Valószínűleg sokan olvastatok, halottatok az Árpád hídon elhunyt kerékpárosról, akit a szalagkorlát sem tudott megvédeni, amikor egy férfi nagy sebességnél elvesztette uralmát autója felett, a korlátot áttörve halálra gázolta őt és összeütközött egy E46-os BMW 3-as kupéval. A vétlen áldozat csupán 26 évet élt, gázolója egy gyárilag 612 lóerős sportlimuzint vezetett, az eddigi hírek alapján akár 130-150-nel.
Mivel ebben az esetben még vizsgálat zajlik, mi az Árpád hídi baleset kapcsán, de a konkrét ügytől és eljárástól függetlenül tekintjük át a hasonló ügyekben várható lépéseket és a lehetséges büntetési tételeket. A Vezess olvasóinak dr. Janklovics Ádám világította meg az ügy jogi hátterét a Janklovics & Partners ügyvédi irodától.
Gondatlanság esetén enyhébb az ítélet
Közúti balesetek vizsgálatakor azt is tisztázni kell az eljárásban, hogy a baleset gondatlanságból történt-e vagy közúti veszélyeztetésről lehet szó? Gondatlanság például, ha valaki nem veszi észre a stoptáblát és emiatt ütközik valakivel, aki a baleset során 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved. Közúti veszélyeztetésnek minősül a szándékos szabályszegés, mondjuk a büntetőfékezés, mert ott szándékosan, leckéztetési célból fékez erősen az illető – mond példát a két helyzetre szakértőnk.
Tuning nélkül is elég 3,4 mp 100-ig
Míg a balesetben összetört BMW pontos típusáról nincs információnk, csak tippelni merjük, hogy az E46-os 3-as kupé egy 330i lehetett, a vétkes sofőr autója jól kivehetőn a W213 kódjelű Mercedes-Benz E-osztály sportváltozata. Az ötödik generációs Mercedes E-osztály csúcsmodellje, az E 63 AMG S a valaha volt legvadabb és legfeszesebb E-limuzin. Bestiálisan erős és gyors autó, nem véletlen, hogy a sajtóbemutatóján versenypályát biztosított a Mercedes-Benz a kollégáknak, hogy eszükbe se jusson közúton levenni a szájkosarat a fenevadról.
Az E 63 AMG alapkivitelben, S nélkül 571 lóerős 750 Nm nyomatékú motort kap, a 3982 köbcentis, dupla turbós, közvetlen befecskendezéses motor nyolchengeres. A karosszéria, a futómű és a padlólemez több helyen erősítést kapott, ezzel javítottak a csavarodási szilárdságon, 250 km/óránál szabályozta le a gyártó a korábbi E-osztály csúcsmodelljét, de a pluszpénzért megvásárolható Driver’s Package kitolja ezt a határt 300 km/óráig. A E 63 S 3,4 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100 km/órás sebességet.
571 lóerős a „sima” E 63 AMG, az S jelölésű 612 lóerős, 850 Nm-rel
Elöl 390 x 28 mm-es kompozit, hűtött, lyuggatott féktárcsákat szorítanak a hatdugattyús nyergek. Hátulra 360 x 24-es tárcsákat szereltek, egydugattyús nyereggel. A balesetben érintett szedán teljesítménynövelésen eshetett át, erről árulkodó bejegyzések találhatók az interneten. A gyárilag 612 lóerős csúcsteljesítmény 713 lóerőre nőhetett a tuning nélkül is pokolian erős limuzinban. A 612 lóerős E 63 AMGs vezetéséről itt olvashattok egy ihletett írást a Vezessen.
Közúti veszélyeztetéssel okozott halálos balesetnél a törvény 5–10 év közötti szabadságvesztéssel bünteti az elkövetőt. Szinte biztos, hogy az illető letöltendő börtönt kap. (A fogház a legkevésbé szigorú végrehajtási fokozat, a fegyház a legkeményebb, a börtön közöttük van.) Ha a gyorshajtás szándékos ugyan, de az áldozat nem az úton, hanem az attól fizikailag elválasztott járdán halad a kerékpársávon és a vétkes a jármű feletti uralma elvesztése után üti el, maga a gázolás vélhetően nem lehetett szándékos, és baleset történt.
Halálra gázolta a kerékpárost és összetört egy E46-os 3-as kupét a Mercedes vezetője. Mindkét gépjárművezető kórházba került. Kép: MTI
Ha tehát a vezető szándéka a sebességtúllépésre kiterjedt ugyan, de a halálos gázolásra nem, akkor az okozott sérülés az illető gondatlanságából fakadt. Ha a gázolás lett volna a célja, akkor emberölésről volna szó – tájékoztatta a Vezesst dr. Janklovics Ádám. „Volt olyan esetem, amikor a tettes nekitolatott haragosának, átment rajta és az illető meghalt. Itt emberölésről volt szó, mert tudnia kell, hogy a vezető a gépjárművel olyan súlyosan sérülést okozhat az áldozatnak, amiben a halál lehetősége is benne van” – hangsúlyozza a különbséget.
1–5 év felfüggesztve vagy 5–10 év letöltendő
Ha az Árpád hídi baleset körülményeit tisztázó vizsgálat arra az eredményre jut, hogy a baleset gondatlanságból történt, akkor a büntetőjogász a budapesti bírósági gyakorlat alapján 1–5 évig terjedő szabadságvesztés kiszabására számít. Ez a büntetési tétel.
Nem a gázolótól, hanem az illető felelősségbiztosítójától követelhetnek kártérítést az áldozat hozzátartozói. Fotó: MTI
Ha a vétkesnek közlekedési körben nincs korábbi szabálysértése, nincs súlyos kihágása, akkor felfüggesztett szabadságvesztés és hosszabb tartamú, de nem feltétlenül örökre szóló járművezetéstől való eltiltás lehet az ítélet hasonló esetekben. Tegyük ismét egyértelművé, hogy nem a konkrét ügyről és ítéletről van szó, hanem tárgyalótermi tapasztalatokról.
Minden halálos baleset után a nyomozás során pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie a vezetőnek. Szakértői vizsgálatnak kell megállapítania, hogy az elkövető alkalmas-e közúti közlekedésben való részvételre, mentális és fizikai képességei alapján alkalmas-e autóvezetésre.
Ha beigazolódik, amit több lap egy szakértő becslésére hivatkozva írt, miszerint az autó 130-150 km/órás sebességgel száguldott, az mindenképp súlyosbító körülmény. Ez a sebesség az Árpád hídra megengedett 70 km/óra kétszerese.
Dr. Janklovics Ádám nagyjából 10-14 hónap múlva számít vádemelésre az ügyben. Kép: MTI
Egy év is eltelhet a vádemelésig
Dr. Janklovics Ádám ebben az ügyben nagyjából 10-14 hónap múlva számít vádemelésre. A büntetőjogász szerint a következő körülbelül egy évben számos szakértő segíti az ügy tisztázását, az eljárásban alapos boncolásra, orvosszakértő és műszaki szakértő kirendelésére számít.
Ezen az időszakon belül a gyanúsítottnak elveszik a vezetői engedélyét, de szabadlábon védekezve élheti az életét, ha a bíróság nem dönt másként. A nyomozó hatóság az első gyanúsítotti kihallgatáskor közli vele a gyanúsítást és azt is, hogy a nyomozó hatóság álláspontja szerint mi történt és ez milyen bűncselekménynek felel meg. A halálos balesetek rekonstruálásához a szakértők jelentései, a tanúvallomások és a köztéri kamerák felvételei is hozzájárulhatnak.
Ha a vétkesnek közlekedési körben nincs korábbról súlyos kihágása, akkor felfüggesztett szabadságvesztés és hosszabb tartamú, de nem feltétlenül örökre szóló járművezetéstől való eltiltás lehet az ítélet. Fotó: MTI
Hasonló esetekben az áldozat hozzátartozói nem közvetlenül a halálos gázolótól, hanem az illető felelősségbiztosítójától követelhetnek kártérítést. Amennyiben a károkozó kötelezője rendezetlen, akkor a biztosítók szövetsége, a MaBiSz áll helyt.
