.) Olaszországban és az Egyesült Királyságban 500 wattos lehet egy mikromobilitási eszköz, a legszigorúbb Franciaországban viszont legfeljebb 350 wattos.
A sebességkorlát nagyjából mindenhol 20 és 25 km/óra közötti, illetve 6 és 8 km/óra gyalogos övezetekben, már ahol engedélyezik a behajtást. Ausztriában 600 W és 25 km/órás tempó fölött kötelező csak bukósisak – a limit alatti mikromobilitási eszközökön így nem kell hordani sisakot – Svédországban 15, Romániában 16 éves kor alatt kötelező a bukósisak viselése, Bulgáriában és Olaszországban 18 év a határ. De van pár ország, ahol mindenképp szükséges sisakot húzni, ilyen például Dánia, Finnország, Lengyelország és Spanyolország. Ez saját eszköznél nem okoz különösebb gondot, de a csak felpattanok a bérrollerre és megyek vele pár utcányit típusú felhasználást rettentően megnehezíti.
Van, ahol kötelező a bukósisak
Hogy hol lehet ezekkel közlekedni, abban szintén nagy különbségek lehetnek Európán belül, a legtöbb helyen a kerékpársávokba terelik ezeket a járműveket, közúton a biciklisávot használhatják – kivétel Románia, ahol erre a közutat jelölték ki -, abban viszont nagyjából minden ország egyetért, hogy a járdán semmi keresnivalójuk nincs ezeknek a járműveknek, de ha valahol mégis engedélyezik, ott a sebességet a gyalogosok tempójához kell igazítani.
Furcsa szabályok
Jelenleg a kerékpár az egyetlen olyan közlekedési eszköz, amivel ittasan is részt lehet venni a forgalomban. Pontosabban, ha a kerékpáros úgy érzi, képes biztonságosan közlekedni a bringával, akkor ha nem érint főutat, tekerhet ittasan is. Furcsa szabály, hogy az alkoholos befolyásoltság alatt álló egyén maga dönthet arról, hogy képes-e biztonságosan közlekedni – a tapasztalatok szerint az ittasak ilyen állapotban nem csak kerékpározni tudnak prímán saját meglátásuk szerint, hanem hódítani, dalolni, vagy éppen verekedni is – bár a statisztikák ezt nem feltétlenül támasztják alá. De a rendőrség tapasztalata is az, hogy a bringások vagy nem ismerik a legalapvetőbb KRESZ szabályokat sem, vagy csak tesznek rájuk magasról.
Viccesnek tűnik, de nem jó móka ketten állni egy rolleren
Bár valószínűleg kisebb kockázatot a jelent a környezetére az, aki autó helyett kerékpárral próbál hazajutni bódult állapotban, a jóval fürgébb, és ingatagabb elektromos rollerrel ez már nem biztos, hogy így van. Ha ezzel kapnak el ittasan, akár a jogsid is ugorhat, de büntetésre is számíthatsz.
Mi lesz Magyarországon?
Révész Máriusz a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy „A huszonöt kilométer/órás végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra. Jelenleg Európában így van mindenhol, mi ezt követjük”. Az persze még nem világos, hogy a kerékpároknál megengedőbb alkoholfogyasztást is átemelik-e a mikromobilitási eszközök szabályozásába.
Jelenleg elektromos rollereket nem szabad ittas állapotban vezetni, és büntetnek is érte. Az az eszköz, ami 25 km/óránál nagyobb tempóra képes, az viszont már segédmotoros kerékpárnak minősül majd, így csak jogosítvánnyal vezethető és kötelező biztosítást is kell kötni a járműre.
Hogy hol kell, illetve lehet velük közlekedni, az még nem tisztázott, jelenleg teljes a káosz, lehet látni az autók között, az úttesten száguldó egykerekű eszközt, – fék ezeken nincs – motoros gördeszkát, két személlyel a busz mögött száguldó bérrollert, és járdán vágtató elektromos bringást is.
A turisták ennél nagyobb hordákba verődve szoktak két keréken várost nézni
És persze vannak olyan részei a városnak, ahonnan egyszerűen kitiltották ezeket az eszközöket, ilyen többek között az I. és az V. kerület is, de a Parlament közvetlen környéke is tiltott hely, nem csak a rollereseknek, hanem a bicikliseknek is. A hazainál van jóval szigorúbb tiltás is, Párizsból például szívfájdalom nélkül elüldözték a rengeteg balesetet okozó bérelhető rollereket, amiket a helyiek is szinte kivétel nélkül utáltak.
Mi a baj velük?
Az elektromos rollerekkel leginkább az, hogy gyorsak és aki használja ezeket, az hajlamos a közlekedési szabályok részleges, vagy totális ignorálására, repeszt vele járdán, zebrán, buszsávban, hiszen ezzel a cél a gyors, hatékony közlekedés A és B pont között.
A rollerek mellett még van pár mikromobilitási, vagy elektromos, önegyensúlyozó eszköz, ahogy a kitiltásokban szokták meghatározni a Segway-től a Howerboardon át a Megvagy hadnagy-szerű, egykerekű szerkezetekig. A Segway-t aránylag kevesen használnak a városban közlekedésre, leginkább a lusta turistahordák kedvelt járműve, amivel lassan vánszorogva veszik végig a látnivalókat. Ők inkább kikerülnivaló akadályt jelentenek, ritkán zúgnak el nagy sebességgel a gyalogosok között.
Zöld, vagy nem zöld?
Bár Budapest gőzerővel dolgozik azon, hogy autók helyett zöldebb biciklikkel és egyéb mikromobilitási eszközökkel közlekedjenek az emberek a belvárosban, az e rollerek használata közel sem biztos, hogy ezt a célt szolgálja. Jellemzően nem autó helyett, nagy távolságok közti közlekedésre használják ezeket az eszközöket, hanem sokkal inkább néhány kilométeres, rövid utakra, pont a tömegközlekedés, vagy éppen a legzöldebb közlekedési mód, a gyaloglás kiváltására.
Persze nem lennék azok helyébe, akik most a KRESZ módosításon dolgoznak. Legalábbis a mikromobilitásért felelős részlegen, hiszen rengeteg féle felépítésű, műszaki megoldású eszköz használatára alkalmas szabályt kell megalkotniuk. Valószínűleg a teljesítmény és a legnagyobb sebesség mellé olyan egyéb tulajdonságokat is figyelembe kellene venni a szabályozás megalkotásakor, mint a fékezhetőség, vagy a kerékméret. Bár meglehet, hogy pont ezek miatt nem készült még el a módosítás, ami szabályozná ezeknek az eszközöknek a használatát.
Például legyen kötelező a bukósisak? Vagy csak közúton közlekedve kelljen hordani? Kerékpárosnak, rolleresnek egyaránt? Legyen kötelező a rendszám a bérelhető rollerekhez hasonlóan minden mikromobilitási eszközre? Ha csak a bérrollerre kell, akkor miért csak arra? Mi a helyzet a kötelező biztosítással? Lehessen menni ezekkel az eszközökkel járdán is? Esetleg sétatempóban? Vagy menjen mindenki az autók között, kerékmérettől függetlenül? Esetleg bicikliúton? Ezernyi kérdés, amire nehéz jó választ adni. Szerinted mi lenne a legjobb megoldás?
