Változott a vadgázolásokról szóló törtvény 2023. július 1-jével, amely nyomán számos magyarázat jelent meg, majd azok ellentettje is. Ideje tisztába tenni, hogy valójában mi is a helyzet, ha egy autós elüt valamilyen vadállatot Magyarország közútjain.
Megkérdeztünk minden érintett felet egyrészt a törvény módosításáról, de nagyobb részt arról, mi történik ilyen esetben, autósként milyen jogaid, lehetőségeid vannak. Ki fizet kinek? Ki a felelős? Mi lesz az elütött vadállattal és a tönkrement autóddal? Mindenre választ kaptunk!
Változott a vadgázolásról szóló jogszabály, de senki nem fog többet fizetni miatta
Miben változott a törvény?
A vadgazdálkodási törvényben valóban hatályba lépett egy kiegészítés július 1-jétől. Az új bekezdés valójában egy értelmező rendelkezés, amelynek lényege: nem felel a vadásztársaság, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén.
Ez az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara szerint a gyakorlatban semmilyen újdonságot nem jelent, ez csupán a bírói gyakorlatot emelte át jogszabályi szintre, és nem jelent változást a vadelütések megítélésében egy esetleges kártérítési per során.
Emellett fontos megjegyezni, hogy „a módosítás következtében egyértelműsítve lett, hogy a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel. Ez álláspontom szerint könnyítés az autósoknak, hiszen eredménykötelmet ír elő az autópálya üzemeltetőjének.” – ezt Gombolai Éva, a D.A.S. szakjogásza fejtette ki a Vezess kérdésére.
A Magyar Közút és az MKIF felel a gyorsforgalmi utakért Magyarországon, a vadátkelők kiépítése és a kerítések karbantartása az ő feladatuk, mindenhol viszont erre nincs lehetőség
Ki a felelős azért, hogy a vadállatok ne jussanak fel a közutakra?
Fontos részlet a vadgázolásos esetekben, hogy a vadállatok közutaktól és gyorsforgalmi utaktól való távoltartásáért a Magyar Közút és az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.) felel, és nem teljes egészében a területi vadásztársaságok, ez eddig is így volt, de mostantól a törvény is ráerősít.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője, Pécsi Norbert is egyértelműsítette a Vezess kérdésére:
A közútkezelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a kezelésében lévő utak közlekedésre biztonságos állapotban legyenek, ehhez hozzátartozik a vadvédelem is. A jogszabályi előírások alapján, a gyorsforgalmi utakon védőkerítések vannak a közúti területek mellett, hogy megakadályozzuk a vadak pályára jutását, illetve egyes szakaszokon külön vadátjárók is találhatóak.”
Ugyanakkor a jogszabály a vadgazdálkodó szervezetek számára is kötelezettséget ír elő az autósok számára vadveszélyre való figyelmeztetések kihelyezése érdekében. Ha a vadgazdálkodást végző szervezet tudomása szerint fennáll a vadveszély, köteles a közút kezelője felé veszélyt jelző táblák kihelyezését kezdeményezni.
100%-osan a gyorsforgalmi utakon sem lehet megszünteti a vadveszélyt
Vagyis az álhírekkel szöges ellentétben áll a jogszabály és a gyakorlat is, a vadveszélyt jelző táblák kihelyezése továbbra is kötelező a közútkezelő számára. Egyes helyeken olyan hírek terjedtek, hogy ezeket a táblákat még be is szedik, a Vezess számára nyilatkozó szakemberek ezt teljes mértékben cáfolták.
Létezik műszaki előírás a védőkerítések tekintetében (ezek telepítése csak gyorsforgalmi utak, autópályák mentén lehetséges), de mint az MKIF Zrt. a Vezess számára küldött válaszból kiderül az utakat nem lehet hermetikusan elzárni a szabad területektől:
„Közlekedésbiztonsági szempontból a védőkerítés feladata az állatelütéses balesetek számának, súlyának csökkentése. A védőkerítés a leggondosabb tervezés, kivitelezés és karbantartás esetén sem képes teljes védelmet biztosítani, mivel vízelvezető árkok keresztezésénél, csomópontokban, hidak közelében a kerítés folytonossága megszakad. Ezeken a pontokon a vadon élő, illetve elkóborolt háziállatok út területére való bejutása műszakilag teljességgel nem zárható ki és itt a vadon élő, illetve elkóborolt háziállatok feljuthatnak a védett szakaszra”.
Ki okolható, okolható-e egyáltalán vadgázoláskor valamelyik fél?
A D.A.S. szakjogásza szerint: „Elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a baleset felróható-e a vadásztársaságnak, azaz úgy jártak-e el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható, esetleg lett volna lehetőségük olyan intézkedéseket hozni, amik révén a baleset elkerülhető lett volna. Jelenleg nincs olyan taxatív felsorolás, hogy milyen esetben kell „hibásnak” tekinteni a vadásztársaságot. Ilyen lehet, ha odaszoktatták az út mellé a vadat etetővel, hajtották vadászat során, vadveszélyes út esetében nem kezdeményezték tábla kihelyezését, stb.”
A vadásztársaságoknak kötelességük értesíteni a közútkezelőt vadveszélyről, hogy kihelyezhessenek újabb táblákat
Általában egyértelműen nem mondható ki, ki tehetett arról, hogy az állat a közútra tévedt. Természetes és ösztönszerű a vadászterületek közötti vándorlás, ugyanakkor, ahogy az említett lehetőségek között látható, lehet vadászati, vadgazdálkodási tevékenység is a háttérben.
„Kérdéses esetekben a hatóságoknak van lehetőségük vizsgálódni, az autósnak erre nincs hivatalos lehetősége. Amennyiben jogi útra tereli az ügyet, a hatóságok tudják ellenőrizni a vadászati adminisztráció (vadászati naplók, kötelezően bejelentett társas vadászatok) alapján és igazságügyi szakértők bevonásával, indokolt esetben helyszíni bejárással, hogy mik lehettek a balesethez vezető körülmények.” – mondta el kérdésünkre az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, Földvári Attila.
Mivel a nem gyorsforgalmi utak tekintetében fizikai akadály kihelyezésére nincs igazán lehetőség, ilyen esetekben a kihelyezett figyelmeztető táblák, esetleges sebességkorlátozások betartására és fokozott figyelemmel való vezetésre kötelesek a sofőrök.
Mikor kell kiemelten figyelni vadveszélyre?
Tulajdonképpen egész évben, még akkor is, ha a fajok párzási időszakát egyesével vesszük figyelembe. A fogoly március-áprilisban, a fácán áprilistól, az őzek pedig jellemzően július-augusztusban párzanak, míg a legnagyobb vad, a szarvas épp cikkünk megjelenésekkor, szeptember-októberben. Ezekben az időszakokban lehet készülni arra, hogy váratlanul jelennek meg új területeken, vonulnak át főútvonalakon párkeresés céljából, de alapvetően is bárhol és bármikor számíthatunk a megjelenésükre. Így egész évben fontos kiemelt figyelemmel közlekedni vadveszélyre figyelmeztető táblákkal szegett útszakaszokon.
Fizikai akadály kiépítése nem lehetséges minden területen, a figyelmeztető táblákat viszont komolyan kell venni
Ki fizeti meg a kárt?
Vadgázolás esetén nem csak az autóst éri anyagi kár, hanem a vadgazdálkodást végző felet is. Bár a magyarországi vadállomány hivatalosan az állam tulajdona, a vadgazdálkodó kezelésében áll, ha elpusztul, akkor pedig a tulajdonába is kerül. Ezzel pedig anyagi kár éri a vadásztársaságot, az elütött vad feldolgozása ugyanis nem minden esetben lehetséges.
Több mint 8000 nagyvadgázolás történt 2022-ben, jelentős részben őzek kerültek autók elé, de több száz szarvas, fácán és fogoly hullott el gázolás miatt. „Egy kiemelkedő agancsot viselő őzbak vadgazdálkodási értéke 600 000 forint, míg egy gímszarvas bika esetében ez az összeg 3,75 millió forint. Egy esetleges pereskedés során vélhetően nem csak a vadgazdálkodási érték, hanem a piaci érték is szerepet játszat a vadászatra jogosult kárának megállapításában.” Utóbbi pedig jelentősen komolyabb érték is lehet a Vadászkamara szóvivője szerint.
Vadelütés esetében általában csak az autóra gondolunk, azt leginkább a Casco biztosítás fogja téríteni, ha kötöttek rá korábban
Földvári Attila ugyanakkor azt is elmondta a Vezessnek, hogy egyetlen esetről sem tudnak, amikor a vadásztársaság kártérítést követelt volna vadgázolás miatt az érintett autóssal szemben.
Érdemes ismerni ezt az oldalt is, ugyanakkor számunkra talán fontosabb, ki fizeti meg az autónkban keletkezett kárt? A KGFB erre sajnos nem jó, saját kárt nem térít, ilyen esetekben a Cascóban bízhatunk, amennyiben olyan szerződést kötöttünk, amiben vadkár is szerepel.
Egyes biztosítóknál külön vadkárra szóló biztosítás is elérhető, aki sűrűn közlekedik vadveszélyes útszakaszokon, mindenképp érdemes ilyenben is gondolkodni.
Nem kaptunk információt olyan esetről, amikor a vadásztársaság, a vadgazdálkodást végző vagy a közút kezelője térítette volna meg az autóban esett károkat, akár jogi útra terelte az autós az ügyet, akár nem.
Mit kell tenned, ha vadat gázoltál?
Közúti balesetnek minősül a vadgázolás, ezért a rendőrség értesítése kötelező. Egyéb szervezettel az autósnak nem lesz dolga, már csak azért sem, mert ott a helyszínen nem fogjuk tudni, kié a terület, a rendőrség viszont igen, így a bejelentést követően a hatóság értesíteni fogja a terület kezelőjét, tulajdonosát.
A vadgázolás közúti balesetnek minősül, mindenképp értesíteni kell a rendőrséget, és nem kell félni attól, hogy büntetést, vagy kártérítést varrnak a nyakunkba
Büntetésre nem kell számítanunk a rendőrségtől, ugyanakkor a bejelentés azért is fontos, hogy az elpusztult, vagy súlyosan megsérült állatról minél hamarabb gondoskodjanak. Erre Földvári Attila, a Vadászkamara szóvivője hívja fel a figyelmet: „A vad sérülése esetén a humánum azt diktálja, hogy a vadgazdálkodó értesüljön a vadelütésről, hiszen ha a sérülés az élettel összeegyeztethetetlen, erkölcsi kötelességünk mielőbb megváltani a vadat a szenvedéstől, illetve az elpusztult vadat is el kell szállítani.”
Ezzel együtt a bejelentés a további vizsgálatok és a vadgázolások nyilvántartása miatt is fontos. „Attól valóban nem kell tartani, hogy a vadásztársaság a kárát az autóssal szemben érvényesítené, hiszen egészen kivételes szélsőségektől eltekintve az autós közrehatása nem igazolható. Ez tehát senkit ne tartson vissza a rendőrség értesítésétől, hiszen a fentiek alapján az is szükséges ahhoz, hogy egy adott terület vadveszélyessége pontosan felmérhető legyen.”
Ezzel együtt a D.A.S. szakjogásza, Gombolai Éva egy érdekes részletre is felhívta a figyelmünket: „Gyakori azonban, hogy az út egyik fele az egyik, a másik fele a másik vadásztársasághoz tartozik. Mivel a felelősség kérdésében az a társaság lesz érintett, amelyik területéről érkezett a vad, ezért hiába ugyanarról az útszakaszról van szó, egyik esetben az egyik, másik esetben a másik vadásztársaságot értesítik.”
Magyarországon több mint 8000 vadgázolás történt 2022-ben, java részt őz, de szarvas, fácán és fogoly is elég sok került autó elé
Azért is fontos ez, mert a vadásztársaságok saját információik alapján helyeztetnek ki vadveszélyre figyelmeztető táblákat. Ha a két területen nincs összehangolt információ váltás, előfordulhat, hogy a jelentett esetek számát nem tartják elég veszélyesnek, holott összesítve már jogos lenne a veszélyt jelző tábla kihelyezése.
Mi történik az elütött vadállattal
Az érdekesség kedvéért kétféle lehetőség létezik, melyből az egyik, ha a vad túlzottan sérül, abban az esetben megsemmisítik a tetemet. Általában azonban az állat vagy annyira sérül, hogy humánus okokból le kell lőnie a kiérkező vadásznak, vagy a baleset során pusztul el, de nem roncsolódik, ilyenkor értékesíthetik a húsát, de az autós is megkaphatja, megvásárolhatja, aki elütötte.
„A vadászatra jogosult szervezetek értékesíthetnek lőtt vadat végső fogyasztónak (ennek feltételeit és szabályait az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 43/2011. (V. 26.) VM rendelet tartalmazza, ez érvényes az elütött vadra is.” – mondta el a Vadászkamara szóvivője.
A vadászatra jogosult szervezet képviselője és az autós elméletben megállapodhat arról is, hogy az autójában kárt okozó állatot hazavihesse. Hogy mennyiért, az a feleken múlik, de vannak feltételei: „Erről természetesen akkor lehet szó, ha a vad nem sérült annyira, hogy fogyaszthatatlanná váljon, illetve ha az autósnak történő átadás előtt a vadat képesített vadhúsvizsgáló is látja, és fogyasztásra alkalmasnak minősíti (a vadelütésekhez jellemzően kiérkező hivatásos vadászoknak rendszerint van ilyen képesítésük).”
Jelentős anyagi kárt okoznak, de nincs egyértelmű felelős
Fokozott óvatossággal kell vadveszélyes területen autóznunk, mert senki nem fogja megtéríteni az autóban esett kárt
Sajnos a vonuló szarvas csordát nem lehet felelősségre vonni, amiért állati ösztönből átvágtatnak az országúton, és ha a közúti jelzések, valamint a vadgazdálkodást végző védő tevékenységek ellenére mégis vadat gázol az autós, mindenkinek a saját kárát kell viselnie.
Végezetül egy idézettel összegezném a cikkünket a D.A.S. szakjogászának leveléből, mert magam sem írhatnám egyértelműbben:
A felelős vadgazdálkodótól elvárható, hogy a vadak legjobb ismerőjeként az igazán kritikus helyeken hatékony intézkedéseket tegyen. Az autósoknak pedig azt kell fejben tartani, hogy az év és a nap egyes időszakai fokozottan veszélyesek, vannak útszakaszok, amik kifejezetten vadveszélyesek, így a kihelyezett vadveszélyt jelző táblák esetén legyenek éberek, mert a vaddal való ütközésnél még az a szerencsésebb eset, ha csak a járműben keletkezik kár.
