Ha gumiabroncsról van szó, akkor a csapból is az folyik, hogy mennyire fontos az előírt légnyomás. Illetve annak betartása, ellenőrzése, beállítása. Biztonsági, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt. Többek között a gumiabroncsgyártók, forgalmazók, de még a benzinkutak kommunikációjában is szerepel, hogy erre mennyire oda kellene figyelnie mindenkinek. De ha ennyire fontos, akkor vajon bárki törődik vele? Megnéztük, megmértük.
Egy mérés nem mérés
Hogy nagyjából képbe jöjjünk, ötven autós mintát céloztunk meg. A kivitelezés nem volt egyszerű, utcán nem szólíthatunk le bárkit, hogy hadd piszkáljuk az autója kerekét – mert nyilván éppen közlekedne vele, vagy nincs a közelében – és kérdés, engedély nélkül nem nyúlunk senkinek a szelepsapkájához. Így a velünk egy házban lakók, illetve közeli és távoli kollégák, ismerősök, barátok, üzletfelek kerültek fel a listára. De mielőtt jönnek az eredmények, nézzük, miért is fontos a jól beállított guminyomás.
De mi baj lehet, ha nem fújod fel eléggé? Vagy ha éppen túltolod, és a szükségesnél keményebbre fújod az abroncsot?
Ha túl kicsi a nyomás az autógumiban, az a fogyasztásban is észrevehető, – a megnövekedett gördülési ellenállás miatt nagyobb lesz, 100 kilométerenként akár 0,1 literrel is többet tankolhatsz, ha erre nem figyelsz, és még a gumi felülete is gyorsabban, egyenetlenül kopik majd, ami szintén fájhat. A gyártó által előírtnál 20 százalékkal alacsonyabb nyomás mellett a gumi élettartama is ennyivel, 20 százalékkal csökkenhet.
Ha lapos a gumi, többet fogyaszt az autó
Az anyagi problémák mellett biztonsági kockázatot is rejt a kisebb légnyomás, hiszen romlik az úttartás, hosszabb lesz a fékút, és az abroncs túl is melegedhet. Rossz hír, hogy ha a másik irányba térsz el az optimumtól, akkor is hasonló bajok jelentkeznek. A gyorsabb kopás és az úttartás romlása ugyanúgy jelentkezik ekkor is, ráadásul az üzemanyagon sem nagyon tudsz spórolni egy túlfújt abronccsal.
Hol és hogyan tároljuk?
Nem csak akkor fontos a megfelelő guminyomás, amikor az abroncs az autón, folyamatos használatban van, hanem akkor is amikor két szezon között pihen. Ugyan a téli gumik használata a jelenlegi időjárást elnézve, már csak extrém téli használat mellett indokolt – sok városon kívüli, ritkábban takarított téli úton autózáskor, illetve nagyobb sebesség mellett, és hegyvidéki terepen azért még ma is érdemes téli abroncsra váltani – de előfordulhat, hogy valaki a nagyjából vállalható kompromisszumnak számító négy évszakos abroncs helyett még szezononként lecseréli a gumit.
Ilyenkor valahová el kell pakolni a használaton kívüli abroncsot.
Legjobb, ha az abroncsokat száraz, hűvös helyen, napfénytől védve tárolják. Ha felnin vészeli át a gumi a két szezon közötti időszakot, akkor a megszokott abroncsnyomásnál nagyjából 0,5 barral keményebbre fújt kerekeket a felninél fogva felakasztva tároljuk, esetleg függőleges rúdra is fel lehet őket helyezni, úgy, hogy ne érjenek egymáshoz.
Felni nélkül a csupasz abroncsokat állítva tároljuk, de ebben az esetben érdemes pár hetente megforgatni, hogy deformálódjanak az egy helyben állásban.
Hol tudod beállítani a megfelelő keréknyomást?
Nagyjából havonta, de legalább évszakonként akkor is praktikus ellenőrizni a kerekek nyomását, ha amúgy semmi jelét nem látod annak, hogy laposabb lenne a gumi a szokásosnál. Ami már ránézésre is lapos, az már nagyon kilóg az optimális sávból. Ellenőriztetni lehet egy gumis műhelyben is, de ha nem akarsz kitérőt tenni, akkor a legtöbb töltőállomáson magad is ellenőrizheted, és ha szükséges, beállíthatod a megfelelő nyomást, amiről tájékoztatást a vezetőoldali ajtó környékén, vagy a tanksapka fedelének belső részén is találhatsz, de a kezelési könyvben is olvasható erről ajánlás.
A vezető ajtaja környékén, vagy a tanksapka környékére helyezett matrica tájékoztat a megfelelő guminyomásról
Mit mutattak a mérések?
Nincs különbség a négy évszakos és az évszaknak megfelelő abroncsoknál mért értékeknek – tehát feltehetően nem hanyagolják el jobban az évekig folyamatosan az autón lévő abroncsok ellenőrzését, mint a folyton cseréltekét – és a guminyomások is két kivételtől eltekintve tejesen korrekt értéket mutattak. Jellemzően nyári abroncsok voltak az autókon, és négy évszakosból is akadt jó néhány, de szerencsére télivel csak egy autón találkoztunk. Nem, ezt láthatóan nem frissen szerelték fel, az októberi nyárban, hanem az egész nyári szezont ezzel tolták végig.
A legtöbb autónál hátul nagyobb az előírt légnyomás, mint elöl
Egyetlen autó volt a mintában, ahol az első kerekekben nagyobb volt a nyomás, mint a hátsókban, egyben mind a négy kerék egyformán 2,1 bar-ra volt fújva, a többinél kivétel nélkül valamivel nagyobb volt a hátsó kerekekben a légnyomás, mint az elsőkben. Az első tengelyen lévő kerekek légnyomása 1,9 és 2,75 bar között változott, – az átlag 2,3 bar – míg a hátsókon 1,9 és 2,6 volt a két szélsőérték.
Fontos apróság a szelepsapka. Ne hagyd elgurulni.
A legnagyobb nyomáskülönbség azonos tengelyen 0,3 bar volt, és egy autó volt a mintában, amelynek minden gumijában más-más légnyomást mértünk. Érdekes, hogy ez volt a legdrágább mind közül. Az összes autó közül egynél volt probléma a szelepsapkával, igaz, ott rögtön kettőnek is törött volt a teteje, ami így nem látja el a funkcióját, amitől előbb utóbb a szelep is elszennyeződhet. Neki szóltunk, hogy még időben cserélje újra a filléres tételt.
Meglepően jó eredménnyel zárult a teszt, igaz, nyakig fékporos lettem, de egész megnyugtató, hogy a sofőrök nagy része megfelelő guminyomással autózik, még a nyári szezon vége felé is, amikor sejthetően már régen járt gumisnál.
