„Idén még 200 ember fog meghalni Magyarország útjain!” – minden szépítés nélkül, kérdőjel helyett felkiáltójellel a mondat végén írta ezt az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) nemrég kiadott közleményében.
„Az elmúlt időszakban fiatalok, idősek, gyermekek holtteste mellett kellett a rendőröknek helyszínelniük szinte minden egyes nap. Nem egyszerű feladat ez. Felfoghatatlan és elfogadhatatlan, amikor egy 7 éves gyermek 10 másodperc alatt szülők nélkül marad, vagy egy édesanya veszíti el a férjét és a gyermekét” – írja a rendőrség, világossá téve, hogy nem csak az Árpád hídi kerékpáros tragédiája miatt van baj. Mindennaposak az elkerülhető halálesetek Magyarország útjain.
Évek óta nem haltak meg ilyen sokan
Összesen 211-en vesztették életüket közlekedési balesetben 2023 első hat hónapjában, ami átlagot nézve havonta 35 emberélet, ennél a statisztikánál azonban mindig hosszabb időtávot érdemes nézni összehasonlításképpen. Sajnos nem csak a tavalyihoz képest elszomorítóan magas a 211 tragédia, évek óta nem volt ilyen rossz a helyzet, amint alábbi – tíz esztendő adatait tartalmazó – táblázatunk is mutatja.
Év / 1–6. hónap | Közlekedési balesetben meghaltak száma |
2023 | 211 |
2022 | 197 |
2021 | 189 |
2020 | 156 |
2019 | 214 |
2018 | 259 |
2017 | 245 |
2016 | 251 |
2015 | 264 |
2014 | 254 |
Hamarosan megjelenik a Vezessen egy hosszú és részletes interjú Óberling Józseffel, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetőjével, aki egymás után sorolja, hogy mi mindent tettek az egyenruhások csak az elmúlt egy évben az utak biztonságáért. Ezek közül az egyik nagy port felvert változás a sebességméréseiknél az eddig alkalmazott toleranciaérték elhagyása május 1-től.
Érdekes megnézni, hogy ez a hatalmas nyilvánosságot kapott, hetekig a csapból is folyó változás milyen hatással volt a halálos balesetek alakulására. Úgy tűnik, semennyire. Miközben 2023 első öt hónapjában 156-an haltak meg az útjainkon, a hatodikban, csak júniusban 55-en.
Még inkább elgondolkodtató megnézni annak a május hónapnak a statisztikáját, amelyben minden autós azt olvasta az újságokban, hallotta a rádiókban, nézte a tévékben és látta az összes közösségi felületen: ne lépd át a sebességhatárokat, mert mostantól könnyebben beleszaladhatsz egy bírságba! Májusban 33-an haltak meg, tehát majdnem pont a havi átlagot hozta ez a hónap, aztán mikor már senki nem foglalkozott a gyorshajtással, jött a drámai június.
Nagyobb merítésű statisztika a személysérüléses baleseteké, itt tavalyhoz képest jobb a helyzet a 6383 esettel, ám két, három évvel ezelőtthöz viszonyítva rosszabb. Az előző évtized számaihoz képest szerencsére látványosnak mondható a javulás, de a legfontosabb az egyenletes csökkenés lenne, ez sajnos egyáltalán nem látható a hazai adatoknál.
Év / 1–6. hónap | Személysérüléses balesetek száma |
2023 | 6383 |
2022 | 6845 |
2021 | 6210 |
2020 | 6025 |
2019 | 7504 |
2018 | 7765 |
2017 | 7224 |
2016 | 7507 |
2015 | 7328 |
2014 | 7221 |
A balesetek okai
A rendőrség legfrissebb statisztikája szerint továbbra is a gyorshajtás a közlekedési balesetek legfőbb kiváltó oka, az év első hat hónapjában 27 százalékban a relatív és az abszolút gyorshajtás közül valamelyik okozott személysérüléssel járó tragédiát.
2023-ban is második az elsőbbségi jog negligálása, csaknem ugyanennyivel, 26 százalékkal, míg a kanyarodási szabályok megszegése a harmadik 15 százalékkal. Érdemes megnézni évtizedes viszonylatban is, hogyan alakult a hazai közlekedési baleseteknél mindig is a legfőbb kiváltó okoknak számító szabálytalanságok százalékos aránya. Az alábbiak is mind első féléves adatok.
Év / 1–6. hónap | Gyorshajtás (százalék) | Elsőbbségadási szabályok megszegése (százalék) |
Kanyarodási szabályok megszegése (százalék) |
2023 | 27 | 26 | 15 |
2022 | 28 | 26 | 16 |
2021 | 32 | 26 | 16 |
2020 | 36 | 24 | 15 |
2019 | 32 | 25 | 16 |
2018 | 32 | 26 | 17 |
2017 | 30 | 26 | 17 |
2016 | 30 | 25 | 17 |
2015 | 30 | 26 | 17 |
2014 | 28 | 26 | 16 |
2014 és 2018 között három éven át csaknem mozdulatlanok maradtak a statisztikák, majd az időszak végén felfelé indult a gyorshajtások aránya, hogy aztán a koronavírus berobbanásakor a közutak járműforgalmának a csökkenését egyesek száguldozásra használják.
Összességében azt látjuk, hogy a vizsgált tíz esztendőben az első, 2014-es félév számai állnak a legközelebb 2023 első félévi statisztikáihoz. A többinél alacsonyabb az idei 27 százalék a gyorshajtások mellett, csak hát majdnem pont ugyanennyi volt egy évtizede is.
Ami jó hírnek tűnik, legalábbis első ránézésre
Az év első öt hónapjában mindössze 7,4 százalék volt a közlekedési balesetek között az ittas járművezetők által okozottak aránya. Ennyire alacsony – amióta a Vezess figyeli a statisztikákat – még sosem volt. A tavalyi hasonló időszakban 8,5 százalék volt az arány, a mögöttünk álló évtizedben jellemzően 10 százalék körüli.
Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy a többi balesetnél józan sofőrök ültek a volán mögött. „Ha az év első felének számait vesszük alapul, még kétszáz potenciális áldozat közlekedik közöttünk. Ne Ön legyen a következő!” – ezzel zárul a rendőrség cikkünk elején idézet közleménye, a közlekedőkön múlik, hogyan alakul a második félév.
Ha azt gondolod, hogy az Árpád hídon történt halálos baleset változtatott a közúti versenyzők hozzáállásán, akkor el kell keserítenünk. Elmentünk a rendőrökkel razziázni: