„Igen, édesapám halála miatt ebben nekem személyes elkötelezettségem, érzelmeim is vannak. De nem tekintem ezt valamiféle magánügynek, hanem fontos közösségi célnak. Évente mintegy ezer súlyos közlekedési baleset történik Budapesten, szerintem politikától mentes közös ügyünk ennek a számnak érdemi csökkentése” – mások mellett ezekkel a mondatokkal jelentette be Karácsony Gergely bő három éve, hogy jelentős javulást szeretne elérni a budapesti közlekedésbiztonságban.
Ezzel a két mondattal a főpolgármester egykori családi tragédiájára utalt (a politikus édesapját elgázolták), de a főváros baleseti statisztikái mellett olyan látványos esetek is indokolták a 30-as táblák és a pluszkerékpársávok, mint az Árpád hídon történt tragédia. Az őrült száguldozásról és a vétlen bringás haláláról az egész ország értesült, azt már kevesen tudják, hogy éppen pár nappal e baleset előtt fogadta el a fővárosi közgyűlés Budapest közlekedésbiztonsági stratégiáját. Ebben is vállalták, hogy ha törik, ha szakad, sebességmérő telepítésével is fellépnek az őrült gyorshajtók ellen.
Ráadásul azóta a Vezess újságírója egy rendőrautóból maga látta a hírekbe is sorra bekerülő razziák eredményeit: mint ha mi sem történt volna, egyesek továbbra is versenypályának használják a budapesti utakat.
Utánajártunk, hogy milyen lépéseket tettek az elmúlt időszakban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, valamint a velük szorosan együttműködő rendőrség.
Belbuda beelőz
„A tervezett Trafiboxokból már négy üzemel” – árulta el a Vezessnek a II. kerület Polgármesteri Hivatala, amely a saját költségvetéséből kvázi privát sebességmérőket és azok elhelyezésére saját trükkös dobozokat, Trafiboxokat vásárol és telepít bel-budai területére.
De mi is az Trafibox? Ha valaki még nem tudná (habár vidéken már 100 körül jár a számuk), ezekből a jellemzően 160-180 centi magas, kis ablakokkal rendelkező dobozokból traffipaxok figyelik és mérik a járművek sebességét, vagy éppen üresen állnak az utak szélén. Két ok miatt is hatékonyak.
Egyrészt látják ugyan az arra haladó autósok, azt viszont nem tudják – mert a közeledő járműből nem látszik pontosan –, hogy abban a konkrét dobozban éppen akkor van-e egyáltalán működő sebességmérő. Simán lehet, hogy teljesen üres doboz mellett lassítanak, amivel máris elérték céljukat az egyenruhások: lassul a járműforgalom, biztonságosabbá válik az adott útszakasz. Környékenként 3-4 ilyen dobozt is képes lehet eredményesen kiszolgálni egyetlen mobil traffipax.
A másik ok, ami miatt hatékonyabbak lehetnek az utak fölé szerelt fix készülékeknél, hogy forgathatók, vagyis ezekkel ellentétben a kétirányú forgalmat is képesek ellenőrizni. A helyi rendőrök döntésén múlik csupán, hogy mikor, melyik irányba haladó autók, motorok, kamionok stb. sebességét mérik velük. Akár naponta többször is fordíthatnak rajtuk 180 fokot, így az adott utat rendszeresen használó járművezetők sem léphetik át nyugodtan a sebességhatárt, mert mondjuk reggel azt látták, egy adott irányt figyelt akkor a traffipax. Két óra múlva ugyanúgy bemérheti ugyanazt a gyorshajtót a másik irányból érkezve.
A már működő négyen felül újabb három Trafiboxszal találkozhatnak gyakorlatilag napokon belül a II. kerületben autózók. „Várhatóan még október végén elkezdődhet a kiépítésük”, ezeknél „a közművekkel történő egyeztetés és engedélyezés húzódott el, mostanra megkaptunk minden szükséges engedélyt és hozzájárulást”.
Az egyik már működő sebességmérő (Kép: II. kerület Polgármesteri Hivatal)
Fontos, hogy a Trafiboxokba helyezett traffipaxokat a rendőrség üzemelteti, az ő régóta meglévő informatikai rendszerükbe kerülnek az adatok, és ők is küldik szét a bírságokat. A helyek kijelölése is eleve velük egyeztetve történik, most elmondták szerkesztőségünknek, hogy Budapest területén két önkormányzat aktív: a II. kerületi és a fővárosi.
A budai ráadásul nem áll le az említett hét doboznál. „Az eredetileg tervezett hét helyszín mellett további hármat tervezünk, a BRFK Közlekedésrendészettel és a kerületi rendőrkapitánysággal, valamint a BKK-val a helyszínek kijelölése megtörtént” – válaszolták kérdésünkre, és mind a tíz helyszínt el is küldték a Vezessnek.
| Kapy út 40. | már üzemel |
| Máriaremetei út 132. | már üzemel |
| Nagykovácsi út 4. | már üzemel |
| Törökvész út 31. | már üzemel |
| Zöldlomb utca 24. | várhatóan október végétől telepítik |
| Árpádfejedelem útja 12. | várhatóan október végétől telepítik |
| Hidegkúti út 128. | várhatóan október végétől telepítik |
| Budakeszi út | tervezik a telepítést |
| Hűvösvölgyi út | tervezik a telepítést |
| Pusztaszeri út | tervezik a telepítést |
Nemcsak Trafiboxokat, hanem – eddig – két saját sebességmérőt is vásárolt a budai kerület, most elárulták, hogy vesznek még egyet. Ezek mellett plusz kettő sebességmérőt a rendőrség biztosít számukra, így jelenleg négy, hamarosan már öt traffipaxot használnak majd felváltva ide-oda helyezve ezeket csak ebben a kisebb kerületben.
Közlésük szerint már most látszanak a beszerzések eredményei. „Az adott útszakaszok biztonságosabbak lettek a lakossági visszajelzések és a rendőrsági adatok alapján is, a javulás látványos. Ezeken a címeken korábban is többször mért a rendőrség, és tájékoztatásuk szerint töredékére csökkent a sebességhatárt átlépők száma, míg a nagyon durva száguldozások majdnem megszűntek.”
Ráadásul azt állítja a Polgármesteri Hivatal, hogy „a tapasztalatok és rendőrségi tájékoztatás szerint a javulás nem csupán a Trafiboxoknál jelentkezik, hanem a környező útvonalakon is”.
Megy be a mobil traffipax (Kép: II. kerület Polgármesteri Hivatal
A főváros vezetése is elkezdte a telepítést, de a java még csak most jön
„Budapest Főváros Önkormányzata érdekkörében a fővárosi közlekedésbiztonság fokozása érdekében első lépésként 45 forgalmi sávban való sebességmérést lehetővé tevő, fixen telepített, folyamatosan működő kamera beszerzésére vonatkozó szerződés kötésére került sor” – ezzel a meglehetősen nyakatekert mondattal közölte a Vezess-sel a Karácsony Gergely vezette főpolgármesteri hivatal, hogy megtörtént az első és legfontosabb lépés.
Sőt, ennél már tovább is haladtak, ugyanis ebből a 45 darab sebességmérőből „pilot jelleggel két kamera a korábban megrongált Váci úti sebességmérők közvetlen közelében került kihelyezésre, ezek már jelenleg is működnek”.
Ezt a sebességmérőt megrongálták korábban a Váci úton
A további kamerák elhelyezésének helyszíneiről már egyeztetnek az érintett szervek (a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság, az ORFK és a BRFK, valamint a Budapest Közút). A baleseti statisztikák és a közlekedésbiztonsági szempontok szerint indokolt helyszínek közül tudják és fogják kijelölni azokat, amely útszakaszoknál „rendelkezésre állnak a kamera üzemeltetéséhez szükséges feltételek (konzol, áramellátás, optikai hálózat)”.
Ezek fix sebességmérők lesznek, a telepítésük után hitelesítik majd őket, aztán normál működés szerint az adatok – a már korábban kialakított interface segítségével – automatikusan kerülnek át a VÉDA rendszerbe.
Az első kerület is tervezi
Áprilisban egyszer már körbekérdeztük a kerületi önkormányzatokat, hogy terveznek-e a saját területükön traffipaxot, avagy Trafiboxot. Akkor ezt felelte a szintén budai I. kerület. „Igen, már folynak az egyeztetések a kerületi rendőrkapitánysággal és a Fővárosi Önkormányzattal, mivel a kerületünkben a gyorshajtás jellemzően a nagyobb, fővárosi kezelésű utakon jelenik meg. A beruházás képviselő-testületi döntés előkészítését igényli, mivel egy-egy Trafibox telepítése 10 milliós nagyságrend, de a bírság nem önkormányzati bevétel. A pontos számuk és a helyszíneik hamarosan kijelölésre kerülnek.”
Most ismét megkerestük őket, jelenleg itt tart az ügy. „A kerületi rendőrkapitányság által javasolt helyszínekről, mivel azok fővárosi kezelésűek, a Fővárosi Önkormányzattal egyeztetünk. A beruházás megvalósításához képviselő-testületi döntés szükséges. A Trafiboxok számáról és helyszínéről bővebb tájékoztatást jelenleg még nem tudunk adni.”
Jön a VÉDA országos tuningja?
Ahogy a Vezess elsőként megírta, vidéken már 100 darab körül jár a Trafiboxok száma (itt érhető el a címlista), ezek folyamatos terjedése után a gyorshajtók elleni küzdelem következő nagy állomása a VÉDA-rendszer modern fejlesztése lehet. „2015-ben létesült a VÉDA, azóta eltelt közel nyolc év. Ezek vasak, a technológiai fejlődés miatt már nem a legfejlettebbek a világon, noha folyamatosan karbantartjuk őket. Ráadásul már 2015-ben is jobban tetszett volna nekünk egy nagyobb sűrűségű háló” – nyilatkozta még a nyáron nekünk Óberling József ezredes.
Az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője szerint a készülékek kora már önmagában indokolná a fejlesztést, másfelől – mint mondta – a mesterséges intelligenciával ma már sokkal több mindent tudnának kezdeni, mint közel nyolc éve, amikor hadrendbe állították a rendszert. „Ma ott tartunk, hogy a technológiai fejlődés miatt itt van az ideje egy mostani fejlettségi szintű, magasabb, high-tech rendszernek, ami ráadásul sokkal olcsóbban üzemeltethető” – közölte az ezredes.
Interjúnkban sok érdekességet elárult a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban a rendőrségi vezető, aki arról is beszélt, hogy miként és milyen helyeken ellenőrzik már ma is drónokkal az autósokat.
