Évről évre visszatérő probléma az időszakosan nagyobb forgalmú üdülőtelepülések parkolása. Amikor hirtelen sok autó jelenik meg, akkor a helyileg kialakított parkolók már nem bírják a terhelést, az autósok pedig bárhol megállnak már, ha hátul két gyerek üvölt a strand után.
Csakhogy az autók tömeges megjelenése, a nehéz, egyre nagyobb kerékkel szerelt típusok egy esős napon már egy beállással szétvágják a gyepet, tönkreteszik a házak előtti, sok esetben helyi lakosok által kezelt területeket.
Erre jött válaszként a lekerítés, ami történhet sövénnyel, különféle növényekkel, de a leggyorsabb, instant megoldás a kihelyezett terméskövek alkalmazása. Ezek elveszik a parkolók kedvét még a próbálkozástól is, és mivel nehéz tárgyakról van szó, az áthelyezésre sincs esély.
A problémát sokan sokféle módon kezelik, de mihez van joga egy háztulajdonosnak, illetve miért ütheti meg a bokáját? A jogi kérdések tisztázásában dr. Gombolai Éva a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. csoportvezető jogtanácsosa segített válaszaival:
Az ingatlan előtti terület mekkora részét köteles gondozni a tulajdonos?
Erre egyfelől van egy konkrét jogszabály, mely szerint ha speciális rendelkezés mást nem mond, akkor a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Járda hiányában ez az előírás egy méter széles területsávra vonatkozik, ha pedig a járda mellett zöldsáv is van, akkor az úttestig terjedő teljes területet gondozni kell. Itt tehát azt érdemes szem előtt tartani, hogy a járda megléte vagy nemléte fontos kérdés, hiszen ez nagyban befolyásolja a tulajdonos kötelezettségeit.
A sziklákat sötétben nehéz észrevenni, balesetet okozhatnak
Ugyancsak a tulajdonos feladata, hogy a járdaszakasz melletti nyílt árkot és ennek műtárgyait, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területet is tisztán tartsa.
Az ingatlan előtt van olyan terület ahonnan jogos elküldeni a parkoló autókat? Zöldterületre hivatkozva, kapubeálló miatt lehet szólni a közterület felügyeletnek? Lakó-pihenő övezetben munka miatt parkolókat be lehet jelenteni az önkormányzatnál, közterület felügyeletnél?
Az ingatlan előtti területnek lehet egy vagy akár teljes része magánterület, itt értelemszerűen megtiltható a parkolás. Közterület esetén úgy érdemes megközelíteni a kérdést, hogy ahol a KRESZ megengedi a közterületen a megállást és várakozást, ott szabad megállni és várakozni. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosának nincs „bérelt helye” a saját háza előtti közterületen, így amennyiben nincs tiltó tábla, illetve a várakozás KRESZ-ben írt egyéb feltételei is teljesülnek, akkor azt parkolásra más is igénybe veheti.
Van azonban egy sajnos kevéssé ismert KRESZ szabály, miszerint tilos ott várakozni, ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza.
Magyarul ez azt jelenti, hogy hiába közterület, de nem lehet úgy parkolni más háza előtt, hogy azzal a kapubeállót elálljuk, vagy akár részben elfoglaljuk, a ki- és bekanyarodást akadályozzuk. Zöldterületre nem szabad parkolni, ezt önkormányzati rendeletek szabályozzák, ilyen esetben a közterület-felügyelet vagy a rendőrség is bírságolhat, akár bejelentés alapján, akár anélkül.
A betonkapsó virágágyással is régi szokás, de ezek telepítése sem szabályos közterületen (fotó: Getty Images)
Erre a területre elhelyezhet bármit, ültethet fát az ingatlan tulajdonosa?
Erre is vonatkozik, miszerint magánterületre lehet növényt ültetni, persze ennek is vannak korlátai, egyfelől konkrét helyi előírásokat figyelembe kell venni, illetve ezen túlmenően sem lehet a növény szükségtelenül zavaró vagy balesetveszélyes.
Közterületen is lehet engedéllyel lehet növényt ültetni, erre vonatkozóan azonban az önkormányzattól szükséges engedélyt kérni. Érdemes tudni, hogy ezt követően a növény gondozása is az ingatlan tulajdonosának a feladat lesz, és csak engedéllyel lehet kivágni is.
Ami az egyéb tereptárgyakat illeti, közterületre engedély nélkül nem lehet semmilyen műtárgyat elhelyezni, így a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa nem tehet oda önhatalmúlag köveket, bólyákat. Minden ilyen a közterület engedély nélküli használatának minősül, aminek következményei lehetnek. Jellemzően első körben felszólításra számíthatunk, de könnyen bírság lehet az esetből.
Ha az engedély nélkül kihelyezett „dekoráció” a sok esetben parkolásgátlóként alkalmazott terméskövek balesetet okoznak, akkor számíthat a tulajdonos bármilyen szankcióra, büntetésre?
Ennek rendkívül súlyos következményei is lehetnek, hiszen a sötétben könnyen balesetet okoz egy ilyen kő, illetve bármilyen más tárgy is. Úgy gondolom, hogy ennek az a kockázata, amit jellemzően nem gondolnak át, pedig sajnos lehet súlyos, akár halálos kimenetelű következménye az ilyen eseteknek.
Természetesen nem csak az ember életben, egészségben, hanem még gyakrabban a járművekben keletkezik kár, melynek megtérítésére kötelezhető az, aki az adott tárgyait engedély nélkül kihelyezte. Nem véletlen, hogy a forgalmat befolyásoló műtárgyaknak szabványoknak kell megfelelnie, hiszen fontos az élet-és vagyonbiztonság szem előtt tartása.
A saját parkolást tiltó táblák elrettentésként hathatnak a belátással bíró autósokra, de jogi hatásuk nincs (fotó: Getty Images)
Ha tarthatatlan a helyzet, akkor mi a lakosok lehetősége? Lehet kérni az útszakaszon „megállni tilos” táblák kihelyezését?
Igen, egyfelől a közútkezelő részére lehet jelezni táblakihelyezésre vonatkozó igényt. Ez az adott út jellemzőitől függően – balesetveszély esetén – indokolt lehet. Mivel egy adott útszakasz forgalmi jellemzői változhatnak az idő során, érdemes rendszerszinten átgondolni a kérdést.
Sok minden befolyásolhatja a parkolási szokásokat, így érdemes ellenőrizni, hogy van-e olyan forgalmas üzlet a környéken, aminek ez köszönhető. A parkolási díjfizető zónák kitolása mutatja sok esetben, hogy a parkoló autókat a lakosság igyekszik a díjmentes területek felé vinni, az elmúlt években a járművek számának a növekedése, az ehhez nem igazodó településszerkezetek egészen egyéni szinten érzékelhetővé teszik a parkolási problémákat.
A várakozási helyek (övezetek) kijelölése, a várakozás időtartamának és a díjának meghatározása önkormányzati rendeletben szabályozható. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a tulajdonában lévő területen belül mely övezetben és időszakban s milyen közúti járművekre vonatkozólag létesít fizetési kötelezettséggel járó parkolóhelyet.
Ha tényleg tarthatatlan a helyzet, akkor sziklák megmozgatása helyett az önkormányzatnál kell kopogni, ha elég lakó elég hangos, akkor lépni fognak az ügyben
Összességében tehát elmondható, hogy a jogszabályok alapján minden esetben el lehet dönteni, hogy egy adott megállás, várakozás szabályos-e. Tulajdonosként érdeklődjünk a helyi önkormányzat előírásairól is, sok meglepetés érhet bennünket a saját házunk előtti közterület használatára vonatkozóan.
Fontos annak megértése, hogy jelenleg a parkolási, várakozási kérdések részben egyedi renitens magatartási problémákra vezethetőek vissza, értem ezalatt, hogy vannak, akiknek bár lenne kényelmesen lehetősége szabályos parkolásra, kényelmesebb a szabálytalan. Másfelől – különösen várososokban – több tényezőre visszavezethetően (sok jármű, felesleges járműhasználat, nem megfelelő parkolók kialakítása, elégtelen hely) rendszerszinten szükséges a problémát megközelíteni, és a megoldás komplex intézkedéseket igényel.
A hatóság nem nézi tétlenül az ilyen eseteket a gyakorlatban
Arról nincs információ, hogy hány ilyen közterület van elkerítve, de az biztos, hogy az elmúlt években már több településen voltak szankciók ilyen jellegű ügyekben.
„Ellenőrzéseket indított a házak elé pakolt parkolásgátló hatalmas kődarabok, illetve egyéb tárgyak miatt a szentendrei Hatósági Iroda” – írta korábban a szentendre.hu A helyi hírportál szerint díszes akadályok, kaspók, farönkök, rudak jelentek meg, amiért a már említett engedély nélküli közterület-használat vagy engedélytől eltérő közterület-használat miatt legalább 20 ezer forintot kell közterület-használati díjként megfizetni minden olyan nap után, amikor az engedély nélküli közterület-használat bizonyítható.
Első körben természetesen ebben az ügyben is a felszólítás történt meg először a tárgyak eltávolítására.
Ez az eset mutatja, miért kell komolyan venni a sziklás kerítés veszélyeit, történt már baleset ilyen okból. (fotó: police.hu)
2020-ban egy esős őszi napon azonban komolyabb következményei lettek a terméskövekkel történő területfoglalásnak. Salgótarjánban az Ügyészség.hu által közzétett adatok szerint a vádlott megelégelte, hogy rendszeresen idegenek parkolnak a háza elé, ezért az úttestre sorban öt nagyobb méretű terméskövet helyezett el akadályként.
Az októberi szakadó esőtől korlátozott éjszakai látási körülmények közt haladt erre egy salgótarjáni férfi az általa vezetett személygépkocsival, és mivel szemből egy autóbusz érkezett, szorosan az út széléhez kormányozta a járművét, ami így az egyik terméskőnek ütközött.
fotó: Police.hu
A balesetben a gépkocsi jobb első kereke tönkrement, és bár személyi sérülés nem következett be, de a vádlott azzal, hogy az úttesten akadályt létesített, mások életét, testi épségét, ezáltal a közlekedés biztonságát veszélyeztette.
A Balassagyarmati Járási Ügyészség vádiratában a vádlottal szemben – aki cselekményét megbánta és az okozott kárt a sértettnek maradéktalanul megtérítette – pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
