Háromgyermekes családként Zsolték 2019 nyarán pályázatot nyújtottak be a nagycsaládos autóvásárlási támogatásra, melynek keretében a Magyar Államkincstár legfeljebb az autó vételárának 50%-áig, maximum 2,5 millió forinttal támogatta a hétüléses személygépkocsik megvásárlását.
Augusztus végén értesültek róla, hogy megkapták a támogatást, november elején pedig meg is vásároltak egy vadonatúj Fiat Doblót, ám az autót nem sokáig élvezhették, 2020 júliusában egy balesetben totálkárosra tört a jármű.
„A legidősebb gyermekem, a fiam vezette a Doblót, a barátnőjével utaztak kettesben, amikor egy kereszteződésben egy alsóbbrendű útról egy hölgy a stoptáblát figyelmen kívül hagyva nemes egyszerűséggel beléjük hajtott. Az autó az út menti árokba szaladt, többször átfordult, totálkárosra tört. Szerencsére senki sem sérült meg, a légzsákok tették a dolgukat” – kezdte a történetet a férfi.
Új autó kellett, cascóval gyorsabb volt
„Bár a felelősség kérdése egyértelmű volt, mi ott álltunk autó nélkül, márpedig arra nagy szükségünk volt, ezért egy biztosítós ismerősöm azt javasolta, hogy ahelyett, hogy megvárnánk a rendőrségi határozatot, és az alapján indítanánk el a kártérítési ügyet a vétkes kgfb-biztosítójánál, gyorsabban a pénzemhez juthatok, ha a saját cascóm terhére indítom el kárrendezést. Elmondása szerint ez bevett gyakorlatnak számít” – folytatta.
„A biztosító [a továbbiakban „A” biztosító – a szerk.] viszonylag hamar döntött is 2,2 millió Ft kifizetéséről, ezért már augusztus végén tudtunk vásárolni egy másik, 2009-es gyártmányú Ford S-Maxot 1,9 millió Ft-ért, a pénzt szeptember 4-én utalta a biztosítónk” – mondta Zsolt, hozzátéve, hogy mivel a támogatást nem igényelhették újra, az újautó-árak pedig komoly emelkedésnek indultak a járvány miatt, be kellett érniük a használt opcióval.
Mivel Zsolték nagycsaládos támogatással vásárolták a Doblót, annál társbiztosítottként a Magyar Államkincstár is szerepelt, melynek – miután a szerv a 3 éves átalakítási és elidegenítési tilalom feloldásához, a forgalomból való kivonáshoz hozzájárult – a biztosító a nagycsaládos támogatás időarányosan fennmaradó részét, 1,9 millió forintot utalt át.
A roncsot Zsolték végül 410 ezer forintért tudták értékesíteni szeptember végén.
Nem vállalt felelősséget a felelősségbiztosító
„Miután a balesetben való vétlenségünket igazoló rendőrségi határozat is megérkezett, elindítottuk a kárrendezést a vétkes fél felelősségbiztosítójánál [a továbbiakban „B” biztosító – a szerk.]. Ők egészen korrekten indították a dolgot, az autóban keletkezett, valamint az abban lévő ingóságok sérülésének, megsemmisülésének térítését azonnal vállalták, ám itt aztán elindult egy hosszú levelezés a támogatás ügyében. Én jeleztem a biztosítónak, hogy szerintem a teljes kártalanítás keretében a vétkes fél nevében azt is téríteniük kellene, hiszen én vétlen félként elbuktam azt” – mutatott rá a problémára a károsult.
B biztosító ugyan a gépjárműkár fejében kifizetett 5,2 millió Ft-ot, ám amikor a támogatás került szóba, lelassultak a dolgok, a biztosító erre nem volt hajlandó, egy idő után már nem is válaszolt Zsolt megkereséseire.
A férfi ekkor több helyi ügyvéddel is konzultált, akik megerősítették, hogy jogosnak látszik a követelése. Ügyvédi felszólító leveleket is küldtek B biztosítónak, ám azok is válasz nélkül maradtak. Kutatása, internetes tájékozódása során Zsolt belefutott a kimondottan autós adásvételi és biztosítási ügyekre szakosodott dr. Vágány Tamás ügyvéd egy másik esetét ismertető cikkbe, ennek alapján megkereste őt.
A jogász elvállalta Zsolt képviseletét, és mivel korábbról már voltak kapcsolatai B biztosítónál, előbb azokon keresztül próbálta előremozdítani az ügyet, peren kívüli megegyezést ajánlott. Bár Vágány Tamás praxisában korábban mindig sikerült peren kívül megegyezni a hasonló esetekben, ez most nem hozott sikert, újabb hetek teltek el, végül perbe fordult a dolog. A biztosító talán próbaperként tekintett erre.
Belekötöttek a cascós megoldásba, az autóvásárlásba
A kérdés egyszerűnek tűnt, a bíróságnak azt kellett eldöntenie, a vétlen félnek jár-e a baleset miatt elveszett, újra nem igényelhető, vissza nem térítendő támogatási összeg megtérítése.
„A balesetet illetően már minden vizsgálat, bizonyítási folyamat lezajlott, úgy véltük, egyetlen tárgyalás alatt rendeződhet az ügy, ehhez képest négy alkalommal mentünk a bíróságra, mert a biztosító jogi képviselője mindenféle módon, mondvacsinált érvekkel igyekezett kibúvót keresni. Felhozta például, hogy súlyos hiba volt a saját casco biztosítása terhére elindítani az ügyet, mert a kgfb alapján nem is kellett volna visszafizetni az állami támogatást” – mesélte Zsolt.
Az érvet természetesen vitatta Vágány ügyvéd, hiszen ha Zsolt ezt az utat választotta volna, a roncsot 3 – pontosabban két és fél – évig, további költségekkel kellett volna tárolnia, hogy lejárjon az elidegenítési tilalom, hogy aztán próbáljon megszabadulni a gyakorlatilag értéktelen tömegtől – ami teljesen életszerűtlen.
B biztosító képviselője a gyorsabb eredménnyel kecsegtető saját cascós megoldás ellen azt is felhozta, hogy Zsolt a mielőbbi kártérítési összeg nélkül is képes volt újabb autót – a használt Ford S-Maxot – vásárolni, hiszen előbb vette meg azt, mint hogy megérkezett volna az összeg a biztosítójától. (Idézzük azért fel, hogy a vásárlás 2020. augusztus 28-án történt, az A biztosítótól szeptember 4-én futott be a pénz, nyilvánvalóan igen rövid, áthidalható időről volt szó.)
A biztosító érvei között az is szerepelt, hogy biztosítottjuk, azaz a károkozó nem tudhatta, hogy Zsolt milyen gazdasági konstrukcióban vásárolta a balesetben megsérült autót, így a baleset és a perbeli követelés – azaz a támogatási összeg megtérítése – között nincs ok-okozati összefüggés.
Nincs kifogás, fizetni kell
A bíróság Zsolték álláspontját fogadta el, megállapították, hogy Zsolttól teljesen elfogadható magatartás volt, hogy az újabb gépkocsi beszerzése érdekében a gyorsabb, cascós utat választotta, az pedig nem releváns, hogy a vásárlást hogyan, miből előlegezte meg, mielőtt saját biztosítója folyósította a pénzt.
B biztosító érvelésével ellentétben a bíróság rámutatott, hogy akár a cascós, akár a kgfb-s megoldást választotta volna, a roncs értékesítése esetén mindenképpen vissza kellett volna fizetni a nagycsaládos támogatás időarányos részét az Államkincstárnak, az pedig nem volt elvárható, hogy 3 évig őrizze a roncsot, hogy ezt elkerülje.
A bíróság szintén leszögezte, hogy mivel a támogatás 3 év után vissza nem térítendővé vált volna, a visszafizetési kötelezettség egyértelműen a baleset miatt állt elő, azaz a károkozó biztosítójának helyt kell állnia. Ugyancsak kimondták, hogy a balesetben vétkes fél ugyan nem láthatta előre, hogy támogatással vásárolt autót tört össze, de a közlekedés résztvevőinek észszerűen tisztában kell lenniük azzal, hogy baleset okozásakor a közvetlen gépjárműkáron túli kárt is okozhatnak.
Győzött az igazság, de így is anyagi bukás az eset
A Nyíregyházi Járásbíróság ítéletében 1 952 054 Ft tőketartozás, 2020. szeptember 5-étől számított késedelmi kamatok, valamint 345 ezer Ft perköltség megfizetésére kötelezte B biztosítót.
„Az igazam érvényesült, végül megkaptam a támogatási összeget, ám valljuk be, a 2009-es használt Ford ma, 2023-ban azért már öregecske autó, egyértelmű visszalépés, nem ugyanaz, mint a jóval modernebb Fiat Doblo volt – néha még ma is keressük a hatodik fokozatot a kapcsolásoknál. Ráadásul a megkapott kifizetésekkel és a Ford esetleges eladásával sem lehetne ma már új autót venni a hatalmas drágulás miatt. Egy Daciára, de még egy kis Mitsubishire sem futná. Úgy gondolom, a nagycsaládosok támogatásánál a jogalkotó szándéka biztos nem az volt, ami ebből lett” – summázott Zsolt.
Magyar valóság
A jogi, bírósági ügyeket bemutató sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában – részben vagy teljesen – megváltoztatjuk.