408 854 alkalommal szabott ki gyorshajtásos bírságot a rendőrség 2023 első felében, ami jelentős, 40,3 százalékos növekedés 2022 első feléhez képest – derült ki a Vezess által az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kikért legfrissebb adatokból. Ilyen sok büntetést a megengedett sebességhatárok túllépése miatt tudomásunk szerint még soha nem szórtak szét az egyenruhások a január eleje és június vége közötti időszakban. (A forgalom mérete és jellemzői eltérőek az utakon az év különböző időszakaiban, ezért érdemes azonos féléveket egymáshoz hasonlítani.)
Napra lebontva és átlagot nézve ez azt jelenti, hogy az idei év első hat hónapjának minden egyes napján 2234 gyorshajtást rögzítettek a traffipaxok. Órára bontva még inkább elgondolkodtatóak az adatok: 2023 első hat hónapjának minden egyes órájában átlagosan 93 gyorshajtást rögzített a rendszer.
Hatalmas szám ebből következően a kiszabott teljes bírságösszeg is, 11 323 191 000 forintnyi közigazgatási bírságot kaptak a bemért járművek üzemben tartói és vezetői együttesen. Ez 13 százalékos növekedés a 2022 első feléhez képest.
Elosztva a bő 11 milliárdot a bírságok számával 27 695 forint jön ki átlagos bírságösszegre egy-egy szabálytalanságnál.
Hogyan jött össze a több büntetés?
Két részből áll a rendőrség gyorshajtásos statisztikája: egyrészt az objektív felelősség alapján kipostázott bírságok számából (ezek a fix vagy mobil traffik által lefotózott esetek postán kiküldött csekkekkel), valamint a sebességhatárok megszegése után megállított autósok bírságaiból. Utóbbi a megkérdőjelezhetetlen módszer, hiszen ilyenkor garantáltan a járművet gyorsan vezető személyt büntetik meg a rendőrök. (Míg előbbi esetben a jármű üzemben tartója kapja a nem várt levelet, azt nem tudja az ORFK, hogy ki ült a volán mögött.)
Megnézve ennek az adatnak az idei alakulását a múlt esztendő hasonló időszakához képest azt látjuk, hogy a kipostázott bírságok száma minimálisan változott, 273 287-ről 298 031-re, ami 9 százalékos különbség.
Ezzel szemben a gyorshajtással lefülelt, majd útszélre állított, és helyben felelősségre vont autósok közigazgatási bírságainak a száma idén 110 823 volt az év első felében, míg tavaly ugyanekkor csak 18 019. Vagyis több mint hatszorosára emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Mindez magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért csak 9 százalékkal több a teljes bírságösszeg 40,3 százalékos bírságszám-emelkedés mellett. A csekkek 30 és 300 ezer forint közötti büntetést tartalmaznak, miközben a sebességhatár megszegése után egyből megállított autósok helyszíni bírsága 5 és 50 ezer forint között lehet jelenleg.
Itt nincs vita (Kép: police.hu)
Mi lehet a több bírság magyarázata?
Óriási visszhangot váltott ki a Vezess által elsőként megírt változás a rendőrség sebességmérési gyakorlatáról, miszerint május 1-től alacsonyabb sebesség elérése után adnak bírságot a gyorshajtóknak. Szó szerint ezt írta akkor információnkat megerősítendő az ORFK: „A továbbiakban a sebességtúllépés jogsértés esetén a jogsértést feldolgozó ügykezelő rendszer a mért sebesség alapján állapítja meg a közigazgatási bírság összegét”. Vagyis immár nem használják a mért sebességhez éveken át hozzáadott, mindössze pár km/órányi „ráhagyást”.
A hír napokig dominálta a közbeszédet, sokan félremagyarázták az egyrészt a törvénynek megfelelő, másrészt valójában minimális – de azért mégis valamivel több lebukást eredményező – változást, ezért az ORFK rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. Itt elhangzott egy már kevesebbek által idézett ígéret, miszerint a rendőrség jobban ráfekszik a száguldozók megállítására. Eközben persze a VÉDA fix kapui ugyanúgy működnek, mérnek és büntetnek országszerte.
A kisebb ráhagyás, valamint az ellenőrzési gyakorlat változása mellett még két ok magyarázhatja az év/év alapú növekedést. Az egyik, hogy 2023 első felében 40 darab új, mobil sebességmérőt állított hadrendbe a rendőrség, amelyek százalékosan jelentősen megemelték a meglévő 165 készülék számát.
TraffiCapture TC-108 – ez a pontos és teljes neve a rendőrség legújabb, minden korábbinál modernebb és jobb sebességmérőjének. (A capture szó több mindent jelenthet: elfogni, megörökíteni, rögzíteni stb.) Ebből vásárolt 40 darabot az ORFK bruttó 296 millió forintért a 4IG Nyrt.-től, a traffipaxokat a Hexium Kft. fejlesztette, a Medirlab Kft. gyártotta és így néz ki az egyik testközelből.
Természetesen rendőrautóból is mér (Kép: Vezess)
Minden korábbinál nagyobb az érintőképernyője (Kép: Vezess)
Negyedik magyarázatként kézenfekvőnek tűnik a Trafiboxok látványos terjedése. Pár hete közöltünk egy 94 címből álló listát arról, hogy országszerte mely településeken és pontosan hol álltak fel eddig, és hol létesülnek 2023 végéig ezek a trükkös szerkezetek. A nagyjából 70-80 centi magas, körülbelül 40 centi széles dobozok 100-120 centis fémcsöveken állnak az utak mellett, a menetiránnyal párhuzamosan mindkét irányba kis ablakokkal.
Ezek az önkormányzatok által vásárolt és felállított bokszok a rendőrség mobil sebességmérőit fogadják magukba, vagy éppen nem fogadják. Zsenialitásuk éppen ebben áll. Egyrészt az utak mellett álló Trafiboxokat látják ugyan az arra haladó autósok, azt viszont nem tudják – mert a közeledő járműből nem látszik pontosan -, hogy abban a konkrét dobozban éppen akkor van-e egyáltalán működő sebességmérő. Simán lehet, hogy teljesen üres doboz mellett lassítanak, amivel máris elérték céljukat az egyenruhások: lassul a járműforgalom, biztonságosabbá válik az adott útszakasz. A vidéki városokban 3-4 ilyen dobozt is képes lehet eredményesen kiszolgálni egyetlen mobil traffipax.
Hatvanban január 24-én adták át. Ide a 3-as út forgalmának lassítása, a közlekedés biztonságosabbá tétele, és persze a gyorshajtók lefülelése miatt került (KÉP: police.hu)
Nyergesújfalu, itt a 10-es utat figyeli. Vagy nem figyeli (Fotó: police.hu)
Mi a helyzet a régi traffipaxokkal?
Megkérdeztük most az ORFK-t arról is, hogy ebben a félévben mennyire működtek egyenletesen az immár 2016 óta működtetett régi sebességmérők, mennyiszer kellett javítani a 365 fixen az utak fölé rögzített traffipaxot és a 160 mobil készüléket. „Az említett időszakban a VÉDA-rendszer fix készülékeit 53, a mobil készülékeit 61 esetben kellett javítani” – válaszolta a rendőrség.
A fix telepítésűeken a szünetmentes tápellátás, az adatátvitelt biztosító eszközök, valamint a radar meghibásodása volt jellemző, illetve egyszer előfordult, hogy egy baleset (tűz) miatt a teljes rendszert kellett cserélni. A mobil készülékeknél jellemzően az akkumulátort, a csatlakozókábeleket és az érintőképernyőt cserélték.
Összesen 19 nap volt a leghosszabb idő, ameddig egy sebességmérő hiba miatt kiesett a rendszerből 2023 első hat hónapjában, ez a baleseti tűz miatt megsemmisült műszer volt, amelyet gyakorlatilag teljesen újra kellett létesíteni a gyártástól a hitelesítésen és tesztelésen át a telepítésig.
