Budapesten gombamód szaporodnak a gyalogátkelőhelyek, sokszor olyan, nagy forgalmú kereszteződésekben is, ahol évtizedek óta csak aluljárón keresztül lehetett átjutni az út egyik oldaláról a másikra. Anno persze nem véletlenül építették meg ezeket elképesztő összegekért, itt a gyalogosok a kereszteződés bármelyik pontjából bármelyikre közvetlenül, gyorsan és biztonságosan tudtak eljutni. Cserébe viszont meredek lépcsősoron lehetett csak lejutni, meg kellett küzdeni az aluljáró nemes és nemtelen célra gyűjtő kéregetőivel és néha el kellett viselni egy egy szekta mikrofonba ordító prédikátorát és esetenként a húgyszagot is.
De egy aluljárónak megvannak a jó oldalai is, vehetsz ragacsos illatú, édes aprósüteményt, esőben fagyban nem ázol-fázol, és ha mákod van, még akár élvezhető élő zenét is hallgathatsz, amíg átérsz.
Persze mindezt csak akkor, ha nem vagy mozgássérült, nem kell babakocsit tolnod, vagy csak szimplán nem fáj minden tagod a lépcsőzéstől. Egy aluljáró akadálymentesítése, rendben tartása pedig sokkal többe kerül, mint a felszínen felfesteni néhány zebrát, így nem meglepő, ha inkább ez utóbbit választják. Az autós forgalom módszeres ellehetetlenítése, a forgalom szándékos lassítása meg amúgy is divatos tevékenység mostanában, így jól kommunikálva még előnyt is lehet kovácsolni a spórolásból.
Nem mindenkinek járható út az aluljáró – Fortepan / Kriss Géza
De mi a helyzet a temérdek zebrával, amelyek sokszor az aluljáró áteresztőképességének töredékével rendelkeznek? Biztos láttál már sűrű sorokban hömpölygő embereket, akik ráérősen ténferegnek még a pirosra váltott lámpánál is, vagy éppen rohannak át ész nélkül bárhol, hogy még elérjék a villamost. Kinek, és mire kéne odafigyelni ebben az új helyzetben, hogy a gyalogos is biztonságban legyen és a forgalom se lassuljon tovább?
Mióta vannak gyalogátkelőhelyek?
Azt, hogy a világ első gyalogátkelője hol volt, azt csak találgatni lehet. Állítólag már az etruszkoknál is létezett járda és a római korban az úttest szintjéből kiemelkedő köveken lehetett átkelni az úton. Sőt, Rómában annyira a gyalogos közlekedés biztonságán volt a hangsúly, hogy Julius Caesar idejében napkeltétől napnyugtáig pár kivételtől eltekintve, nem is volt szabad kocsival közlekedni a város útjain.
A világ első, fehér sávozású gyalogátkelőjét – zebráját – az Egyesült Királyságban, Londonban alakították ki, 1951. októberében. Érdekes, hogy a gyalogos forgalmat irányító fényjelző berendezést már jóval korábban, 1933-ban is használtak Koppenhágában.
Az, hogy a gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak van elsőbbsége csak 1964-ben került be a szabályok közé, ekkor írták elő a járművezetőknek, hogy a gyalogátkelőhelyeket fokozott óvatossággal közelítsék meg, és szükséges esetben álljanak meg, hogy a gyalogosok biztonságban áthaladhassanak. Az akkor még autócentrikus, a közúti forgalom akadálytalanságára törekvő szabályozás miatt az előírás bevezetése után számos városban sorra szüntették meg a zebrákat, hogy azok ne lassítsák a forgalmat, Nyugat-Berlinben például 1990-ig a korábbi 700-ról durván tizedére, 75-re csökkent a gyalogátkelőhelyek száma.
Mit tehetsz vezetőként?
A kormány mögött ülve nem túl bonyolult, hogy mit kell tenned, ha gyalogátkelőhöz közelítesz. A KRESZ egész egyértelműen megfogalmazza azt:
Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik. Magyarul, ha gyalogos álldogál az út szélén és láthatóan nem galambot etet, háttal az úttestnek, akkor valószínűleg átmenne, állj meg, ints, villants, ha nem lenne neki egyértelmű, hogy észrevetted és elengeded.
Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. Évekkel ezelőtt volt róla szó, hogy minden gyalogátkelőhelyet legfeljebb 30 km/órás sebességgel keljen megközelíteni, de szerencsére ez elbukott. Örülj neki, és inkább tényleg lassíts, alaposan nézz szét, mielőtt még ezt a szabályt is az autósok nyakába varrják.
Ha ezt a táblát látod, lassíts, nézz körbe, és engedd el a gyalogost
Járművet vezetve jó tudni, hogy akkor is elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, és megállni, ha az balról indul el, és a széles, többsávos úttesten látszólag még a zavarása nélkül át tudnál előtte menni. Más a helyzet, ha középen járdasziget osztja meg az úttestet, ilyenkor nem kell megvárnod, míg a te térfeledre ér a gyalogos.
Fontos szabály még az is, hogy kijelölt gyalogátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogátkelőhely előtt tilos előzni, illetve párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a másik jármű mellett elhaladni.
Hol kelhet át gyalogos az úttesten?
Optimális esetben a kijelölt gyalogátkelőhelyen, de ha az nincs a közelben, akkor lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél – a járda meghosszabbított vonalában -, valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között. Egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át, de fontos, hogy itt nincs elsőbbsége. (Bár ilyenkor is neked kell vigyázni rá, és lassítani, megállni.)
Közlekedés közben néha bölcs dolog felnézni a telefonból
A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti, és nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
Mit tehetsz gyalogosként?
Leginkább azt, hogy megjegyzed, hol nem mehetsz át az úttesten. A járda (járdasziget) szélén levő fekete-fehér színű lánc-, illetőleg csőkorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos, így ne bújj át alatta, felette, közötte.
Emellett persze hídon, autóúton, autópályán, alul- vagy felüljárón, sem kelhetsz át az úttesten, és ami különösen fontos, olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbséged nincs, a szabad kilátást gátló akadály mögül sem léphetsz az úttestre. Szintén nem léphet bárhol az úttestre a gyalogos olyan helyen, ahol gyalogátkelő, vagy gyalogos aluljáró, felüljáró is található a közelben. Mondjuk a „közelben” az nem egy SI mértékegység, így meglehetősen tágan lehet értelmezni.
Zebrán átkelve pedig tedd meg, hogy nem vánszorogva, hanem legalább rendes sétatempóban mész át az úton. Ha pedig átengedtek, semeddig nem tart inteni, biccenteni, odamosolyogni a sofőrnek. Mindkettőtöknek jobb napja lesz így.
Itt is zebra váltotta az aluljárót
Tényleg, te megköszönsz bármit?
Pár hete boldog boldogtalan úgy érezte, hogy hozzá kell szólnia rendőrség egy rövid videójához, amelyben Pintér József baleseti helyszínelő adott pár tanácsot a gyalogosoknak, hogy hogyan keljenek át biztonságban a gyalogátkelőhelyen.
Helyszínelőként biztosan másként látja az elsőbbséget, és a biztonságos átkelést, mint az öntudatos, elsőbbsége biztos tudatában mindenféle elővigyázatosság, körültekintés nélkül az úttestre vetődő gyalogos. Valószínűleg látott már elég zebrán elütött gyalogost, aki minimális odafigyeléssel megúszhatta volna, és nem szeretne többet. Teljesen érthető.
Közhely, de akkor van valakinek elsőbbsége, ha azt megadják. Persze ez ebben a formában baromság, nyilván akkor is elsőbbsége volt, ha esetleg átmentek a nyakán, csak ugye olyankor már sütheti.
Szóval érdemes megfogadni Pintér úr tanácsait, hogy hiába van elsőbbséged a zebrán, jogos önvédelemből akkor sem árt, ha körbenézel, és ha megvan a szemkontaktus, látod, hogy a vezető észrevett, akkor mész át. Én ezt tanítom a gyerekeimnek, sőt, ők még a zöld jelzésnél is körbenéznek, mert bármikor becsapódhat egy M. Richárd kaliberű kamikaze, akitől nem fog megvédeni az elsőbbséged.
És az óvatosság sosem árt. Betörni, lopni sem szabad, mégis mindenki elővigyázatosságból bezárja az ajtaját, ha elmegy otthonról és vigyáz a holmijára. Nem pedig önérzetesen óbégat, hogy őt ne csicskítsa be senki, mert akkor hagyja tárva nyitva az ajtaját, amikor akarja. Hacsak nem egy idióta.
