Csodálatos helyre érkeztünk meg úgy négy óra autózás után Budapestről. Zsolna Szlovákia északi részén található, alig 70 kilométerre a cseh határtól, vagyis pont az Északnyugati-Kárpátok közepén. Nincs közel, akárcsak a Magas-Tátra, de a környék legalább olyan szép. Jókora éles hegyek ölelésében fekszik a város, a színek pedig egészen az alpesi tájakat idézik.
Egészen más vidék ez már Magyarországhoz képest, még én is sajnálom személy szerint, hogy ritkán jut eszembe erre indulni, hamarabb mennék Ausztria vagy Szlovénia felé, pedig a színek, a látkép itt is elképesztő. Viszont most nem kirándulni jöttünk, ami azt illeti, még csak azért sem, hogy a tájat nézzük, egy gyárba érkezünk, méghozzá az egyik legfontosabba Szlovákiában.
Kövezzetek meg a poénért, de nem lehetett volna máshogyan, minthogy a Kia pont egy olyan országban építse fel egyik gyárát, aminek a nevében is szerepel. A hegyek ölelésében, lehetetlen zöld fűvel és színes virágokkal idillivé varázsolt környezetben épült fel a Kia gyára Zsolnán a 2004-es befektetés után, és indult el az első cee’d modell gyártása 2005-ben.
Szlovákia autónagyhatalom
Még Magyarországra szokás mondani, hogy autónagyhatalom, pedig amíg nálunk az eddigi legjobb évben 800 000 új autó készült el, addig Szlovákiában 1,1 millió. 1000 főre 200 legyártott új autó jut, míg Magyarországon 80. Ezek a számok 2025 után nagyot változhatnak, miután a BMW is megkezdi majd a gyártást Debrecenben.
Gyárt náluk autót a Volkswagen (és a Porsche), a Stellantis csoport és a Jaguar Land Rover is a Kia mellett, és már épül a Volvo gyára is Kassán. A lakosság komoly részét érinti valamilyen módon az autógyártás, több mint 260 000-en dolgoznak autógyárban vagy autóipari beszállítónál, csak a zsolnai gyárban 3700-an.
Saját buszjárat szedi össze a környező városokból a dolgozókat, akik három műszakban dolgoznak és ha sarkosan nézzük, az évente Magyarországon eladott Kiákat négy nap alatt legyártanák, ez persze nem ilyen egyszerűen működik.
Szlovákia autógyártásának legjobb éve – ahogy globálisan mindenkié – 2019 volt, 2020-ban a járvány hatására visszaesett 990 000 környékére, az egymilliót pedig 2022-ben érték el újra, 2023-ban is erre számítanak. A Kia része ebből 340 000 legyártott autó és 460 000 belsőégésű motor, a tavalyi adatok alapján 89%-ban benzinesek.
A motor nyilván több, mint az autó, mivel innen szállítják más Kia gyárakba is a belsőégésű motorokat, és még a Hyundai számára is, amit nem is visznek messzire, csak a cseh határon túlra, alig 80 kilométerre Zsolnától. A legyártott Kiák jelentős része, 14%-a az Egyesült Királyság számára készül, 13%-a pedig Németországnak, csak 2,2% marad Szlovákiában.
Ceedet csak Zsolnán gyártanak, mind a négy karosszéria változatot, így a nagyobb export piacok között még ott van Spanyolország is 10%-kal, ami szintén nem kevés.
Ceed és Sportage modellek készülnek
Hogy miért is mentünk el személyesen Zsolnára, az a Sportage modell kerek 30. évfordulója, amit a gyártó stílusosan meg is ünnepelt egy különkiadással, ahogy azt szokás. Kicsit csorba azért a történet, mert az első Sportage itt még nem készült, Európában csak egy helyen, Németországban gyártatták a Karmannal, így a zsolnai gyár történetében az első Sportage valójában a második volt.
2005-ben kezdődött az akkor még cee’d névre keresztelt kompakt modell gyártása, ami azóta a harmadik generációjánál tart és már írhatjuk normálisan Ceed-nek, mert elhagyták az aposztrófot róla. 2007-ben csatlakozott a Sportage, amiből egy korai példányt és a további három generációból is kiállított nekünk egyet a gyártó az üzem közepén.
Ez a fehér második generációs Sportage fekete lökhárítókkal egy remek állapotban megőrzött autó, valamikor egészen korán tehették el, mert alul és belül is szinte teljesen hibátlan. A motorterében egy 175 lóerős szívó V6-os motor dolgozik automata váltóval, ki sem néznénk belőle, hogy ennyire vastag technikát rejt az ártalmatlan SUV külső.
Jól hangzik a V6, de ebben a felállásban inkább torkos volt már újkorában is, mint harcos. Ebbe a jól felszerelt példányba komoly stílus is szorult, a barna bőrberakású ülések és a barna kormány olyan kombináció egy Kiában, amire egyáltalán nem számítanék, és percekig csak üldögéltem benne pont azért, hogy magamba szívhassam ezt a látványt.
Négyféle Ceed karosszéria készül még Zsolnán a Sportage mellett. Ötajtós, kombi, a crossoveresebb ötajtós Xceed és a sportos kombi, a Proceed. Fontossági sorrendben a Sportage van elöl, a legyártott autók 57%-ával, maradék a Ceed különböző változatai, az Xceed 40% (ki gondolta volna), a kombi 30, az ötajtós 20 és legkevésbé a Proceed megy, az csak 10%-ot tesz ki, a formája miatt amolyan rétegmodell.
Lézerhegesztés, majdnem 400 robot melós
Autógyárban járni mindig kicsit olyan, hogy gyereknek érezhetem magam. Még autós szakmában sem mindennapi, hogy benézhetek egy ilyen modern helyre – általában csak a kész termékekkel találkozom – és ilyenkor úgy csodálkozok mindig végig, mintha még nem láttam volna ilyet.
Kis túlzással minden kommersz autógyár ugyanolyan, mégis mindig lenyűgöző a rendezettség, a logisztika és a technológia. Óránként 65 autó gurul le a szerelőszalagról, vagyis kevesebb mint egy perc telik el két elkészült autó között. Ez is egy olyan gyár, ahol az egyik kapun beérkezik a tekercselt acéllemez, a másikon meg kigördülnek a mindenféle színű autók fel a kamionokra, vagy a vagonokra, hogy elinduljanak a célországok felé. Ez persze elég nagy túlzás,de így a legkönnyebb elképzelni.
Mindig kicsit szorongok ilyenkor, hiszen szívem szerint végig videóznám és úgy mutatnám meg nektek a folyamatokat, amik egyenként is piszkosul érdekesek, de ahogy a legtöbb hasonló üzemben, filmezni és fotózni a Kiánál sem lehet.
Pedig van itt látnivaló, a présüzemben készülő nagyobb elemektől kezdve, amik úgy sorakoznak egymás után, mintha csak a ruhák száradnának, a hegesztő robotokon át a fényezésig, olyan folyamatok, amit mindenkinek látnia kéne, akit érdekel az autózás.
Zsolnán két présüzem működik, ontják magukból az oldallemezeket, ajtókat, géptetőket, padló- és tetőlemezeket, amiket később egy több robotból álló, több mint 100 méter hosszú hegesztő szalagon építenek össze. 389 különböző robot dolgozik a Kia gyárban, ezek jelentős része hegesztő munkát végez a sebesség és a precízió miatt. A legtöbb ponthegesztő, de mellette néhány elemet, mint például az oldalelemek ajtókeret körüli hegesztése, lézerhegesztéssel végzik egy zárt kamrában. A folyamat érdekessége, hogy a fej nem is ér hozzá a munkadarabhoz, olyan 8-10 centiről varrja meg lézersugárral, ez még a ponthegesztésnél is vékonyabb eljárás.
Ezután a kész, de még nyers karosszériák egy üvegfalú hídon keresztül utaznak át a fényező csarnokba. Ez alatt a híd alatt sétál át az összes munkás a műszak előtt és után, a gyár leglátványosabb része kívülről. A többlépcsős fényezés első része egy alapozó fürdő, a soron érkező karosszériákat 360 fokban beleforgatja egy kád alapozóba, emiatt, és mert az autó és a folyadék más elektromos töltést kap, az utolsó legkisebb résbe is bejut az alapozó.
8-10 órát tölt egy karosszéria a fényező csarnokban, ez alatt kapja meg a színét és szárad meg teljesen. A komplett folyamat automatizált, zárt kamrákban történik, 113 robot fújja a fényezést, ember nem léphet be a kamrába.
Emberi munkaerő robotokkal segítve
Jelentős emberi munkaerővel az összeszerelő csarnokban találkoztunk először. Rengeteg folyamat nem robotizálható, viszonylag szűk helyeken kell csavarokat meghúzni, alkatrészeket beszerelni, de a nehezebbb elemeket, mint például a műszerfal vagy az ülések, robotok emelik be a helyükre. Percekig figyeltek, hogy a több mint 100 kilós műszerfalat milyen légies mozdulattal emeli be egy robot kar a helyére, nem csavaroz semmit, mégis a helyén marad, pont ahová betette. Bezzeg kifelé szedni emberi munkaerővel nem lenne ennyire egyszerű, hiszen darabjaira kéne szedni hozzá.
Hagyományos belsőégésű motoros kivitelek és plug-in hibridek készülnek, a műanyag tankok és akkumulátorok pedig egymás mellett sorakoznak. A Sportage-be két akkumulátor kerül, egy a hátsó tengely fölé, egy pedig a hátsó ülés alá, így a kettő két külön helyen kerül be az autóba. Nem keverik össze az alkatrészeket, minden autó egyedi vonalkódot visel, a szerelőszalagra abban a sorrendben érkeznek meg az alkatrészek, ahogy az autók haladnak előre.
Ezért is lehet, hogy a fényezőüzem után leszerelt ajtókat nem keverik össze, ugyanazt kapja vissza a szerelősor vége felé már teljes kárpitozással és üvegezéssel. Nincs olyan, hogy egy robot vagy egy munkás rossz alkatrészt szerel be, a logisztikai rendszer precíz, jó nézni, ahogy a több száz autó araszol előre, miközben egyre inkább alakot ölt.
Nők vezetik le a kész autókat a szalagról
Nagyrészt férfiak dolgoznak az összesen majdnem 8 kilométer hosszú szerelőszalagon, főként a munkafolyamatok fizikai része miatt. A hajtásrendszer, a tank és a mindenféle alkatrész beszerelését, ami az autó aljára kerül, a fejük felett csavarozzák a dolgozók, és bár a legtöbb helyzetben könnyített – például robot emeli helyére az elemet – a testtartás miatt erősebb fizikumot kíván meg.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének hölgyek a szerelőszalagon, de kiemelt helyen alkamazzák inkább őket, méghozzá az első indítás és a szalagról való lehajtásnál. Az elkészült Kiák először csak alig pár métert tesznek meg, miután ellenőrizték a lámpákat és az összes berendezést, hogy működnek-e.
Olyan kamrákba kerülnek, ahol alapos áztató eső szakad rájuk, ezzel kiszűrik, ha valamelyik beszállító tömítése nem végzi elég jól a feladatát. Itt pedig még nincs vége, a présüzem mellett kialakított tesztpálya felé sorakoznak fel az elkészült autók, mindegyikkel mennek egy kört, mielőtt elfoglalnák a helyüket kamionokon, vonatokon.
Ez a Kia legnagyobb összeszerelő üzeme, ahol egyelőre elektromos modellek és elektromos motorok még nem készülnek, de a jövő mindenképp erre felé halad. Hogy mikor kezdhetik el a villanyos modellek és alkatrészeik gyártását egyelőre nem tudni pontosan.