„Elavult a KRESZ. A 70-es években írták, amikor Zsigulik és IFA-k gurultak az úton, ma viszont dinamikus villanyautók, e-rollerek és e-kerékpárok, motorral hajtott gördeszkák és elektromos egykerekűek cikáznak az utakon és a járdákon” – kezdi válaszát Janklovics Ádám, közlekedési esetekre szakosodott ügyvéd.
Nemigen létezik olyan balesetes sztori, amellyel még ne találkozott volna az irodája, ezért a kincset érő gyakorlati tapasztalataira hagyatkozva vele vesszük végig a különféle ötleteket. Ezek lehetséges jogszabály-módosításként jöttek elő az Árpád hídon történt tragédia után a gyorshajtók minden korábbinál határozottabb megrendszabályozására.
„Át kell dolgozni a KRESZ-t, ami alatt nem azt értem, hogy változzon a jobbkéz-szabály, hanem azt, hogy a jelenlegi közlekedési valósághoz, a mostani járműállományhoz kell igazítani. A jelenleg útjainkon közlekedő járművek teljesítménye a sokszorosa a KRESZ megíráskori valóságának, ebből következően a dinamikájuk és a sebességük is egészen más szint. Ráadásul a számuk is többszöröse.” Mi tesszük hozzá: a mai 4,1 milliós személyautó-állománynak még az egytizede sem létezett idehaza a 70-es évek közepén.
Janklovics szerint a kulcsa a reformnak, hogy „előremutatónak” kell lenni a modernizált KRESZ-nek, amellyel kapcsolatban „borzasztóan le van maradva a jogalkotó ahhoz a társadalmi és közlekedési valósághoz képest, amiben élünk”. Gyorsan mond is erre friss, nagyon is aktuális példát. „Egy ismerősöm gyermekét elütötte egy rolleres (saját roller volt rendszám nélkül), majd egy ’bocs, sietek’ mondatocska odavetése után továbbhajtott. Nincs biztosító, nincs bűnös, nincs felelősségre vonás, miközben több csontja eltörött a sértettnek. Ha autós a vétkes, kérdés nélkül beazonosítható, nyilvánvalóan súlyos árat fizet a szabálytalanságért. A rolleres meg csak elsuhant.”
A mostani össznépi ötletelés – amibe beszállt a politika is – elindítója nem rollerrel gázolt, mégis rendért kiált a társadalom, vegyük most végig a javaslatokat. Nézzük meg, melyiket tartaná hasznosnak az ügyvéd, és melyiket balgaságnak.
1, A pontrendszer felülvizsgálata
Talán a leggyakrabban felmerülő és viszonylag könnyen megvalósítható javaslat. Általában két tipp kíséri: egyrészt több büntetőpont kiszórása egyes szabálytalanságokért, másrészt alacsonyabb ponthatárnál következzen be a jogosítvány bevonása.
„Van létjogosultsága a pontrendszer módosításának. Ezzel együtt azonban a még 2008-as közigazgatási bírságolási rendszert is korrigálni kellene, másrészt nagyon fontos a számon kérhetőség. Ha nincs, aki kiossza a büntetőpontokat, vagy egészen minimális aránya kap csak a szabálytalankodóknak, akkor keveset ér a változtatás.”
Sokakat felháborított (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
2, A bírságösszegek megemelése
Többen hallottunk már olyan tehetős járműtulajdonosokról, akiknek fix összeg van félretéve havonta a rendszerszintű gyorshajtásaik bírságaira. Mert ők így élnek. Őket nyilván nem fogja meg az sem, ha duplájára emelnék a bírságokat, amelyek minimális emeléséről már terjednek a hírek. Janklovics szerint részben a bírságösszegek megemelésére gondolt az előbb említett korrigálásnál, azonban óvatosan bánna a drámai emeléssel. Ezt már társadalmi kérdésnek gondolja, ezért nem támogatja a duplázást sem.
„A mai magyar valóságban ez azzal járna, hogy a szegényebbek nem tudnák kifizetni, és jönne a végrehajtás, az autó lefoglalása, később meg a ház elárverezése. Vidéken sok a szegény ember – ne kezdjenek ki, mert máshol is – akiknek súlyos hatással lenne az életére, a családjára, ha drámai módon megemelkednének a bírságok.”
Megállítás, bírságolás (Fotó: police.hu)
3, A sebességkorlátok csökkentése
„Ez az ötlet nem járható út, hiszen ellenőrzés sem nagyon van” – mondja az ügyvéd, amivel visszakanyarodik a számon kérhetőséghez. Városban sem támogatja az egyre több önkormányzati vezető által emlegetett 30-as sebességkorlátozások minél szélesebb körű elterjesztését. „Elég jól kitalált szám az 50-es sebességkorlátozás városban, nem a 30-as táblák állítják meg az éjszakai száguldozókat.”
4, A jogosítványszerzés szigorítása
A közlekedési miniszter állt elő vele, de nem ő az egyetlen, aki szerint sokat segíthetne egy ilyen lépés. Janklovics nem tartozik közéjük. „A közlekedési baleset okozásával megvádolt ügyfeleim jelentős részét két nagy csoportra lehet osztani. Egyrészt fiatalokra, de fontos, hogy egyáltalán nem a friss jogosítványosokra, ők ugyanis figyelnek és koncentrálnak vezetés közben. Jellemzően nem a friss jogosítványosok száguldoznak, sokkal inkább olyan fiatalok szereplői az ügyeknek, akik 3-5 éve vezetnek, és már úgy érzik, tudnak mindent, ezért lezser a hozzáállásuk. A másik nagy csoport a 60 pluszosok, akik már nem vesznek észre mindent, akiknek tompulnak és lassulnak a reflexeik, rosszabb a szemük.”
Nehezebben lehessen kézbe venni? (Fotó: Vezess)
5, Az autó elvétele
A nyár slágerötlete. Különféle indokok után és eltérő időtartamra több országban létező – és látványos – módszer az extrém gyorshajtóktól egyszerűen elvenni az autójukat. „Rendszeridegen az én olvasatomban” – mondja rá az ügyvéd, aki szerint egy ilyen döntés sok esetben túlmutathat a jármű vezetőjén. Visszakérdez: jó az, ha egy egyautós családban a nagyfiú idétlenül vezetett, elkövetett egy hibát, és emiatt autó nélkül marad az egész családja, a szülei, a kisebb testvérei?
Janklovics ugyan egyetért vele, hogy egy ilyen jogszabálynak és a vele járó médiamegjelenéseknek lenne zaja, ezért visszatartó ereje is, de akkor sem támogatná ezt a lépést, mert a magyar valóság nem csak a gazdag sokautósokról szól. „Az embert kell likvidálni, nem az autót” – közli, majd egy létező és szerinte jó jogszabályt hoz példának, ennek a neve az, hogy eltiltás hatálya alatti vezetés. Ha valaki jogerősen elvett jogsi ellenére mégis autóba ül, és mégis vezet, akkor ő már a törvény szerint bűncselekményt követ el, újra bíróság elé kell állnia, és keményen felelnie kell ezért. Szerinte ez a helyes irány, az ember kivonása a rendszerből, nem a járműé.
6, Kisebb tolerancia sebességmérésnél
Ausztriában minden magyar másként vezet, mint Magyarországon. Lassabban. Érdekes? Nem. Egyszerű az oka, tudja, hogy ha 65-tel megy a 60-as táblánál, akkor azért megbüntethetik, ezért nem megy 65-tel.
Janklovics szerint ez mindenképpen hatásos döntés lenne, az osztráknál is közelebbi példát mond, a hazai VÉDA-kapukat. Mindenki tudja, mennyire kell lassítania mondjuk 50-es táblánál, és le is lassít mindenki. „Ha szigorúbb lenne kisebb ráhagyással a rendszer, és ezzel párhuzamosan több traffipax mérné a járművek sebességét országszerte, akkor lassulna az átlagos haladási sebesség.”
7, Sokkal több sebességmérés
Ehhez tulajdonképpen jogszabály helyett gyakorlatot kellene változtatni, egyúttal jóval több műszert vásárolni, majd használni ezeket országszerte, éjjel és nappal. „Ennek egyértelműen lenne hatása, abszolút támogatnám” – így az ügyvéd, aki valószínűleg kevesek által ismert, de tőlünk északra használt technológiát látna szívesen a hazai városokban.
„Remek módszer a közlekedési lámpákba szerelt sebességmérő műszer, amely egyúttal képet rögzíteni képes kamera is. Ha zöld a lámpa, sebességet mér a készülék, ha piros a lámpa, azt rögzíti, ki megy át a piroson. Sőt, két lámpa között meg átlagsebességet is mér.” Janklovics szerint a száguldozók által előszeretettel használt Váci úton, Szentendrei úton, az Andrássyn vagy éppen a Hungária körúton és az országszerte ezekhez hasonló adottságú utakon egyértelműen hatásos lenne egy ilyen rendszer. Amely természetesen éjszaka is működik.
Nemrég állt szolgálatba 40 új sebességmérő (Fotó: Vezess)
8, Fedélzeti kamerák képének elfogadása
Mivel egyre több személyautóban, motoros sisakján vagy éppen kamionban működik kamera, egyre több szabálytalanságot rögzítenek ezek minden egyes nap az utakon. A felmerült ötlet szerint a videókat be lehetne küldeni a rendőrségnek, és mivel képfelvétel, használhatnák bizonyítékképpen. Egyes ötletgazdák akár még pénzt is adnának a beküldőknek, ami azért a másik feljelentgetése irányába vinné a közlekedőket, de szerintük ennyi árat megér a nagyobb biztonság az utakon, hiszen így nagyobb félnivalója lehet a szabálytalankodóknak.
„Ez nem működőképes javaslat. Honnan tudod például, hogy ki vezette a kocsit, ami 50-nél elszáguld melletted 100-zal? Hiába van meg a felvétel és a rendszám. Azt kell büntetni, aki vezetett, erre pedig a legjobb megoldás, ha megállítod a száguldás után és felelősségre vonod ott, helyben a sofőrt. Akkor jó a rendszer, ha megállítja a rendőr a szabálytalankodót és őt vonja felelősségre.”
9, Lóerőkorlát, súlykorlát
Szokatlan ötlet, de a gazdái szerint van mögötte ráció. Egy ilyen jogszabály megtiltaná ugyanis a – mondjuk városban 100 felett száguldozóknak, meg a sztrádán 200 felett közlekedőknek – a nagy teljesítményű jármű használatát. Tehát a pénzbírság mellett egyfajta korlátozott jogosítványa lehetne csak egy meghatározott ideig az ilyen járművezetőknek. Mondjuk maximum 100 lóerős autót vezethetnének egy évig. Ennek a tovább gondolása az általuk használt autó méretének, súlyának a korlátozása (például maximálisan 900 kg-ban), hogy a jogalkotó ezzel még inkább letörje a kéttonnás autók adta fölényérzetüket. Amit mostanság sokan és pofátlanul kihasználnak.
„Kivitelezhetetlen, erre nincs lehetőség” – vágja rá az ügyvéd, aki megint előhúzza a kártyáját: az ember veszélyes, nem az autó, a sofőrt kell kivonni a forgalomból, nem a kocsiját. Ráadásul egy 100 lóerős autóval is lehet 130-cal menni a pesti éjszakában, ahogy egy 900 kilós kiskocsival is halálra lehet gázolni a bringást.
„Volt egy ügyfelem, akinek bevonták a jogosítványát, de őt ez sem állította meg, az pláne nem állította volna meg, ha még vezethet is a büntetése idején, csak éppen más kocsiba kéne ülnie. Ezt tudták róla a környék rendőrei is, és figyelték, le is kapcsolták vezetés közben, én meg mentem érte a kapitányságra” – meséli Janklovics.
Szentendrei út, tragédia (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
10, Nevezzük gyilkosnak, aki autóval embert ölt
A Vezess szerkesztőségében is élénk vitát váltott ki annak az eheti franciaországi javaslatnak a mögöttes filozófiája, miszerint új szabálysértési kategóriát vezetnek be. Ennek a neve „közúti gyilkosság”, és azokra sütnék rá a törvény erejével, akik vezetésre alkalmatlan állapotban ülnek volán mögé, majd halálos balesetet okoznak mondjuk részegen, vagy bedrogozva. Lenne elrettentő ereje, ha egy magyar törvény kerek-perec gyilkosnak nevezné azt, aki 150-nel városban halálra gázol valakit?
A francia javaslat is egy konkrét eset miatt született (nem gyorshajtás, egy közszereplő bekokainozva okozott halálos balesetet), ám csak egy új elnevezést takar, nem járna vele súlyosabb büntetés, mint amit most kap az, akit balesetokozás után „nem szándékos emberölés” miatt elítélnek.
Erre röviden reagált az ügyvéd. „Ha ugyanaz a büntetés, nem vagyunk előrébb.”
Végül szavazzatok!
